Izraeli értékelések szerint Teherán levonta október 7. egyik legfontosabb tanulságát: ezúttal a Hezbollah, a Hamász, a húszik és az iraki síita milíciák már a konfliktus kezdetétől egyszerre támadhatnák Izraelt.
Irán egy olyan nagyszabású, többfrontos támadás lehetőségén dolgozhat, amelyben az úgynevezett „ellenállási tengely” különböző szervezetei összehangoltan lépnének fel Izraellel szemben – derül ki izraeli hírszerzési értékelésekről szóló beszámolókból.
A feltételezett terv egyik legfontosabb eleme éppen az lenne, ami 2023. október 7-én elmaradt: Izrael ellenségei már a támadás első pillanatától több hadszíntéren, előre egyeztetett módon kapcsolódnának be a harcokba.
Az értékelések szerint Teherán saját erőit, a libanoni Hezbollahot, a Hamászt, a jemeni húszikat, valamint az Irakban működő Irán-barát síita milíciákat próbálhatja egyetlen regionális hadjáratba szervezni.
Irán levonhatta október 7. tanulságait
A Hamász 2023. október 7-i terrortámadása végül regionális háborúvá szélesedett, ám nem úgy, ahogyan azt a Hamász akkori gázai vezetője, Jahja Szinvár eredetileg remélhette. A Gázai övezetben lefoglalt belső Hamász-dokumentumokból korábban kiderült, hogy Jahja Szinwár már a mészárlás előtt igyekezett bevonni más szereplőket egy Izrael elleni szélesebb háborúba. Az egyik tervezési dokumentum külön hangsúlyozta a „külső frontok” – Libanon, Szíria és a Sínai-félsziget – összekapcsolásának és felkészítésének szükségességét. A Hamász vezetői a békeidőben és háborúban használható kommunikációs mechanizmusok előzetes kialakítását is fontosnak tartották.
Október 7-én azonban ez a teljes koordináció nem valósult meg.
Korábban nyilvánosságra került amerikai és izraeli értékelések szerint sem Irán, sem a Hezbollah nem ismerte előre a Hamász támadási tervének minden részletét, és a támadás pontos időpontjáról sem rendelkeztek teljes körű információval. Szinwár vélhetően arra számított, hogy a kezdeti támadás sikere önmagában is belerántja Iránt és a Hezbollahot a háborúba. A Hezbollah valóban tüzet nyitott Izrael északi részére, de október 7-én nem indított a Hamászéhoz hasonló, nagyszabású szárazföldi támadást.
Teherán most egyszerre nyitná meg a frontokat
Arab médiában megjelent beszámolók szerint Irán éppen ezt a hiányosságot próbálja most kiküszöbölni. Egy következő konfliktusban a többfrontos háború már nem a kezdeti támadás következménye lenne, hanem magának az eredeti haditervnek a része.
Ennek megfelelően az egyes Irán-barát szervezeteknek már az első szakasztól összehangoltan kellene működniük.
Egy ilyen forgatókönyv komoly kihívást jelentene Izrael számára. Miközben Libanonból a Hezbollah rakétái és drónjai kötnék le az izraeli légvédelmet, Jemenből a húszik, Irakból pedig a síita milíciák indíthatnának támadásokat, miközben a Hamász délről próbálna nyomást gyakorolni Izraelre. Ehhez társulhatnának az Iránból közvetlenül indított rakéta- és dróntámadások.
A cél az izraeli légvédelem, hírszerzés és hadsereg figyelmének, valamint erőforrásainak egyidejű megosztása lehet.
A Hamász új vezetése is közelebb áll Teheránhoz
Az izraeli értékelések szempontjából a Hamász vezetésében történt változások sem mellékesek.
A terrorszervezet júliusban megválasztott vezetője, Halíl al-Hajja hosszú ideje jó kapcsolatot ápol Iránnal. A Hamász gázai szárnyához tartozó politikus Szinwár közeli embere volt, és évek óta fontos szerepet játszott a Teheránnal fenntartott kapcsolatokban.
Felemelkedése ezért megerősítheti a Hamászon belül azt az irányzatot, amely a szervezet jövőjét továbbra is az Iránnal fenntartott szoros stratégiai együttműködésben látja.
A közelmúltban ráadásul több jel is arra utalt, hogy Teherán megpróbálja újjászervezni a háborúk során súlyosan meggyengült „ellenállási tengelyt”.
Újra összehangolhatják a Hamász és a Hezbollah lépéseit
Egy múlt hónapban megjelent jelentés szerint az IDF megújuló koordinációt észlelt a Hamász és a Hezbollah között, amelyhez Irán is segítséget nyújt. Egy nyilvánosságra került izraeli katonai értékelés szerint a két terrorszervezet az elmúlt hetekben már megkezdte tevékenységének összehangolását, hogy egyszerre növelhessék a nyomást Izrael északi és déli határán. Más beszámolók szerint az iráni Forradalmi Gárda elit külföldi egysége, a Kudsz Erők magas rangú tisztjei a Hezbollah, a húszik és az iraki milíciák parancsnokaival is egyeztettek a konfliktus esetleges kiszélesítéséről.
A Forradalmi Gárda két magas rangú tisztjének állítása szerint egy korábbi nyugalmi időszakban a Kudsz Erők vezetői konferenciahívásokon egyeztettek a három front parancsnokaival, miközben iráni tanácsadók a helyszínen is együttműködtek velük.
Ezzel párhuzamosan Teherán állítólag felgyorsította rakéta- és dróngyártását, és igyekszik helyreállítani a korábbi harcok során elvesztett képességeket.
Megváltozott az iráni tengely
Az Irán körül kialakított regionális szövetségi rendszer ugyanakkor ma már jelentősen különbözik a 2023. október 7. előttitől. A Hezbollah súlyos veszteségeket szenvedett, Bassár el-Aszad szíriai rezsimjének bukása pedig alapvetően megváltoztatta az Irán és Libanon közötti stratégiai összeköttetést. Emiatt Irak és Jemen szerepe felértékelődhetett Teherán terveiben.
Az értékelések szerint közös kiképzéseket is tartottak, szorosabbá váltak a személyes és műveleti kapcsolatok, és erősödött az egyes szervezetek közötti politikai és katonai koordináció.
Irán számára így a következő nagy összecsapás egyik legfontosabb kérdése már nem pusztán az lehet, hogy szövetségesei hajlandók-e harcolni Izrael ellen, hanem az, hogy képes-e Teherán egyetlen hadműveleti rendszerként működtetni a több ezer kilométerre szétszórt fegyveres szervezeteket. Ha az izraeli értékelések helyesek, Irán éppen azon dolgozik, hogy egy következő háborúban ne ismétlődjön meg október 7. egyik, Teherán szempontjából legnagyobb hiányossága: hogy Izraelt ugyan több oldalról támadták, de nem egyszerre, nem teljes erővel és nem egyetlen előre összehangolt haditerv alapján.
- 10:00
2021. június 5. - 14:002024. április 12.
- 08:002021. december 27.
