Izraeli tisztviselőket megdöbbentette Irán gyors katonai újjáépítése a 2026-os háború után.
A háború óta eltelt hónapokban az izraeli hadsereg és a Moszad illetékeseit már másodszor lepte meg, milyen gyorsan képes Irán helyreállítani katonai képességeit. Az IDF különösen a ballisztikusrakéta-fenyegetés újbóli erősödését tartja aggasztónak.
Az iráni ballisztikus rakéták újra veszélyt jelenthetnek
Az izraeli védelmi vezetést meglepte, milyen gyors ütemben állítja helyre katonai képességeit Irán a 2026 elején lezajlott háborút követően – adta hírül a The Jerusalem Post. A lap szerint az értékelésben a IDF és a Moszad tisztviselői egyaránt részt vettek, bár a célpontok kiválasztásának és az iráni védelmi szektort ért károk felmérésének elsődleges felelőse a hadsereg volt.
Már a háború során több külföldi sajtóorgánum is megkérdőjelezte azokat az izraeli állításokat, amelyek szerint a támadások évekkel vetették vissza Irán hadiiparát. Az IDF szakértői azonban hónapokon át kitartottak amellett, hogy a pusztítás olyan mértékű volt, hogy még ha egyes konkrét állítások túlzónak bizonyultak is, az alapvető következtetés – vagyis hogy Irán katonai képességei évekkel visszavetették – továbbra is helytálló.
A háború áprilisi lezárása óta eltelt négy hónapban azonban a Post szerint az IDF meglepően gyors helyreállást tapasztal, ráadásul nem csupán egy-egy konkrét területen. A jelek szerint Irán több katonai képességét is gyorsan újjáépíti, köztük a ballisztikusrakéta-programját.
Irán már korábban is meglepte Izraelt
Az egyik legmeglepőbb fejlemény, hogy az iráni katonai kapacitások gyors helyreállítása ezen a területen már másodszor, illetve harmadszor okoz meglepetést az IDF számára: először 2024 októberében, majd 2025 elején, most pedig ismét. Miután 2024 októberében az izraeli légierő mintegy 20 kritikus ballisztikusrakéta- és hadiipari célpontot támadott Iránban, az IDF azt közölte, hogy legalább egy évvel visszavetette az iráni rakétagyártás jövőbeli kapacitásait.
2025 elejére azonban az izraeli hadsereg már azt tapasztalta, hogy Irán teljes mértékben helyreállította a ballisztikusrakéta-gyártást. A helyzet annyira aggasztóvá vált, hogy az IDF egy eredetileg 2025 őszére tervezett lehetséges támadást előrehozott 2025 júniusára.
A 2025 júniusában végrehajtott hadművelet során mintegy 100 rakéta- és hadiipari célpontot támadtak, és az IDF akkor úgy vélte, megtalálta azt a módszert, amellyel valóban több évvel visszavethető az iráni rakétagyártás. Erre látszólag minden okuk megvolt: ötször annyi célpontot támadtak, és nagyságrendekkel több bombát vetettek be, mint 2024-ben.
Irán azonban ismét megtalálta a módját annak, hogy gyors ütemben helyreállítsa rakétagyártási kapacitásait, ami újabb meglepetést okozott az izraeli hadseregnek.
A 2025 júniusában még mintegy 1300-ra becsült iráni rakétakészlet 2026 februárjára 2500 körülire nőtt.
A 2026-os háború sem hozott változást
A 2026-os háborúban több mint 2600 rakéta- és hadiipari célpontot támadtak, miközben az Egyesült Államok és Izrael együttesen mintegy 30 ezer csapást hajtott végre Irán ellen.
Ez a 2025-ös értékhez képest 26-szoros, 2024-hez képest pedig több mint százszoros növekedést jelentett.
Az IDF tisztviselői a Postnak korábban azt mondták, hogy az iráni hadiipar gyakorlatilag valamennyi nagyobb és kisebb elemét súlyos károk érték. A lap most úgy tudja, hogy a legmagasabb rangú izraeli védelmi tisztviselők már elismerik: Irán kreatív módszereket talált arra, hogy az ország más részeinek továbbra is jelentős pusztulása ellenére a rakétagyártás és más kiemelt katonai képességek helyreállítására összpontosítson.
Ha Irán ismét eléri a havi 100-300 ballisztikus rakéta gyártására képes ütemet, akkor 2027 elejére vagy közepére visszaállíthatja rakétakészletét a 2025 júniusi szintre, és 2028-ra ismét olyan fenyegetést jelenthet, amelynek kezelése rendkívül nehézzé válhat.
Még ha a gyártási ütem nem is éri el ezt a szintet, a jelenlegi folyamatos fejlődés azt jelenti, hogy néhány éven belül ismét napirendre kerülhet az iráni ballisztikusrakéta-képesség jelentette egzisztenciális fenyegetés.
Mindez várhatóan az izraeli stratégiai döntéshozatalra is hatással lesz, többek között arra, hogy mikor és szükséges-e egyáltalán újabb katonai csapást mérni Iránra, függetlenül attól, hogyan alakulnak a tárgyalások a Hormuzi-szoros jövőjéről és az iráni nukleáris programról.
Az iráni ballisztikusrakéta-program története
Irán ballisztikusrakéta-programja az 1970-es években, még a sah uralma alatt kezdődött, de a program az 1979-es iszlám forradalom, majd különösen az 1980-1988-as iráni-iraki háború után vált stratégiai jelentőségűvé. Az iraki Scud-rakétatámadások és az iráni nagyvárosokat ért csapások arra ösztönözték Teheránt, hogy saját rakétaképességeket építsen ki. Irán kezdetben külföldi technológiára és alkatrészekre támaszkodott, később azonban fokozatosan önálló fejlesztési és gyártási kapacitást alakított ki.
A Shahab, Fateh és Zolfaghar rakéta-családok, valamint a különböző közepes hatótávolságú rendszerek révén az ország a Közel-Kelet egyik legjelentősebb rakétaarzenálját hozta létre.
A program az elmúlt évtizedekben fokozatosan fejlődött a nagyobb hatótávolság, a pontosság, a mobilitás és a túlélőképesség irányába. Irán számos rakétáját föld alatti létesítményekben és mobil indítóállványokon tartja, ami megnehezíti azok teljes megsemmisítését egyetlen katonai csapással. A rakétaarzenál mellett Teherán egyre nagyobb hangsúlyt helyezett a drónokra és a rakétagyártási infrastruktúra szétszórására is.
Az izraeli és amerikai támadások ezért nemcsak az indítóállásokat, hanem a gyártóüzemeket, hajtómű- és üzemanyaggyártó kapacitásokat, valamint a rakéták fejlesztéséhez szükséges technológiai infrastruktúrát is célba vették.
- 13:15
2022. október 16. - 06:262020. február 19.
- 10:002021. december 19.
