Az amerikaiak mindössze egyharmada támogatja az Irán elleni háborút – derül ki a Reuters/Ipsos közvélemény-kutatásából, ez a legalacsonyabb érték az öt hónapja tartó konfliktus kezdete óta. A válaszadók többsége szerint Donald Trump elnöknek nem sikerült megértetnie a háború céljait.
A péntektől vasárnapig végzett felmérés azt is kimutatta, hogy a republikánus elnök népszerűsége 37%-ra emelkedett, ami három százalékpontos növekedést jelent a múlt hónaphoz képest, amikor népszerűsége elérte elnöksége legalacsonyabb szintjét – számol be a Reuters nyomán a The Jerusalem Post.
Trump változó célokat fogalmazott meg a háborúval kapcsolatban, például az irániak megsegítését a rezsim megdöntésében, Irán ballisztikus rakétaképességeinek semlegesítését, valamint annak megakadályozását, hogy az ország nukleáris fegyverhez jusson.
A közvélemény-kutatásból azonban kiderült, hogy az amerikaiak 69%-a – köztük tíz republikánusból négy – úgy véli, hogy Trump nem „magyarázta el egyértelműen az Egyesült Államok iráni katonai beavatkozásának céljait”.
Mit jelent ez a háború jövőjét illetően?
Olivia Wales, a Fehér Ház szóvivője kijelentette, hogy Trump nem a „változó közvélemény-kutatások” alapján fogja döntéseit meghozni, és ismét hangsúlyozta az elnök eltökéltségét, hogy megakadályozza, hogy Irán valaha is atomfegyverhez jusson. A novemberi félidős választások közeledtével több megfigyelő kétségbe vonta, hogy Trump mer-e még drasztikus lépéseket tenni a teheráni rezsimmel szemben.
„Az amerikai nép számára az a legfontosabb, hogy olyan főparancsnokuk legyen, aki határozott lépéseket tesz a biztonságuk érdekében”
– mondta Wales. A konfliktus támogatottsága 40% alatt maradt azóta, hogy az Egyesült Államok és Izrael február 28-án megkezdte a támadásokat, ami éles kontrasztot jelent a közelmúltbeli egyéb konfliktusok kezdeti hónapjaival – írja az izraeli lap.
Bár mindegyik konfliktusnak más volt a háttere, a 2003 és 2011 közötti iraki háború az első hónapokban az amerikaiak mintegy 70%-ának támogatását élvezte. A 2001-től 2021-ig tartó afganisztáni háború kezdeti szakaszában a Gallup közvélemény-kutatása szerint az ország lakosságának mintegy 90%-a támogatta a háborút.
Sokan nem is értik a háború célját
A közvélemény háborúval szembeni elutasítása nyomást gyakorol Trumpra és Republikánus Pártjára a novemberi félidős választások előtt, amikor az elnök szövetségeseinek meg kell védeniük szűk többségüket az amerikai Kongresszusban.
„Nem világos, miért kezdtünk háborút velük. Fogalmam sincs róla”
– mondta a Reutersnek Alex Womack, egy georgiai nyugdíjas turbinajavító szakember, aki részben azért lett republikánus, mert tetszett neki, ahogyan George H. W. Bush republikánus elnök kezelte az 1991-es Öböl-háborút.
Womack, aki az akkori konfliktus idején az amerikai tengerészgyalogságnál szolgált, elmondta, hogy a háború miatt meggyengült a Trump iránti támogatása. „Személy szerint nem gondolom, hogy túl jól csinálja” – mondta.
A mai napig 18 amerikai katona vesztette életét a konfliktusban, míg Iránban és Libanonban – ahol Irán proxy terroristái harcontak az izraeli erők ellen – több ezer ember halt meg.
Ráadásul a háború miatt a benzinárak meredeken emelkedtek, ami súlyos csapást jelent sok amerikai háztartásának pénzügyeire – írja a Reuters. Az országos átlagos benzinár jelenleg valamivel több mint 4 dollár gallononként, szemben a február 28-án, a háború kitörése előtti körülbelül 3 dollárral.
Képünkön amerikai tengerészgyalogosok az Ománi-öbölben. Fotó: US MARINE CORPS / AFP
