Izrael katonai-stratégiai helyzete az állam megalakulása óta nem volt ennyire erős, miközben politikai környezete jóval bonyolultabb – mondta el az 50 perc legutóbbi adásában Szalai Kálmánnak Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő. A beszélgetésben szó esett arról, mit üzent valójában Netanjahu New Yorkban, és miért fontos Trump és Hszi találkozóinál az is, amit egyik fél sem tesz meg.
Az 50 perc adásában Szalai Kálmán Dr. Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértővel beszélgetett az elmúlt hetek világpolitikai és közel-keleti fejleményeiről. Az ENSZ-közgyűlésen elmondott Netanjahu-beszédtől az amerikai–kínai kapcsolatokon át Iránig, Gázáig, Szíriáig és Libanonig jutottak, majd Európa Izraelhez fűződő viszonyát is érintették.
Netanjahu az ENSZ-ben: háborús célok és kommunikációs front
Szalai Kálmán Benjamin Netanjahu ENSZ-közgyűlési beszédét és a beszéd kezdetén kivonuló delegációkat hozta szóba. Castel szerint a kivonulók összetétele nem jelentett meglepetést, és fontosabbnak tartotta, hogy a nagyhatalmak és a számára jelentősebb szereplők bent maradtak.
Castel két fő irányt látott a beszédben: Netanjahu Izrael háborús céljait magyarázta, valamint a „kognitív hadszíntérről”, Izrael nemzetközi megítéléséről beszélt. Szalai Kálmán felvetette, hogy mindez a közelgő izraeli választásoknak is szólhatott. Castel ezt részben elfogadta, de a nemzetközi közönség jelentőségét is hangsúlyozta.
Az amerikai–kínai kapcsolatoknál Szalai Kálmán arra kérdezett rá, mit akar Donald Trump elérni a kínai vezetéssel folytatott találkozókkal, és változott-e Washington hozzáállása Tajvanhoz. Castel szerint a találkozókat nem érdemes kizárólag aláírt dokumentumok alapján mérni.
Értelmezésében önmagában fontos, hogy a két szuperhatalom vezetője rendszeresen találkozik, és egyelőre nem lép meg olyan intézkedéseket, amelyek súlyosan károsítanák a másikat. Tajvan ügyében Castel nem látott amerikai engedményt: szerinte Washington továbbra is lebegteti a Tajvannak ígért fegyvercsomagot, amely tárgyalási eszköz Pekinggel szemben.
A szaúdi–húszi konfliktus mögött katonai gyengeséget lát
Szalai Kálmán azt kérdezte, hogyan képes egy jóval szegényebb jemeni szereplő komoly károkat okozni Szaúd-Arábiának. Castel szélesebb összefüggést lát: szerinte az arab félsziget gazdag államai hatalmas összegeket költöttek haderőre, mégis nehezen képesek önállóan megvédeni magukat.
A térség kisebb államai ezért több irányban keresnek biztonsági garanciákat. Izraelt külön esetként hozta fel: az Egyesült Arab Emírségekkel kialakított együttműködésben szerinte az izraeli légvédelmi jelenlét is megjelent.
Hormuz és Irán: részleges blokád, gazdasági szorítás
A Hormuzi-szorosról Szalai Kálmán azt kérdezte, hogyan áll az amerikai–iráni konfliktus. Castel szerint a szoros sem teljesen zárva, sem teljesen nyitva nincs. Kőolaj katonai védelem mellett továbbra is kijut, és a szárazföldi vezetékek is enyhítik a kiesést.
Castel szerint az amerikai stratégia jelenleg Irán gazdasági megszorítására épül. A szankciós kiskapuk bezárása és az iráni gazdaság elszigetelése együtt olyan nyomást hoz létre, amelynek hatását az inflációban, az üzemanyaghiányban és az élelmiszerárakban látja. Szalai Kálmán arra kérdezett rá, vezethet-e mindez rendszerösszeomláshoz. Castel ezt nem tartja előre jelezhetőnek, de az iráni gazdaságot már a háború előtt is ingatagnak írta le.
Gáza: a lefegyverzés nélkül nincs újjáépítés
Izrael helyzetére áttérve Castel azt mondta, katonai-stratégiai szempontból az ország megalakulása óta nem látott erőpozícióban van. Gázában szerinte a következő lépés a Hamasz lefegyverzése és a hatalom átadása lenne egy palesztin technokrata vezetésnek.
Szalai Kálmán külön rákérdezett az október 7-i támadás résztvevőinek célzott felkutatására. Castel szerint Izrael ezt hosszú távú feladatként kezeli: aki részt vett a támadásban vagy a túszok fogva tartásában, az évekkel később is célpont maradhat.
Szíria és Libanon: pufferzóna lett az új izraeli alapelv
Szíria kapcsán Szalai Kálmán az izraeli pufferzónáról és a határ menti fegyveres infrastruktúra felszámolásáról kérdezett. Castel szerint október 7. egyik katonai tanulsága, hogy a határkerítés nem lehet egy település első védelmi vonala. Ebből szerinte új izraeli doktrína következik: ahol nincs békeszerződés, ott biztonsági mélységre van szükség.
Libanonban Castel változást lát abban, hogy a kormány már nyíltabban beszél a Hezbollah lefegyverzéséről és az iráni befolyásról. A gyakorlati mozgásteret ugyanakkor szűknek tartja. Egy erőszakos lefegyverzési kísérlet szerinte akár újabb polgárháborúhoz is vezethet.
Európa és Izrael: Castel kettős mércét lát
A beszélgetés végén Szalai Kálmán a holland intézkedéseket hozta szóba, amelyek Júdea-Szamáriából származó termékeket érintenek. Castel ezt kettős mércének nevezte, és Észak-Ciprus példáját állította mellé: szerinte Törökország uniós területet tart megszállva, mégsem találkozik hasonló európai reakcióval.
Castel Európa politikai irányát erősen bírálta. Szalai Kálmán kérdésére válaszolva ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy Izrael számára hosszabb távon egyre fontosabbak az arab világgal és más régiókkal kialakított kapcsolatok. Ezt az átrendeződést az izraeli stratégiai mozgástér fontos részének tartja.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.
- 11:30
2024. március 22. - 16:002024. október 21.
- 00:412024. április 14.
