Iszlámábád szerint érdemi előrelépés történt az iráni vezetéssel folytatott egyeztetéseken a háború lezárása, a Hormuzi-szoros újranyitása és az amerikai–iráni megállapodás helyreállítása érdekében. Közben az Egyesült Államok történetének egyik legátfogóbb gazdasági nyomásgyakorlását indította el Irán ellen.
Pakisztán szerint „jelentős előrelépés” történt azokon, az iráni vezetéssel folytatott tárgyalásokon, melyekről lapunk is beszámolt és amelyek az Egyesült Államokkal és Izraellel fennálló konfliktus rendezéséről, valamint a Közel-Kelet stabilizálásáról szólnak. A bejelentésre azt követően került sor, hogy Aszim Munír pakisztáni vezérkari főnök és Mohszin Nakvi belügyminiszter Teheránban tárgyalt Maszúd Pezeskján iráni elnökkel.
A találkozó különös jelentőséget kapott, mivel az Egyesült Államok időközben elindította az „Operation Economic Outcast” (Gazdasági Kitaszítás Hadművelet) elnevezésű, példátlan szankciós kampányát Irán ellen, miközben Washington világossá tette: a katonai opció továbbra is az asztalon marad.
Pakisztán közvetítene Washington és Teherán között
Mohszin Nakvi a tárgyalásokat követően úgy fogalmazott, hogy a megbeszélés „nagyon pozitív és rendkívül eredményes” volt. Elmondása szerint a felek áttekintették az iráni–amerikai konfliktus alakulását, a közel-keleti biztonsági helyzetet, valamint azokat a lépéseket, amelyek szükségesek lehetnek a korábban létrejött Iszlámábádi Egyetértési Nyilatkozat újraélesztéséhez.
Az iráni elnök részletesen ismertette Teherán álláspontját és biztonsági aggályait, a pakisztáni delegáció pedig saját javaslatait is bemutatta a feszültség csökkentésére.
„Jelentős előrelépést értünk el, és a megbeszélés rendkívül pozitív légkörben zárult. Bízunk benne, hogy ez lendületet ad a tartós béke felé vezető folyamatnak” – jelentette ki Nakvi.
A Hormuzi-szoros is napirenden volt
A pakisztáni hadsereg közleménye szerint a tárgyalások egyik legfontosabb témája a Hormuzi-szoros helyzete volt.
A felek arról is egyeztettek, miként lehetne megakadályozni a katonai eszkalációt, újra teljesen megnyitni a világ egyik legfontosabb tengeri kereskedelmi útvonalát, valamint politikai rendezés felé terelni a konfliktust.
A Hormuzi-szoros stratégiai jelentősége óriási: a háború előtt a világ tengeri olajexportjának mintegy húsz százaléka ezen az útvonalon haladt át. Az iráni fenyegetések és a tengeri incidensek miatt azonban a forgalom jelentősen visszaesett.
Trump telefonált a pakisztáni vezérkari főnökkel
A Reuters hétfőn arról számolt be, hogy Donald Trump amerikai elnök még a teheráni út előtt telefonon egyeztetett Aszim Munírral. A részleteket egyik fél sem hozta nyilvánosságra, de a beszélgetés jól mutatja, hogy Washington fontos közvetítőként tekint Pakisztánra az iráni válság kezelésében.
Pakisztán korábban is szerepet vállalt a közvetítésben: több forrás szerint kulcsszerepet játszott a júniusban létrejött hatvannapos tűzszünet előkészítésében.
Elindult Amerika gazdasági offenzívája
Miközben a diplomáciai tárgyalások folytatódnak, az Egyesült Államok minden eddiginél keményebb gazdasági nyomást helyez Iránra. Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter hétfőn hivatalosan is bejelentette az Operation Economic Outcast elindítását.
A kampány célja, hogy elszigetelje Iránt a világgazdaságtól, és elvágja a rezsim pénzügyi bevételeit. Az amerikai intézkedések többek között az alábbi ágazatokat érintik:
- a kőolaj- és gázipart;
- a hajózást és szállítást;
- a bankszektort;
- a légi közlekedést;
- a digitális pénzügyi rendszereket;
- a technológiai exportot;
- valamint az aranykereskedelmet.
Washington ismét figyelmeztette a külföldi kormányokat, bankokat és vállalatokat, hogy másodlagos szankciókkal, illetve az amerikai dollárrendszerből való kizárással kell számolniuk, amennyiben továbbra is segítik az iráni gazdaság működését.
Teherán szerint felkészültek
Az iráni vezetés igyekezett magabiztos képet mutatni.
Ali Madanizádeh gazdasági miniszter szerint Irán már korábban kidolgozott egy kétéves válságkezelési tervet, amelynek segítségével képes lesz kezelni az új amerikai szankciókat.
Kazem Gharibabadi külügyminiszter-helyettes pedig azt állította, hogy Washington gazdasági nyomásgyakorlása valójában annak beismerése, hogy a katonai eszközökkel nem sikerült elérni a kívánt eredményt.
A katonai opció továbbra is él
Washington ugyanakkor világossá tette, hogy a gazdasági nyomás nem jelenti a katonai fellépés kizárását. Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter kijelentette:
„Semmiképpen sem zárjuk ki a katonai csapások lehetőségét sem a Hormuzi-szoros térségében, sem Irán körül.”
Hegseth ugyanakkor úgy véli, hogy az amerikai gazdasági intézkedések önmagukban is olyan súlyos terhet jelentenek majd, amelyet az iráni gazdaság hosszabb távon nem lesz képes elviselni.
