Maya Kadosh több mint egy éve képviseli Izraelt Budapesten. Megbízatása első esztendejében miniszterelnöki látogatás, tizenhat izraeli miniszteri delegáció és magyarországi kormányváltás is követte egymást. A nagykövet a Neokohnnak adott interjújában arról beszélt, miként sikerült újraépíteni a kapcsolatokat az új magyar kormánnyal, miért tekintik az izraeli vállalatok biztonságos és vonzó üzleti célpontnak Magyarországot, és miért bizakodó Izrael következő éveit illetően. Az interjút Megyeri Jonatán rabbi, a Neokohn főszerkesztője készítette.
Neokohn: Több mint egy éve érkezett Magyarországra. Hogyan értékeli ezt az első időszakot?
Maya Kadosh: Nagyon mozgalmas év volt. Éppen azon a reggelen adtam át a megbízólevelemet, amikor az izraeli miniszterelnök Magyarországra látogatott, vagyis gyakorlatilag azonnal a sűrűjében találtam magam. Azóta tizenhat izraeli miniszteri látogatásra került sor, közben lezajlott egy parlamenti választás Magyarországon, most pedig Izrael készül választásokra. Ez az év sok eredményt, ugyanakkor sok kihívást is hozott.
Különösen érdekes feladat volt megismerni az új magyar kormányt és kialakítani vele az együttműködés kereteit.
A férjével együtt költözött Budapestre. Hogyan érzik magukat itt?
Ez az első olyan külszolgálatunk, amelyre már a gyermekeink nélkül érkeztünk, ők ugyanis Izraelben maradtak. Fontos volt számunkra, hogy ne kerüljünk túl messze tőlük, ebből a szempontból Budapest kitűnő állomáshely: a napi számos közvetlen járat nagyon megkönnyíti, hogy meglátogassanak bennünket, illetve mi hazautazzunk hozzájuk.
Budapest ráadásul diplomataként is nagyszerű hely.
Itt valódi együttműködésre, közös célok megvalósítására nyílik lehetőség; a munkánkat nem kizárólag válságok és negatív ügyek kezelése tölti ki.
Hol szolgált korábban?
Első külszolgálati helyem Szingapúr volt, ezt követően kétszer dolgoztam az Egyesült Államokban, Houstonban és Los Angelesben. Legutóbbi külföldi megbízatásom öt évvel ezelőtt Indiában volt. A külszolgálatok között különböző tisztségeket töltöttem be az izraeli külügyminisztériumban; közvetlenül budapesti kinevezésem előtt Gideon Száár kabinetfőnökeként dolgoztam.
Érkezésekor még az előző magyar kormánnyal kellett kapcsolatot építenie, majd a választás után ezt szinte elölről kellett kezdenie. Mi volt hasonló, és mi volt eltérő a két folyamatban?
Az előző kormány egy tizenhat éve fennálló, jól kiépített kapcsolatrendszerre támaszkodott. Könnyű volt eligazodnom: mindenki jól ismerte Izraelt, nem kellett az alapoktól elmagyarázni sem az ország helyzetét, sem az együttműködés jelentőségét. Az új kormánnyal ugyan a kapcsolatot az elejétől kellett felépíteni, azonban azt tapasztaltam, hogy a legtöbben tisztában vannak Izrael és a Közel-Kelet helyzetével.
A legfontosabb közös pont azonban az, hogy miközben Magyarország számos kérdésben módosította külpolitikai irányvonalát, az Izraelhez fűződő viszony alapvetően változatlan maradt.
Az új kormány már az első napokban stratégiai partnerségként határozta meg a két ország kapcsolatát. Minden szinten azt érzem, hogy szívesen látnak: közvetlenül elérhetem a minisztereket és a döntéshozókat. Sok munkát igényel, hogy rövid idő alatt mindenkit megismerjek, de az együttműködési készség jelentősen megkönnyíti a feladatomat.

Az új kormány tagjai mennyire ismerik Izraelt és a két ország közötti együttműködés lehetőségeit?
Ez természetesen miniszterenként eltérő, hiszen más háttérrel és tapasztalatokkal érkeztek.
Összességében azonban kifejezetten pozitív az Izraelhez való viszonyuk.
Fontos számukra a magyarországi zsidó közösség, amelyet a magyar társadalom szerves részének tekintenek. Azt is tudják, hogy Izraelben jelentős magyar származású közösség él. Egyes konkrét témákban természetesen még sok egyeztetésre van szükség: be kell mutatnunk az izraeli technológiai lehetőségeket és képességeket, valamint részletesebben kell beszélnünk a közel-keleti folyamatokról. Persze a kormány figyelmének középpontjában jelenleg érthető módon Európa áll, így ezek a párbeszédek folyamatosan bontakoznak ki.
Mit jelent a gyakorlatban, hogy az Izraelhez fűződő kapcsolat változatlan maradt?
Mindenekelőtt azt, hogy a stratégiai partnerséget senki sem kérdőjelezte meg. Nem az hangzott el, hogy vizsgáljuk felül vagy bontsuk le a meglévő megállapodásokat, hanem éppen ellenkezőleg: az új kormány kész továbbvinni a korábbi döntéseket. Ugyanilyen fontos a nyílt párbeszéd az Izraelt érintő ügyekben. Európában időről időre olyan kezdeményezések jelennek meg, amelyek konfliktust keresnek Izraellel, vagy szankciókat szorgalmaznak ellene.
Amikor erről a magyar külügyminisztériummal tárgyalok, azt tapasztalom, hogy készek meghallgatni Izrael szempontjait, képviselni azokat az európai fórumokon, és nem kívánnak Izrael-ellenes álláspontot elfoglalni.
Ez számunkra rendkívül fontos.
Napjainkban az Izrael-ellenesség és az antiszemitizmus gyakran összefonódik. Érzékelt változást a magyar társadalomban az elmúlt évben, különösen a választások környékén?
A változás már körülbelül három hónappal a választás előtt érzékelhetővé vált. A kampány rendkívül kemény volt, megosztotta a társadalmat, és olyan szélsőjobboldali hangokat is felszínre hozott, amelyek korábban kevésbé voltak láthatók. Ezt sajnos a nagykövetség közösségi oldalain is megtapasztaltuk, és a sajtóból, valamint a személyes beszélgetésekből is azt látjuk, hogy a Mi Hazánk megerősödött. Aggasztóak voltak például azok a durva, antiszemita megjegyzések, amelyek akkor jelentek meg, amikor felmerült, hogy Polgár Judit köztársasági elnök lehetne – holott az ügynek semmi köze nem volt Izraelhez.
Tudomásom szerint a jelenlegi kormányt is aggasztja ez a jelenség, és fel kíván lépni ellene.
Ön nagyon aktív nagykövet: iskolákba, fesztiválokra és az ország számos pontjára ellátogat. Mit tanult ezekből a találkozásokból?
Fontosnak tartom, hogy Izrael mindenütt jelen legyen, ahol a magyar emberek természetes módon találkoznak kultúrával, oktatással vagy üzleti lehetőségekkel. Ha izraeli művészek és DJ-k lépnek fel például a Sziget Fesztiválon, az is hozzájárul ahhoz, hogy Izraelre normális országként tekintsenek.
Ma már az is eredmény, ha az izraelieket ugyanolyan mércével kezelik, mint bármely más ország polgárait.
A világ számos pontján abszurd bojkottok érik az izraeli művészeket akkor is, ha egyébként nem értenek egyet a jelenlegi izraeli kormánnyal. Számomra az is lényeges, hogy támogassam a helyi zsidó közösséget. Amikor a Szigeten felkeresem a zsidó szervezetek civil sátrát, ahol a cionizmusról, Izraelről vagy a vallásról és kultúráról beszélgetnek a fiatalokkal, a jelenlétem azt üzeni nekik, hogy fontosnak tartjuk a munkájukat.
Vagyis ezek az alkalmak nemcsak Izrael bemutatásáról, hanem a helyi zsidó közösség és az izraeli művészek támogatásáról is szólnak?
Pontosan. Emellett az üzleti kapcsolatok építése is kiemelt feladat. Magyarországon sok lehetőség van, ezért fontosnak tartom, hogy izraeli üzletembereket kísérjek ide, segítsek nekik megismerni a magyar ipar igényeit, és megtalálni a lehetséges partnereket.
Hogyan alakulnak az izraeli beruházások Magyarországon, illetve a magyar befektetések Izraelben?
Mindkét irányban komoly érdeklődést tapasztalok, és ez az új kormány hivatalba lépése után is töretlenül folytatódott. Az izraeli vállalatok számára több okból is logikus választás Magyarország. Izraelben gyakorlatilag teljes a foglalkoztatottság, miközben hiányoznak bizonyos ipari kapacitások, amelyekkel Magyarország rendelkezik.
Ezzel párhuzamosan Magyarországon kiváló a munkaerő, és magas színvonalú a kutatás-fejlesztés. Az izraeli üzletembereknek az is fontos, hogy támogató környezetben dolgozhassanak, mert Nyugat- és Észak-Európa több országában Izrael-ellenes aktivisták nyomásával szembesülnek.
Emiatt izraeli cégek egy része ebbe a régióba helyezi át vagy itt bővíti tevékenységét; Magyarország egyértelműen a biztonságos és vonzó célpontok közé tartozik. A hadiiparban például közös gyártásra és harmadik országok piacain való együttes megjelenésre is van lehetőség. Magyar befektetők részéről szintén jelentős az érdeklődés Izrael iránt, többek között a víztechnológia területén.
Ha már víz: Magyarországot sokáig vízben gazdag országnak tartottuk, ma viszont egyre gyakrabban beszélünk vízhiányról. Izrael eközben vízimportra szoruló országból a vízgazdálkodás egyik világszintű központjává, sivatagos fekvése ellenére vízexportőrré vált, a technológiai innovációnak köszönhetően. Miben tudna együttműködni a két ország?
Nem arról van szó, hogy kizárólag Izrael rendelkezne ilyen képességekkel; Magyarországon is kiváló vízipari vállalatok működnek. Mi azonban sivatagos országként hosszabb és közvetlenebb tapasztalatot szereztünk e technológiák mindennapi alkalmazásában. A legfontosabb terület a vízgazdálkodás. Magyarország mezőgazdasági területeinek mindössze mintegy nyolc százalékát öntözik. Az éghajlatváltozás miatt fel kell tenni a kérdést: mit kell tenniük a gazdáknak, ha ugyanazt a terméshozamot szeretnék fenntartani, és mit kell tennie az országnak az élelmezésbiztonság megőrzéséért? Új technológiák jelennek meg az erőművek és az adatközpontok hűtésében is.
Ha Magyarország adatközpontokat kíván fejleszteni, át kell gondolnia, miként hűti majd őket, és ez milyen terhet ró a vízkészletekre.
Ezekről a kérdésekről már tárgyalunk a kormánnyal, hiszen kiváló technológiákkal rendelkezünk például ezen a téren.
Várhatók ezen a területen konkrét közös programok is?
Novemberben nagyszabású konferenciát rendezünk Magyarországon a kormány, az akadémiai és az üzleti szféra részvételével, az IoD Hungary, a Budapesti Értéktőzsde és a KKL-JNF Magyarország támogatásával. Izraelből jelentős delegáció érkezik, magyar részről pedig többek között a tőkepiac és a jegybank szereplőivel is együttműködünk. Két napon át keressük majd a közös munka leghatékonyabb formáit. Ha mindkét oldal bemutatja az elképzeléseit és az igényeit, pontosabban láthatjuk, mely területeken tudunk együtt előrelépni.
Milyen más területeken látja lehetőségét szorosabb együttműködésnek?
Számos ilyen terület van, hogy csak egy néhányat említsek: mezőgazdaság, telekommunikáció, egészségügy. Nem tudom hányan tudják például, hogy a világ 50 legjobb kórháza közül 3 izraeli. De ott van a kutatás-fejlesztés és természetesen a mesterséges intelligencia, amelyben Izrael az egyik vezető.

Izraelben választások közelednek. Befolyásolhatja-e az eredmény az izraeli-magyar kapcsolatokat?
Nem gondolom. Bárki legyen is a következő izraeli miniszterelnök, a két ország kapcsolatának alapját közös értékek és közös érdekek adják. A kulturális együttműködés, a gazdasági lehetőségek és Magyarország európai uniós szerepe a következő izraeli kormány számára is fontos lesz. Meggyőződésem, hogy a kapcsolataink tovább erősödnek, bármilyen kormány alakuljon Izraelben. A kormány és az ellenzék vezetőivel folytatott beszélgetéseim alapján mindenki Magyarországot Izrael partnerének tekinti.
Izraelben jól emlékeznek arra, hogy Magyarország hosszú éveken át, nagyon nehéz időszakokban is mellettünk állt, és ezt nagyra értékeljük.
Ez akkor is így volt, amikor Izraelben különböző politikai oldalhoz tartozó miniszterelnökök vezették az országot, ezért nem látok okot arra, hogy a jövőben megváltozzon.
A Közel-Keleten továbbra is háborús és bizonytalan a helyzet: Iránnal fegyveres konfliktus zajlik, folytatódnak a hadműveletek Gázában és Dél-Libanonban, a jemeni húszik pedig továbbra is fenyegetik Izraelt. Hogyan látja az ország jövőjét öt-tíz éves távlatban?
Először inkább három évet lépjünk vissza. 2023. október 7-én, éppen a zsidó ünnepek idején Ásdodban éltem, nagyon közel a Gázai övezethez. A híreket nézve arra gondoltam: talán itt a vég. Életem egyik legmegrázóbb pillanata volt. Akkor még nem tudtuk pontosan, mi történik, később szembesültünk a halottak és a Gázába hurcolt túszok számával. Senki sem láthatta, mi vár ránk. Azóta Izrael a maga javára fordította a stratégiai helyzetet: felléptünk Iránban, csapást mértünk a vezetésére és nukleáris képességeinek jelentős részére; súlyosan meggyengítettük a Hezbollahot Libanonban; a Gázai övezet jelentős részét ellenőrzés alá vontuk, a Hamász pedig sokkal gyengébb lett. Izrael közvetlen részvétele nélkül ugyan, de közben Szíriában is megbukott az Aszad-rezsim.
Ha 2023. október 7-én délután valaki azt mondja nekem, hogy három év múlva ez lesz a helyzet, nem hittem volna el. Ezért amikor azt kérdezi, milyen lesz a következő öt év, azt mondom: biztos vagyok abban, hogy jobb lesz.
Ezt az optimizmust az izraeli belpolitikai változásoktól függetlenül is fenntartja?
Igen. Bárki vezesse is a következő kormányt, biztos vagyok benne, hogy azon fog dolgozni, hogy Izrael békében élhessen, mert nincs más választásunk. Kis ország vagyunk; nem engedhetjük meg, hogy ellenségeink fenyegetésben tartsanak vagy meghatározzák az életünket. Világosan megértettük, hogy nem tűrhetünk terrorszervezeteket a határainkon. Meg kell védenünk önmagunkat. Biztos vagyok abban, hogy öt év múlva Izrael helyzete jobb lesz.
Nagykövet asszony, boldog, egészséges, sikeres és békés új évet kívánok! Köszönöm a beszélgetést.
Köszönöm szépen és viszont kívánom a Neokohn minden olvasójának!
Megyeri Jonatán összes cikkét elolvashatja itt.








