Miközben a világ figyelme Iránra és Libanonra szegeződik, a háttérben csendben formálódik Washington grandiózus terve Gáza jövőjéről. Egy amerikai vezetésű „Béketanács” már hónapok óta készíti elő a Hamászt leváltó palesztin technokrata kormányzatot, rendőri erőket és újjáépítési programot. A probléma csak az, hogy a terv legfontosabb feltétele továbbra sem teljesül: a Hamász nem hajlandó letenni a fegyvert.
A Gáza háború utáni irányításában részt vevő, amerikai vezetésű Béketanács különböző szervezeteinek képviselői ezen a héten Cipruson találkoznak, hogy véglegesítsék egy palesztin technokrata bizottság felkészítését. Ennek a testületnek az lenne a feladata, hogy belépjen a Gázai övezetbe, és átvegye a Hamász helyét az enclave polgári irányításában.
Arab diplomaták és palesztin források szerint a ciprusi találkozó részben arra szolgál, hogy az eddigi, meglehetősen döcögős folyamatot újrakalibrálják.
A Béketanács egyik tisztviselője ugyanakkor azt állítja, hogy nincs válság, a folyamat nagyjából a tervek szerint halad.
Kairóban várakoznak a Hamászt leváltó technokraták
A hivatalos nevén National Committee for the Administration of Gaza (NCAG) nevű testületet januárban hozták létre. A több mint tucatnyi palesztin technokrata – akik különböző minisztériumszerű területekért felelnek, például egészségügyért, oktatásért, pénzügyekért, közművekért, igazságügyért és belbiztonságért – jelenleg Kairóban, egy hotelben tartózkodik, miközben folyamatosan workshopokon és stratégiai egyeztetéseken vesz részt.
Bár soha nem jelentettek be konkrét dátumot arra, mikor léphetnek be Gázába, a bizottság egyik tagja névtelenül elismerte: egyre nő a frusztráció, mert a folyamat jóval lassabb, mint várták.
A Béketanács gázai megbízottja, Nickolay Mladenov szerint a legnagyobb akadály továbbra is ugyanaz: a Hamász fegyverei.
A Hamász fegyverei a legnagyobb akadály
A közvetítő országok – Egyiptom, Katar és Törökország – diplomatái egyetértenek abban, hogy a Hamász tudatosan húzza az időt a lefegyverzési tárgyalások során. Ugyanakkor azt is hangsúlyozzák, hogy Izrael sem segíti a folyamatot, mivel szerintük nem hajtotta végre teljes mértékben a 2025 októberi gázai tűzszünet első szakaszában vállalt kötelezettségeit.
Benjamin Netanjahu kormánya ráadásul – a közelgő Kneszet-választások miatt – egyre kevésbé kompromisszumkész, így sokan úgy vélik, áttörés csak a választások után várható.
A Hamász álláspontja az elmúlt hetekben némileg puhult. A terrorszervezet már nem utasítja el kategorikusan a lefegyverzést, de csak részleges engedményeket ajánl.
Hajlandó lenne átadni rendőri fegyvereit, valamint a még megmaradt nehézfegyverek egy részét.
A legnagyobb vita a több tízezer AK–47-es gépkarabély körül van. Hamász-források attól tartanak, hogy ha ezeket is átadják, elveszítik utolsó nyomásgyakorlási eszközüket.
Nemcsak kormány, rendőrség és nemzetközi erő is jönne
A Béketanács nem csupán egy új palesztin adminisztrációban gondolkodik. A terv része egy új palesztin rendőri erő felállítása, valamint egy nemzetközi stabilizációs haderő (ISF) létrehozása is, amely a rendfenntartás mellett Gáza határait is biztosítaná.
Egyiptom vállalta, hogy kiképzi a rendőri állományt, és már négy ország jelezte, hogy katonákat küldene az ISF-be. A probléma azonban Izraelnél van: a telepítéshez szükséges jogi és katonai jóváhagyások még nem érkeztek meg.
Tony Blair is kulcsszereplő lett
A háttérben egy ismert név is egyre nagyobb szerepet kapott: Tony Blair. A volt brit miniszterelnök Institute for Global Change nevű tanácsadó szervezete komoly erőforrásokat biztosít a projekthez. Blair és csapata több stratégiai workshopot is vezetett, köztük a múlt heti, egyiptomi Ain Sokhna találkozót is. A workshop napirendje bepillantást engedett az amerikai tervekbe.
Az egyik legérdekesebb elem a digitális pénztárca-rendszer, amellyel a gázai gazdaságot részben készpénzmentessé tennék, hogy a Hamász ne tudjon pénzt lecsapolni az ellátási láncból.
Egy másik fókuszterület az adományozók mozgósítása. Februárban ugyan 17 milliárd dollárt ígértek Gáza újjáépítésére, ennek csak töredéke érkezett meg. Ennek egyik oka, hogy a legnagyobb öbölbeli donorállamok közül többet később Irán támadott meg, ami átrendezte költségvetési prioritásaikat.
Rafah romjain épülhet az első új közösség
A Béketanács egyik alternatív terve szerint az újjáépítés legalább részben már a Hamász lefegyverzése előtt elkezdődhet.
Az első ideiglenes lakóövezetet Rafah romjain, az IDF által ellenőrzött úgynevezett „zöld zónában” hoznák létre.
Ez lényegében a Béketanács „B tervének” számít.
Ez azonban komoly politikai és legitimációs problémákat vet fel. Kérdéses, hogy a palesztin lakosság hajlandó lenne-e olyan területre költözni, amely izraeli katonai ellenőrzés alatt áll, illetve hogy az NCAG nem veszítené-e el hitelességét azzal, hogy izraeli megszállás alatt működik.
Elég lehet-e a Hamász „igen, de…” válasza?
A háttérben tovább zajlanak a kairói tárgyalások a Hamász, a közvetítő országok és a Béketanács között.
Arab diplomaták szerint elképzelhető, hogy a Hamász végül egy „igen, de…” típusú kompromisszumos választ ad a lefegyverzési javaslatra. A valódi kérdés azonban nem is ez, hanem az, hogy Washington ezt elegendőnek tartaná-e ahhoz, hogy nyomást gyakoroljon Izraelre. Ez különösen kényes, mert az Egyesült Államok politikai tőkéjének jelentős részét már felhasználta arra, hogy visszafogja Izraelt Iránnal és Libanonnal kapcsolatban.
