Egy ártalmatlan “családi vállalkozás” és az EMIH-hez tartozó oktatási központ vitás ügyét kívánta feldolgozni a 24.hu. De ezen igyekezetük, valamilyen oknál fogva nem terjedt ki arra, hogy az EMIH válaszait közzé is tegyék.
A 24.hu több kérdést is küldött az EMIH-nek a mosonmagyaróvári jesiva vitás ügyével kapcsolatban, azonban a válaszokat az egyház kifejezett kérése ellenére sem tette közzé teljes terjedelmében. Ezt a hiányosságot pótolja most a Neokohn, változtatás nélkül közreadva a lap kérdéseit és az EMIH válaszait.
Amit a 24.hu elfelejtett megírni
1. Megfelel-e a valóságnak, hogy a Maimonidész Oktatási Központ nevében Köves Slomó bérleti szerződést kötött a NOC-ART Kft.-vel 2025-ben?
Igen. A Maimonidész Oktatási Központ (MOK) 2025 márciusában bérleti szerződést kötött a NOC-ART Kft.-vel, illetve az ingatlanhoz kapcsolódó további jogosultakkal. A cél az volt, hogy az ingatlan meghatározott részét a MOK oktatási és intézményi célokra használja.
Már a szerződéskötéskor ismert volt, hogy az ingatlant korábbi jogvita érinti, amelyekről a bérbeadó állítására hagyatkozva azt feltételeztük, hogy „heteken belül rendeződik” ezért készek voltunk a bérleti szerződést megkötni, de a bérleti díj tényleges megfizetését meghatározott feltételek teljesüléséhez és megfelelő biztosítékokhoz kötöttük. Az ingatlan-nyilvántartásban is megjelent a folyamatban lévő per, és egyes, a MOK javára történő jelzálog-bejegyzések is ezt igazolják.
2. Igaz-e, hogy a szerződés életbe lépése óta nem fizetnek bérleti díjat?
Ebben a formában ez félrevezető állítás. A bérleti díj fizetését a szerződés konkrét feltételek teljesüléséhez kötötte. Mivel ezek nem teljesültek maradéktalanul, ezért a MOK bérleti díj jogcímén nem teljesített kifizetést.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a bérbeadó nevében mindvégig eljáró Ny. Béla nem kapott pénzt a MOK-tól. Mindaddig, amíg nem volt okunk teljes bizonyossággal kétségbe vonni Ny. Béla jóhiszeműségét, abból indultunk ki, hogy a jogi problémák rendezhetők. Mivel bérleti díjként a szerződéses feltételek hiányában nem tudtunk fizetni, Ny. javaslatára és kérésére egy támogatónk révén kölcsön formájában juttattunk neki pénzt, összességében közel 20 millió forintot.
Amikor később az ingatlan használati viszonyaival és a részünkre korábban közölt információkkal kapcsolatban olyan körülmények váltak ismertté, amelyek alapján álláspontunk szerint egyértelművé vált Ny. rosszhiszemű eljárása, a további kölcsönfolyósítást megszüntettük.
3. Mi az oka annak, hogy nem fizetnek bérleti díjat?
A legfontosabb ok, hogy a szerződés megkötése után kiderült: az ingatlan használati jogi helyzete nem az, ahogyan azt Ny. Béla a MOK számára bemutatta.
A bérleti szerződésben Ny. azt állította, hogy az ingatlan társtulajdonosával, a Halász Vendégházzal érvényes használati megosztás van hatályban. Ennek alátámasztására egy használati megosztási megállapodást is bemutatott.
A bemutatott megállapodás nem volt valós és hatályos dokumentum, így a MOK-t a tényleges használati jogi helyzet tekintetében megtévesztették. Később maga a társtulajdonos jelentkezett, és közölte, hogy nincs érvényben ilyen használati megosztás, és az érintett ingatlanrész bérbeadásához nem járult hozzá.
Ny. Béla és a vele együtt eljáró bérbeadói oldal – köztük a NOC-ART Kft. és Hemző Fruzsina – tehát olyan területet adott bérbe, amelynek kizárólagos használatára és önálló bérbeadására nem rendelkeztek megfelelő jogcímmel.
Emellett az oktatási és intézményi használathoz szükséges egyes műszaki, hatósági és tűzvédelmi feltételekkel kapcsolatban is problémák merültek fel.
Mindez ráadásul csak azt követően vált világossá, hogy a MOK a közölt információkban jóhiszeműen bízva már jelentős, százmillió forintos nagyságrendet meghaladó beruházást hajtott végre az ingatlanon.
4. A cég állítólag nem engedélyezte az átalakításokat. Miért végezték el mégis?
Nem felel meg a valóságnak, hogy a MOK a bérbeadói oldal tudta nélkül hajtotta volna végre a beruházásokat. A munkálatok Ny. Béla tudtával történtek, és maga a bérleti szerződés is részletesen foglalkozik a bérleményen végzett beruházásokkal és átalakításokkal.
A MOK jelentős, nem építésiengedély-köteles felújítást végzett azért, hogy az ingatlan oktatási és intézményi célra használható legyen. A felek közötti beruházási és felújítási konszenzus és a bérbeadó beleegyezését maga a MOK javára 50 millió forint és járulékai erejéig bejegyzett jelzálogjog is bizonyítja.
5. Igaz-e, hogy a cég képviselőjét egy Önök által megbízott biztonsági őr nem engedte be, és pisztolyt fogott rá?
Fontos hangsúlyozni, hogy a biztonsági őrzésnek konkrét előzménye és oka van. Ny. Béla több alkalommal, előzetes egyeztetés nélkül jelent meg a helyszínen, az ott dolgozókat zaklatta, illetve a kollégák beszámolói szerint fenyegető, rasszista kijelentéseket tett – többek között cigányozott és zsidózott –, és olyan fenyegetések is elhangzottak, amelyek a dolgozók testi épségére irányultak. A biztonsági szolgálat jelenléte nem a tulajdonos távoltartását szolgálja, hanem az ott dolgozók és az intézmény biztonságának védelme miatt vált szükségessé.
Mindezek mellett, természetesen a bérlő-bérbeadó közötti jogszerű eljárás keretei között, a bérbeadó Ny. Bélát minden előre egyeztetett alkalommal beengedtük a területre. Nincs tudomásunk arról, hogy a MOK utasítására vagy megbízásából bárki fegyvert fogott volna Ny. Bélára vagy a bérbeadói oldal képviselőjére. A MOK ilyen utasítást soha nem adott, és semmilyen erőszakos vagy jogellenes fellépést nem támogat. Azonban fontos rögzíteni, hogy az előre nem egyeztetett alkalmakkor a bérbeadó bejutását nem engedélyeztük, erőszakos fenyegetéseit, rasszista megjegyzéseit a helyszínen szolgáló kolléga visszautasította.
6. Mi vezetett a bérbeadóval fennálló viszony megromlásához?
A bizalmi viszony azért szűnt meg, mert a szerződéskötés után egymás után váltak ismertté olyan lényeges körülmények, amelyekről korábban nem kaptunk megfelelő vagy valós tájékoztatást.
A legsúlyosabb ezek közül a fent ismertetett használati megosztás ügye volt. Miközben a MOK a bérbeadói oldal által bemutatott helyzetben jóhiszeműen bízva már komoly összeget fektetett az ingatlan felújításába, kiderült, hogy az ingatlan használati viszonyai alapvetően eltérnek a számunkra bemutatottaktól.
Ehhez társult, hogy csak utólag szereztünk tudomást Ny. Béla korábbi, súlyos gazdasági büntetőügyeiről. Korabeli országos sajtóbeszámolók szerint Ny.-t 2009-ben mintegy 300 millió forintos kárértékű csalás gyanújával előzetes letartóztatásba helyezték. Egy 2011-es tudósítás szerint az ügyészségi vád valótlan tartalmú számlák, szerződések, letéti és APEH-igazolások felhasználásáról szólt, és az ügyészség mintegy 411 millió forintos károkozást rótt vádlottként a terhére.
Időközben Ny. Béla más olyan korábbi áldozatai is kapcsolatba léptek velünk, akiktől, állításuk szerint Ny. Béla hasonló módszerekkel csalt ki jogosulatlanul pénzt az ingatlan kapcsán.
Ny. Béla korábbi viselt dolgaival egy korábbi Tv műsor is foglalkozott.
Mindezek – különösen a jelenlegi ügyben feltárt használati és tulajdoni problémákkal együtt – végül teljesen megszüntették a MOK bizalmát a bérbeadói oldalban.
7. Milyen jogcímen vannak jelenleg birtokon belül?
A MOK nem önkényesen került az ingatlanra. A felek által aláírt bérleti szerződés alapján, a bérbeadói oldal kifejezett hozzájárulásával vette birtokba azt, majd ennek alapján kezdte meg az intézmény kialakítását és a jelentős beruházásokat.
Jelenleg súlyos szerződéses és elszámolási jogvita áll fenn. A MOK követelései között szerepel a Ny. részére kölcsönként átadott közel 20 millió forint, valamint az ingatlanra fordított százmillió forintos nagyságrendű beruházás megtérítésének kérdése. A birtokjogi és elszámolási kérdések egymással összefüggésben rendezendők. Ezt többször jeleztük Ny. Béla felé.
Mindezek mellet fontos hangsúlyozni, hogy birtokvédelmi igényt a bérbeadó eddig semmilyen formában nem érvényesített.
8. Mi a tervük az ingatlannal? Tervezik-e elhagyni?
Célunk a teljes körű pénzügyi és jogi elszámolás, majd az ingatlan rendezett átadása.
A MOK nem kíván más tulajdonát jogcím nélkül használni. Ugyanakkor azt sem fogadhatjuk el, hogy egy oktatási intézmény jóhiszeműen több tízmillió forintot fektessen egy ingatlanba, majd utólag derüljön ki, hogy az ingatlan használati és jogi helyzete nem az volt, amit a szerződéskötéskor számára bemutattak.
A MOK ezért nem a konfliktus fenntartásában érdekelt, hanem a korrekt, dokumentált elszámolásban.
A 24.hu később újabb kérdésekkel fordult az EMIH-hez a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság 2.P.20.431/2026/12. ügyszámú ügyével kapcsolatban.
Az EMIH állítása szerint nem helytálló az az információ, hogy ebben az ügyben olyan jogerős bírósági döntés született volna, amely alapján a MOK-nak jelenleg teljesítendő fizetési kötelezettsége állna fenn. „Éppen e hét elején került benyújtásra az ellenkérelmünk a velünk szemben érvényesített fizetési igénnyel szemben, így az ügy jelenleg is folyamatban van.” – írta az EMIH.
„A MOK természetesen minden jogerős bírósági döntést tiszteletben tart és teljesít, jelen esetben azonban ilyen jogerős, teljesítendő fizetési kötelezettségről nincs szó.”
A bérleti szerződés felmondása és az ingatlan elhagyása kapcsán az EMIH közölte, ahogyan korábbi válaszában is jelezte, a MOK nem kívánja hosszú távon fenntartani ezt a vitatott állapotot, és minden birtokjogi kérdést kész rendezni. Ennek természetes előfeltétele, hogy a felek egymással teljes körűen elszámoljanak.
„Örömmel vennénk, ha a bérbeadó az újságon keresztül történő, álláspontunk szerint több ponton valótlan állításokat tartalmazó üzengetés helyett közvetlenül megkeresne bennünket, és leülnénk elkészíteni a kölcsönös pénzügyi elszámolást. Ennek keretében kellene rendezni a részére kölcsönként átadott közel 20 millió forintot, valamint a MOK által jóhiszeműen végrehajtott beruházások megtérítését is, valamint a felek valamennyi további követelését.”
Az EMIH megismételte továbbá, hogy a MOK célja változatlanul a jogvita korrekt és dokumentált lezárása, a kölcsönös elszámolás, majd ennek alapján az ingatlan rendezett átadása.
- 13:43
2025. március 26. - 14:00
2023. július 19. - 16:002024. január 19.
