Donald Trump amerikai elnök bejelentette, Irán azonban tagadja, hogy hétfő délután megkezdődnek az Egyesült Államok és Irán közötti újbóli tárgyalások. Az elnök szerint ezzel lemondta „a második világháború óta legnagyobb katonai támadást”.
Irán tagadja, hogy a bejelentett nagy katonai támadás leállítására kérte volna Amerikát, ahogy azt is, hogy újabb megállapodás körvonalazódna az Egyesült Államokkal. A Mehr hírügynökség vasárnap iráni katonai képviselőkre hivatkozva közölte, hogy ez a kijelentés „nem más, mint egy újabb hazugság”.
Trump vasárnap az Air Force One fedélzetén újságíróknak nyilatkozva elmondta, a hétvégére tervezett jelentős katonai csapásokat azután fújták le, hogy Irán, valamint szaúd-arábiai, emírségekbeli és katari tárgyalók megkeresték őt, és közölték vele, hogy véleményük szerint „megállapodás küszöbön áll, mind a Hormuzi -szoros ügyében, mind pedig végső soron Irán denuklearizációja tekintetében”.
„Amikor ezt hallottam, azt kérdeztem: ‘Nos, tényleg ilyen szigorúak akarunk lenni?’ Van egy csoport, amely szeretné, ha egyszerűen végrehajtottam volna a csapásokat, és van egy másik csoport, amely nem akarja, hogy megtegyem”
– közölte az elnök, megemlítve azt is, hogy végső soron a szaúdi koronaherceg kérte meg, hogy ne támadja meg Iránt, mert annak kimenetele kiszámíthatatlan lenne, és „sok rossz dolgot” okozhatna.
Trump nem mondott le az iráni atomfenyegetés kiiktatásáról
Trump kijelentette, hogy az amerikai hadsereg „már teljesen készen állt a bevetésre, és hatalmas támadásra került volna sor”, hozzátéve, hogy az Iránnal folytatott tárgyalásoknak köszönhetően „sok életet lehet megmenteni” – írja a The Jerusalem Post. Az Egyesült Államok készen állt arra, hogy olyan támadást indítson Irán ellen,
„amely a második világháború óta a legnagyobb támadás lett volna, és katasztrofális következményekkel járt volna számukra”
magyarázta Trump, de nem részletezte, mit ért ezalatt, például hogy szárazföldi csapatok küldését is mérlegelte-e. Az elnök nem szabott határidőt arra, hogy mikor kell megkötni a megállapodást Iránnal, azonban kifejtette, hogy
bár az Egyesült Államok egyelőre elhalasztja az Irán elleni támadást, „bármikor megtehetjük, amikor csak akarjuk”.
Szombat este Trump a Truth Socialon közzétett bejegyzésében azonnali megállapodásra szólított fel Iránnal, kijelentve, hogy a megállapodásnak tartalmaznia kell „a Hormuzi-szoros azonnali, teljes és teljes körű megnyitását, valamint Irán nukleáris fenyegetésének megszüntetését”.
De legalább az olajárak visszaestek
Mint írta, a folyamatos támadások helyett inkább azt részesítené előnyben, ha az Egyesült Államok megállapodásra jutna Iránnal, és azt mondta az újságíróknak, hogy „nem akarok embereket megölni”, de a tervezett támadások „sok ember halálát okoznák”.
Az iráni média gúnyosan reagált Donald Trump amerikai elnök szombat késői bejelentésére, miszerint további csapásokat tart vissza Irán ellen – írja a CNN. Az iráni lapok szerint Trump volt az, aki visszavonult.
„Trumpnak, a bolondnak elfogyott a lendülete!” – írta a félhivatalos Farsz hírügynökség, idézve Morteza Semiari teheráni politikai kommentátort, aki szerint „az amerikaiak hegye ismét csak egy egeret szült.
Maszud Pezeskian iráni elnök Trump legújabb bejelentése előtt közölte, hogy az Egyesült Államokkal kötött keretmegállapodást tekinti országa külkapcsolatainak jövőbeli középpontjának. „Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy az ellenséget rákényszerítsük arra, hogy betartsa, amit aláírt” – írta Pezeskian az X-en. Ez a szándéknyilatkozat szerinte megerősíti Irán, a régió és Teherán szövetségeseinek biztonságát.
Irán és az USA június közepén állapodott meg a háború befejezéséről szóló keretmegállapodásról.
Egy 60 napos átmeneti időszak alatt kellett volna kidolgozni a további részleteket. Időközben azonban újra és újra kölcsönös támadásokra került sor.
Akár közelednek az álláspontok, akár nem, a kőolajárak csökkentek az amerikai elnök tárgyalási bejelentése után: az ázsiai kereskedés kezdete után a West Texas Intermediate (WTI) amerikai olajfajta ára közel 4,7 százalékkal, hordónként 80,72 dollárra esett vissza, a Brent North Sea referenciaolaj ára szintén körülbelül 4,7 százalékkal, 83,81 dollárra csökkent.
Fotó: AFP
