A holland Általános Hírszerzési és Biztonsági Szolgálat (AIVD) arra figyelmeztette a kormányzati tisztviselőket és mindenkit, aki érzékeny információkkal dolgozik, hogy ne tekintsenek többé privát térként az autójukra.
A nemrég Európa harmadik legjobbjának választott holland hírszerzés szerint a modern autókban már nem biztonságos bizalmas információkról beszélni.
Kémeszközzé válhatnak a modern autók?
„A modern autó mint lehetséges kémeszköz” című tájékoztatójában a holland titkosszolgálat arra hívta fel a figyelmet, hogy a modern járművek hangvezérléshez és segélyhívásokhoz használt mikrofonjai elméletileg kívülről is aktiválhatók, így egy illetéktelen személy akár bele is hallgathat az autóban zajló, korábban bizalmasnak hitt beszélgetésekbe.
A kamerák, GPS-követők, infotainment-rendszerek, telematikai egységek és még az elektromos autók töltőállomásai is jelentős mennyiségű adatot gyűjthetnek az utasokról és a környezetükről. Ezek az információk ráadásul gyakran olyan rendszerekben maradnak meg, amelyekhez a felhőszolgáltatók, az alkalmazásfejlesztők, a kereskedők és az autógyártók egy utazás befejezése után is hozzáférhetnek.
Az AIVD ezért azt tanácsolja a sofőröknek, hogy ne folytassanak bizalmas beszélgetéseket az autóban vagy annak közvetlen közelében, lehetőleg kerüljék a vezeték nélküli töltést, telefonjukat pedig közvetlen csatlakoztatás helyett USB-s adatblokkolón keresztül kapcsolják az autóhoz. A szolgálat arra is figyelmeztet, hogy érdemes kétszer is meggondolni, mielőtt valaki a saját otthoni címét beírja a jármű navigációs rendszerébe.
Kiket figyelhetnek meg?
A holland hírszerzés figyelmeztetése elsősorban olyan üzleti és kormányzati szereplőkre vonatkozik, akik érzékeny információkat kezelnek, vagyis akiknek a beszélgetései valódi hírszerzési értékkel bírhatnak.
Az alapelvet ugyanakkor érdemes mindenkinek ismernie. Egy hangalapú asszisztens kikapcsolása például nem feltétlenül kapcsolja ki az autó összes mikrofonját vagy kommunikációs modulját. Hogy pontosan mi kapcsolható ki, az a jármű kialakításától és a gyártó által biztosított beállításoktól függ.
Az elmúlt években arra is fény derült, hogy egyes alkalmazások a felhasználók egyértelmű tájékoztatása nélkül is képesek voltak nyomon követni azok tevékenységét. Mindez jól mutatja, hogy a modern, hálózatba kapcsolt eszközök esetében nem mindig könnyű megállapítani, mikor és milyen adatgyűjtés zajlik a háttérben.
Egyre nagyobb az aggodalom a kínai autók miatt
A tájékoztató nem nevezte meg Kínát vagy egyetlen konkrét autógyártót sem, ugyanakkor már vannak olyan német katonai létesítmények, ahol teljesen leálltak a kínai gyártású járművek használatával. Stephan Kramer, Türingia alkotmányvédelmi hivatalának vezetője januárban arról beszélt, hogy „a kínai elektromos autókon keresztüli kémkedés jelentette veszély valós”.
Szavai szerint elsősorban az jelent kockázatot, hogy ezek a járművek rendkívül nagy mennyiségű helymeghatározási, kommunikációs és vezetési adatot gyűjtenek.
Hasonlóan járt el nemrég az izraeli hadsereg is, miután izraeli tisztviselők arra figyelmeztettek, hogy egyes kínai gyártmányú járművek intelligens rendszerei lehetővé tehetik a megfigyelést vagy az adatszivárgást.
Mindez arra késztette az IDF-et, hogy a vezérkari főnök közvetlen utasítására megkezdje a kínai gyártmányú járművek begyűjtését a tisztektől.
A döntés az izraeli biztonsági ügynökségek értékelését követi, amely szerint bizonyos kínai autók a fedélzeti rendszereik miatt valós kockázatot jelentenek az érzékeny információk kiszivárgására vagy akár a kémkedésre. A lépés a kínai járművekre vonatkozó korlátozások szigorítását célzó szélesebb körű politika része, miután azokat már korábban kitiltották az IDF katonai bázisaira való belépéstől.
Ezt a cikket szerkesztőségünk az ünnep beállta előtt írta, és automatikus időzítéssel jelent meg.
