Irán európai amerikai célpontok megtámadását fontolgatja.
A Financial Times szerint Irán felkészült a bulgáriai és ciprusi amerikai létesítmények elleni esetleges támadások lehetőségére, valamint a Hormuzi-szoros tenger alatti optikai kábeleinek megtámadására is. A lap szerint mindez arra utal, hogy Irán a konfliktus kiszélesítésével számol arra az esetre, ha Donald Trump amerikai elnök fokozza a katonai nyomást.
Európa megtámadására készül Irán?
Irán azt fontolgatta, hogy amerikai katonai célpontokat támadjon meg Európában, ha Donald Trump elnök tovább eszkalálja a háborút – írta szerdán a Financial Times.
A lapnak két, az iráni rezsimhez közel álló forrás azt mondta, hogy az iráni fegyveres erők felmérték az Egyesült Államok délkelet-európai érdekeltségei és katonai létesítményei elleni esetleges támadások lehetőségét. Ezek között Bulgária is szerepel, amely a múlt hónapban engedélyezte a Bezmer légibázis használatát amerikai légi utántöltő repülőgépek számára.
Az egyik forrás szerint Ciprus szintén a lehetséges megtorló célpontok között van arra az esetre, ha az Egyesült Államok újabb támadásokat indítana Irán ellen. A szigeten található egyik brit légibázist márciusban már dróntámadás érte, de több rakétát is kilőttek rá az irániak.
A források arról is beszámoltak, hogy az iráni erők megvizsgálták a Hormuzi-szoroson áthaladó tenger alatti optikai kábelek megtámadásának lehetőségét arra az esetre, ha a konfliktus tovább eszkalálódna. A Financial Times egy másik forrás szerint Teherán válaszlépései előtt „nem szabna határokat”.
„Ha az Egyesült Államok túl messzire megy, Irán bármi áron megvédi magát, túllép a régió határain, és Európát is célba veszi”
– mondta a forrás a lapnak.
Mi a logika az iráni lépés mögött?
Sokakat meglepett, hogy az iráni háború kirobbanásakor az iráni rezsim rakéta- és dróntámadásokat indított a környező arab országok, sőt Ciprus és Törökország ellen is. Eliyahu Yossian hírszerzési és Közel-Kelet-szakértő a látszólagos káosz nem volt véletlen.
A füst és a légiriadók mögött azonban hideg fejjel felépített iráni stratégia húzódik meg
– állította. Az, hogy kiszélesítette Irán a háború földrajzi körét, Yossian szerint nem kétségbeesés volt, hanem tudatos taktika: Irán célja a teljes regionális stabilitás megrendítése volt, és az eszköz ehhez, egy olyan eszkaláció előidézése, amely fájdalmas Európának és az Öböl-menti államoknak.
A szakértő úgy vélte, az elérni kívánt eredmény az volt, hogy ezek az országok erőteljes nyomást gyakoroljanak Washingtonra a harcok leállítása érdekében – még mielőtt a rezsim valóban összeomlana.
Stratégiát vált a Trump-adminisztráció
A Financial Times cikke akkor látott napvilágot, amikor Trump az Iránnal folytatott tárgyalások előmozdítására tett, hetekig tartó erőfeszítésektől egyre inkább eltávolodni látszik.
A CNN kedden egy amerikai kormányzati tisztviselőre hivatkozva arról számolt be, hogy Trump arra utasította vezető különmegbízottait, hogy függesszék fel az Iránnal folytatott tárgyalásokat. Egy, az ügyet ismerő forrás szerint a Fehér Ház tisztviselői politikai szövetségeseiket is tájékoztatták arról, hogy az adminisztráció stratégiát vált: a korábbi, Irán „minél gyorsabb szétzúzására” irányuló törekvés helyett hosszabb távon annak „megfojtására” törekednének.
Trump korábban többször azt állította, hogy a tárgyalások jól haladnak, és arra is utalt, hogy egy új megállapodás megkötése közel lehet. Kedden azonban a Truth Socialön már azt írta, hogy Iránnal „semmilyen tárgyalás vagy egyeztetés nem zajlik, és nincs is ütemezve”. Az amerikai elnök azt is közölte, hogy az Egyesült Államok tengeri blokádja továbbra is érvényben van.
- 16:00
2026. március 4. - 06:13
2023. február 20. - 08:18
2026. július 21.
