Ezer nappal a brutális október 7-i mészárlás után a Hamász már a következő háborúra készül, újjáépíti a terror infrastruktúráját. A gázai határ menti izraeli települések lakói aggodalommal figyelik a fejleményeket.
A Rafah melletti „humanitárius menedékhelyek” létrehozásának terve haragot és aggodalmat kelt a gázai határ mentén élő izraeli közösségekben – számol be az Israel Hayom.
Tisztviselők arra figyelmeztetnek, hogy „bármely olyan folyamat, amely nem tartalmazza a Hamász lefegyverzését, veszélybe sodor minket és egész Izraelt.” Kerem Shalom lakói leginkább attól tartanak, hogy
„amíg a Hamásznál fegyverek vannak, lehetetlen lesz megkülönböztetni a lakosokat a terroristáktól. Ez egy drónos csempészútvonalat eredményez majd.”
A gázai határövezet lakói arra reagáltak, hogy a Trump-féle Béketanács várhatóan az elkövetkező hetekben izraeli támogatással „humanitárius menedékhelyeket” hoz létre a gázai civilek számára, annak érdekében, hogy a lakosság feletti ellenőrzést elvegye a Hamásztól.
„Civil” hamászosok települhetnek a gázai határhoz
A gyakorlatban ez egy olyan mechanizmus lenne, amely hasonló az élelmiszerosztó központokhoz, amelyeket a terrorszervezet végül kívülről összeomlasztott. A Gázai övezet határvidékén élők most attól tartanak, hogy az izraeli kormány megismétli a múltbeli hibáit, és rájuk hagyja, hogy megbirkózzanak a terrorista szervezet brutális terveivel.
Amióta csütörtökön kiderült, hogy a kísérleti program a Rafah környéki Tel al-Szultanban valósulna meg – ráadásul a Hamász lefegyverzése nélkül, többnemzetiségű erők bevetésével -, özönlenek a reakciók a gázai határvidék közösségi vezetőitől és biztonsági koordinátoraitól, akik nem hajlandók tétlenül nézni a dolgokat.
Michal Uziyahu, az Eshkol Regionális Tanács elnöke a Hayomnak úgy nyilatkozott:
„Kategorikusan ellenzünk minden olyan folyamatot, amely nem tartalmazza a Hamász lefegyverzését és semlegesítését, mint közösségeinkre jelentett biztonsági fenyegetést.
Eshkol az október 7-i mészárlás egyik központi színhelye volt, és saját bőrén tapasztalta meg azt a elképzelhetetlen árat, amelyet a kerítésen túl létező fegyveres terrorista szervezet jelent.”
Az ellenség nem térhet vissza a kerítés mellé
Hasonlókat fogalmazott meg a Kerem Shalom kibuc is nyilatkozatában: „A keretmegállapodás végrehajtása előtt, és annak feltételeként a kibuc követeli a Hamász lefegyverzését, valamint annak a képességének semlegesítését, hogy a kerítéshez közeli településeket fenyegesse.
Október 7-én Kerem Shalom az elsők között volt, amelyeket a Hamász-terroristák behatolása érintett, és súlyos veszteségeket szenvedtünk el a kibucon belüli harcokban.
Nem tudunk és nem is fogunk beleegyezni abba, hogy az ellenség visszatérjen a kerítés mellé, ilyen közel a településekhez. Végül is nyilvánvaló, hogy a gázai lakosság számára építendő házak menedékként fognak szolgálni a Hamásznak, éppúgy, ahogy a humanitárius segélyek is nap mint nap a Hamászt szolgálják és erősítik” – állítják. A nyilatkozatban az is szerepel:
„Amíg a Hamásznak van fegyvere és ellenőrzi a Gázai övezetet, lehetetlen elkülöníteni a lakosságot a Hamász terroristáitól.”
„A központi kérdés az, hogy a gyakorlatban hogyan fogják lebonyolítani az ellenőrzést annak megállapítására, ki nem tartozik a Hamászhoz, ki felelős ezért a folyamatért, és mennyire megbízható az egész” – mondta az izraeli lapnak Adir Segev, a Sdot Negev Regionális Tanács vészhelyzeti és biztonsági vezetője.
„Amíg a Hamász képes támadásokat végrehajtani, drónokat indítani, páncéltörő rakétákat kilőni vagy megkísérelni beszivárogni a településekre, addig nincs helye a harckészültség csökkentésének. A gázai határvidék lakói már megtanulták, hogy a biztonságnak bevált képességeken kell alapulnia, és nem optimista becsléseken. Ezért továbbra is erősíteni fogjuk a biztonsági elemeket, és felkészülünk minden lehetséges forgatókönyvre” – jelentette ki.
Képünkön: palesztin terroristák 2023. október 7-én, miután áttörték a kerítést a gázai Hán Júnisznál. Fotó: SAID KHATIB / AFP
