Titokban segítheti Moszkva az iráni szuperszonikus rakétaprogramot

A legfrissebb hírekért kövessen minket a Google-ön!

Orosz mérnökök évek óta dolgozhatnak együtt Teheránnal egy új cirkálórakéta-technológián. A tudástranszfer különösen veszélyessé teheti Irán hajók elleni képességeit.

Oroszország titokban segítséget nyújt Iránnak szuperszonikus cirkálórakéták kifejlesztéséhez, és a program keretében vezető orosz rakétamérnökök személyesen is többször jártak az Iszlám Köztársaságban – számolt be róla a Financial Times. A brit lap értesülései szerint a C430L fedőnevű program 2023-ban indult, és megszervezésében az orosz állami fegyverexportőr, a Roszoboronekszport, valamint az amerikai szankciós listán szereplő NPO Masinosztrojenyija hadiipari vállalat vett részt.

A történet jelentőségét az adja, hogy a jelek szerint nem egyszerűen kész fegyverek eladásáról van szó.

Moszkva olyan mérnöki tudást és tapasztalatot adhat át Teheránnak, amelynek segítségével Irán saját maga fejlesztheti tovább rakétatechnológiáját.

A programot ismerő szakértők szerint a technológiát hajók, illetve szárazföldi célpontok elleni szuperszonikus cirkálórakétákhoz használhatják fel.

Orosz rakétamérnökök utaztak Iránba

A Financial Times szerint a Roszoboronekszport tisztviselői és az NPO Masinosztrojenyija magas rangú mérnökei 2023-ban több alkalommal utaztak Iránba.

A delegációk összetétele különösen figyelemre méltó. A lap szerint Iránban járt Alekszandr Dergacsev, a tengerről indítható rakéták és cirkálórakéta-rendszerek vezető tervezője, valamint Alekszandr Csebakov, a vállalat légköri hajtóművekkel foglalkozó tervezőrészlegének vezetője. Csebakov szakterülete éppen a szuperszonikus cirkálórakétáknál alkalmazható torlósugár-hajtóművek, az úgynevezett ramjet rendszerek fejlesztése.

A tárgyalásokon részt vett Jurij Prohorcsuk, az aerodinamikai és ballisztikai részleg vezetője is. A harmadik iráni útra pedig már Vlagyiszlav Kuzmicsev, a Roszoboronekszport védelmi technológiákért és űrkutatásért felelős részlegének vezetője is elkísérte a mérnököket. A Financial Times szerint később ő tárgyalt az iráni féllel a C430L-program szerződéséről.

Mindez arra utal, hogy nem alacsony szintű technikai együttműködésről, hanem komoly orosz hadiipari szerepvállalásról lehet szó.

Nem tervrajzokat kell átadni ahhoz, hogy segítsenek Iránnak

Az együttműködés 2025-re már technikai konzultációkig jutott. Az NPO Masinosztrojenyija iráni műszaki dokumentumokat kapott, amelyeket orosz szakemberek elemeztek, majd részletes kérdéseket küldtek vissza az iráni félnek. A Financial Times által megismert 2025. áprilisi levelezés szerint a Roszoboronekszport újabb orosz szakértői delegáció kiküldését javasolta, és arra kérte Teheránt, hogy az utazás előtt válaszolja meg az orosz mérnökök technikai kérdéseit.

Fabian Hinz, a Conflict Armament Research iráni rakétaprogrammal foglalkozó szakértője szerint éppen ez teszi különösen értékessé az ilyen együttműködést.

„Az emberek gyakran úgy gondolnak a technológiatranszferre, hogy az tervrajzok, alkatrészek vagy komplett rakéták átadását jelenti” – mondta Hinz a Financial Timesnak. Csakhogy szerinte egy több évtizedes tapasztalattal rendelkező mérnök kiküldése, aki személyesen segít megoldani a fejlesztés során felmerülő problémákat, önmagában rendkívül értékes technológiatranszfer.

Ez ráadásul hosszabb távon veszélyesebb is lehet, mint néhány kész rakéta leszállítása. A megszerzett mérnöki tudás ugyanis lehetővé teheti Irán számára, hogy később saját maga fejlesszen és gyártson továbbfejlesztett fegyvereket.

A Hormuzi-szoros miatt különösen veszélyes lehet a technológia

A hajók elleni szuperszonikus cirkálórakéták fejlesztése különösen fontos Irán számára, amely katonai stratégiájának egyik központi elemévé tette a Perzsa-öböl és a Hormuzi-szoros ellenőrzését.

Egy nagy sebességű, alacsony röppályán közeledő manőverező robotrepülőgép lényegesen kevesebb reakcióidőt hagyhat a hadihajók légvédelmének, mint a hagyományos, szubszonikus cirkálórakéták.

A most feltárt orosz együttműködés ezért nem pusztán az iráni fegyverarzenál mennyiségi bővítéséről szólhat. Moszkva potenciálisan olyan képesség megszerzésében segítheti Teheránt, amely közvetlenül növelheti az amerikai és más nyugati hadihajókra, valamint a térség kereskedelmi hajózására leselkedő veszélyt.

Putyin: Ukrajna „kinyitotta Pandora szelencéjét”

Az orosz elnök megtorlást ígért, miközben ismét kijelentette: Moszkva csak a jelenlegi frontvonalak figyelembevételével hajlandó béketárgyalásokra.

Putyin éppen most biztosította támogatásáról Teheránt

A Financial Times értesülései különösen érdekesek annak fényében, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden találkozott Maszúd Pezeskján iráni elnökkel a Sanghaji Együttműködési Szervezet biskeki csúcstalálkozóján. Pezeskján megköszönte Moszkvának az Irán elleni háborúval és az azt követő amerikai szankciókkal kapcsolatos orosz álláspontot. Az iráni elnök szerint Moszkva és Teherán együtt léphet fel az általa amerikai „egyoldalúságnak” nevezett politikával szemben.

Putyin pedig biztosította iráni partnerét arról, hogy Oroszország a jelenlegi katonai és politikai helyzet ellenére fenn kívánja tartani gazdasági és kereskedelmi kapcsolatait Iránnal.

„Ebben a nehéz időszakban igyekszünk biztosítani önöknek a szükséges segítséget – ahogyan erről korábban beszéltünk –, és alapvető fontosságú árukat szállítunk” – fogalmazott Putyin.

Az orosz elnök egyúttal szolidaritásáról biztosította az iráni népet az érdekeiért folytatott küzdelemben.

Irán és Oroszország együtt kerülné meg az amerikai szankciókat

Pezeskján a találkozón élesen támadta Washingtont is. Azt állította, hogy az Egyesült Államoknak nincs joga „akkor szankciókat bevezetni, amikor csak kedve tartja”, és azzal vádolta Washingtont, hogy megsérti a nemzetközi jogot. Az iráni elnök azt is kijelentette, hogy országa Oroszországgal együtt keresi majd az amerikai korlátozások megkerülésének lehetőségeit.

„Az olyan keretek között, mint az SCO és más szervezetek, megkerülhetjük az egyoldalú intézkedéseket, és multilaterális alapon működhetünk együtt” – mondta.

Az iráni állításokkal szemben ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy az amerikai gazdasági szankciók alkalmazása önmagában nem minősül a nemzetközi jog által tiltott agressziós cselekménynek. Washington legutóbbi intézkedései többek között az iráni pénzügyi hálózatokat és az Iszlám Forradalmi Gárdához kötődő gazdasági szereplőket célozzák.

A teljes gazdasági elszigetelés terve

Elmagyarázzuk mit jelenthetnek a gyakorlatban a „példátlan” amerikai szankciók Irán ellen.