Súlyos diplomáciai feszültséggel zárult az amerikai–iráni tárgyalások első napja Svájcban: az iráni delegáció demonstratívan kivonult az egyeztetésről, miután Donald Trump egyértelművé tette, hogy Washington kész újabb katonai csapásokat mérni Iránra, ha Teherán nem nyitja meg a Hormuzi-szorost. A bürgenstocki találkozót eredetileg áttörésként ünnepelték, estére azonban világossá vált: a felek között továbbra is rendkívül mély a bizalmatlanság.
A svájci Bürgenstock hegyi üdülőközpontban vasárnap kezdődtek meg az amerikai–iráni tárgyalások, amelyeken az Egyesült Államok és Irán mellett Pakisztán és Katar is közvetítőként vesz részt. A találkozó célja hivatalosan a múlt héten aláírt amerikai–iráni memorandum gyakorlati végrehajtásának előkészítése, valamint a közel-keleti feszültségek csökkentése volt.
A nap elején még kifejezetten optimista hangulat uralkodott. Muhammad Shehbaz Sharif pakisztáni miniszterelnök Donald Trump amerikai elnököt méltatta, amiért szerinte elhozta a közvetlen amerikai–iráni párbeszéd lehetőségét.
Sharif kijelentette, hogy „egy történelmi nap tanúi vagyunk, amely elvezethet a világbékéhez”, és reményét fejezte ki, hogy a tárgyalások végén olyan dokumentum születhet, amely hosszú távú stabilitást biztosít a térségnek.
Szerinte Trump „aktív víziója” nélkül a felek nem jutottak volna el idáig.
Az optimizmus azonban gyorsan szertefoszlott.
Az iráni Tasnim hírügynökség szerint a teheráni delegáció már a kezdetektől egyértelműen jelezte elégedetlenségét: megtagadták a közös csoportképet az amerikai küldöttséggel, sőt az iráni parlament elnöke, Mohammad-Bagher Ghalibaf állítólag a sajtónyilatkozat helyszínére sem volt hajlandó belépni.
A valódi törést azonban Donald Trump újabb nyilatkozatai okozták.
Trump ultimátuma: nyissák meg a Hormuzi-szorost, különben jönnek az újabb csapások
A Tasnim információi szerint az iráni tárgyalók azután sétáltak ki a megbeszélésekről, hogy Trump világossá tette: ha Irán nem nyitja meg a Hormuzi-szorost, az Egyesült Államok kész újra támadni.
Ez különösen érzékeny pont Teherán számára, hiszen a Hormuzi-szoros nemcsak stratégiai, hanem gazdasági fegyver is az iráni vezetés kezében. A világ olajkereskedelmének jelentős része ezen a szűk tengeri folyosón halad át.
Iránhoz közel álló médiumok szerint az iráni Iszlám Forradalmi Gárda haditengerészete továbbra sem engedélyezi teljes mértékben a hajóforgalmat. A Fars és a Tasnim szerint a szoros addig nem nyílik meg, amíg a Hezbollah és Izrael közötti tűzszünetet maradéktalanul be nem tartják.
Washington ezzel szemben vitatja a teljes lezárás tényét. Amerikai katonai források szerint szombaton 55 kereskedelmi hajó haladt át a szoroson, bár elismerték, hogy a térségben továbbra is aknaveszély áll fenn. Hajózási adatok ugyanakkor részben az iráni narratívát támasztják alá: több tanker valóban elkerülte az áthaladást, és egyes nyomkövető rendszerek szerint az iráni bejelentés óta jelentősen lelassult a forgalom.
Vance békéről beszélt, de a feszültség nyilvánvaló volt
Az amerikai küldöttséget vezető JD Vance alelnök beszédében Donald Trump szerepét hangsúlyozta. Kijelentette, hogy az amerikai elnök vezetése hozta el a világot ehhez a pillanathoz.
Vance szerint Trump egy alapjaiban más Közel-Keletet akar látni a következő évtizedben — olyat, ahol Irán és az Öböl-államok nem háborúban állnak, hanem együttműködnek.
Az alelnök úgy fogalmazott, hogy Irán hosszú ideig a regionális instabilitás egyik fő mozgatórugója volt, de most lehetőség nyílt „új lapot nyitni”.
Arra a kérdésre, hogy üzenne-e valamit Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnöknek, Vance kerülte a közvetlen választ. Ehelyett azt hangsúlyozta, hogy az elmúlt napokban „jelentős előrelépés” történt a libanoni tűzszünet fenntartásában.
Vance külön méltatta Katart, Pakisztánt és Izraelt, mondván, mindannyian szerepet játszanak a regionális béke megteremtésében.
A nap folyamán azonban már látszott, hogy a háttérben komoly nézeteltérések húzódnak. Vance korábban a Fox Newsnak azt mondta, Washington és Teherán között továbbra is komoly „eltérés” van abban, hogyan lehet lezárni a konfliktust.
Libanon ismét mindent felboríthat
A tárgyalásokat tovább nehezítette a Hezbollah-Izrael front újbóli kiéleződése.
Amerikai sajtóinformációk — köztük a CBS News — szerint emiatt rendkívüli válságülést is hozzáadtak az első napi programhoz. Az egyeztetésen sem izraeli, sem Hezbollah-képviselők nem vettek részt, de a konfliktus gyakorlatilag az egész tárgyalás fölé árnyékot vetett.
Teherán egyértelművé tette, hogy a libanoni front és a Hormuzi-szoros kérdését összekapcsolja. Iráni források szerint a szoros megnyitása a libanoni tűzszünet betartásától függ.
Ez komoly nyomást helyez Washingtonra, amely egyszerre próbálja kezelni Irán nukleáris programját, a tengeri kereskedelmet és az Izrael–Hezbollah konfliktust.
A svájci tárgyalások első napja tehát messze nem hozta el azt az áttörést, amelyet Trump és szövetségesei előrevetítettek.
