Optimista nyilatkozatokkal, de továbbra is súlyos feszültségek közepette kezdődtek meg vasárnap Svájcban az amerikai–iráni tárgyalások. Miközben Pakisztán miniszterelnöke „a világbéke napjáról” beszélt, a háttérben továbbra is nyitott kérdés a Hormuzi-szoros lezárása, a Hezbollah elleni izraeli hadműveletek és Teherán nukleáris programja.
A svájci Bürgenstock hegyi üdülőkomplexumban vasárnap megkezdődtek a négyoldalú egyeztetések az Egyesült Államok, Irán, Pakisztán és Katar részvételével. A találkozó célja hivatalosan az amerikai–iráni memorandum végrehajtásának részletezése, valamint a közel-keleti feszültségek enyhítése.
A tárgyalások nyitányán Muhammad Shehbaz Sharif pakisztáni miniszterelnök rendkívül optimista hangot ütött meg. Donald Trump amerikai elnöknek mondott köszönetet, amiért szerinte lehetővé tette a közvetlen egyeztetést Washington és Teherán között.
Sharif szerint „egy nagy nap tanúi vagyunk, amely világbékéhez vezethet”, és bízik benne, hogy a felek olyan dokumentumot tudnak elfogadni, amely tartós stabilitást alapoz meg a térségben.
A háttérben azonban már az első órákban látszott, hogy a diplomáciai légkör korántsem felhőtlen.
Iráni források szerint a teheráni delegáció nem volt hajlandó közös fényképet készíteni az amerikai küldöttséggel, sőt az iráni parlament elnöke, Mohammad-Bagher Ghalibaf állítólag a sajtóesemény helyszínére sem lépett be.
Vance: Trump új Közel-Keletet akar
Az amerikai delegációt JD Vance alelnök vezeti, mellette jelen van Steve Witkoff közel-keleti különmegbízott és Jared Kushner, Trump elnök tanácsadója is.
Vance beszédében Trump szerepét hangsúlyozta, azt állítva, hogy az amerikai elnök vezetése juttatta el a világot ehhez a pillanathoz. Az alelnök szerint Washington célja nem pusztán egy technikai nukleáris megállapodás, hanem egy alapjaiban átalakult Közel-Kelet. Szavai szerint az elmúlt évtizedben Irán a regionális instabilitás egyik fő mozgatója volt, most viszont lehetőség nyílhat arra, hogy a térség országai a konfliktus helyett a béke és a gazdasági fejlődés irányába mozduljanak.
Vance hangsúlyozta: Trump „új fejezetet akar nyitni”.
Amikor újságírók Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökről kérdezték, Vance kerülte a közvetlen választ, de kiemelte, hogy az elmúlt napokban jelentős előrelépés történt a libanoni tűzszünet fenntartásában.
Külön megemlítette Katart, Pakisztánt és Izraelt mint olyan partnereket, amelyek szerinte aktívan dolgoznak a regionális békén.
Libanon és a Hormuzi-szoros árnyéka
A tárgyalásokat jelentősen beárnyékolja az Izrael–Hezbollah konfliktus újabb fellángolása. Bár az amerikai–iráni memorandum elvileg a harci cselekmények leállítását is tartalmazza, a dél-libanoni összecsapások ismét megmutatták, milyen törékeny a helyzet.
Amerikai és nemzetközi források szerint emiatt a svájci tárgyalások első napjához rendkívüli libanoni válságülést is hozzáadtak.
Szintén komoly feszültségforrás a Hormuzi-szoros kérdése.
Iránhoz közel álló médiumok szerint az iráni Forradalmi Gárda haditengerészete továbbra sem engedélyezi szabadon a hajóforgalmat, amíg a libanoni tűzszünetet teljes mértékben be nem tartják.
Washington ezt vitatja. Amerikai tisztviselők szerint szombaton 55 kereskedelmi hajó haladt át a szoroson, bár elismerték, hogy az aknaveszély továbbra is komoly probléma.
