A Nemzetközi Atomanergia-ügynökség (NAÜ) igazgatótanácsa felszólította Iránt, hogy működjön együtt a szervezettel, adjon át teljes körű tájékoztatást a fegyverkezésre alkalmas minőségű nukleáris anyagok készleteiről, és biztosítson belépést ellenőreinek az iráni nukleáris létesítményekbe.
Az ENSZ atomenergia-felügyeleti szervezetének igazgatótanácsa által elfogadott állásfoglalás azt is kimondta: az uránkészletről való információk átadása és a belépés biztosítása „elengedhetetlen és sürgős” ahhoz, hogy ellenőrizni lehessen: nem történik-e „nukleáris anyagok eltérítése” – írja a The Times of Israel.
A 35 tagú IAEA kormányzótanács 21 országa szavazott a határozat mellett az IAEA bécsi székházában – közölték névtelenséget kérő diplomáciai források, akik a zárt ajtók mögött zajló szavazás eredményéről számoltak be.
Oroszország, Kína és Niger ellenezte a határozatot, 10 ország tartózkodott. A határozatot Franciaország, az Egyesült Királyság, Németország és az Egyesült Államok terjesztette elő.
Az ENSZ nem tudja ellenőrizni az iráni uránkészletek állapotát
Egy névtelenséget kérő magas rangú nyugati diplomata elmondta, az állásfoglalás „célja, hogy diplomáciai nyomást gyakoroljon Iránra, hogy teljesítse a jogi biztosítékokra vonatkozó kötelezettségeit”.
Amióta Izrael és az Egyesült Államok 2025 júniusában, a 12 napos háború során támadást indított Irán nukleáris létesítményei ellen, Irán nem engedi be a NAÜ ellenőreit a támadások által érintett nukleáris létesítményekbe, annak ellenére sem, hogy Teherán a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés értelmében jogilag köteles együttműködni a felügyelő szervezettel – emlékeztet az izraeli lap.
A szervezet a júniusi bombázás óta nem tudja ellenőrizni a fegyverkezésre alkalmas uránkészletek állapotát sem.
A NAÜ szerint Irán 440,9 kilogramm 60 százalékos tisztaságúra dúsított uránkészletet tart fenn, ami technikai szempontból csupán egy kis lépésre van a fegyverkezésre alkalmas 90 százalékos szinttől.
Ez a készlet lehetővé teheti Irán számára akár 10 atombomba gyártását is, amennyiben úgy döntene, hogy fegyverré alakítja programját – figyelmeztetett Rafael Mariano Grossi, a NAÜ főigazgatója egy minapi interjúban. Hozzátette, hogy ez nem jelenti azt, hogy Irán rendelkezik is ilyen fegyverrel.
Irán felháborodott a határozaton
Irán, amely folyamatosan Izrael megsemmisítésével fenyegetőzik, azt állítja, hogy nem törekszik nukleáris fegyverekre, és programja teljes mértékben békés célú. A 60%-os dúsítású uránnak azonban nincs békés, polgári felhasználása.
A NAÜ igazgatótanácsi ülésén kívül újságíróknak nyilatkozva Reza Najafi, Irán NAÜ-nagykövete elítélte a szerdai határozatot, és kijelentette, a dokumentum úgy írja le az iráni helyzetet, hogy az „teljesen normális, mintha mi sem történt volna”. Kijelentette, hogy „a támadások és az agresszorok folyamatos fenyegetései által kialakult, jelenlegi példátlan biztonsági helyzetben
az iráni biztosítéki intézkedések rendes végrehajtásának jogi, technikai és operatív alapjai megsemmisültek”.
Najafi azt állította, hogy Irán hozzáférést biztosított a NAÜ-nek „minden érintetlen létesítményhez”, és hozzátette, hogy a határozat „figyelmen kívül hagyja Iránnak a szervezettel való együttműködését, még háborús körülmények között is”.
A NAÜ hosszú ideje vizsgálj azokat az uránnyomokat, amelyet az ellenőrök Irán különböző be nem jelentett helyszínein észleltek.
Irán 2019 óta nem nyújtott be a szervezetnek „műszakilag hiteles válaszokat” e nukleáris anyag eredetéről és jelenlegi tartózkodási helyéről. Nyugati tisztviselők gyanítják, hogy az uránnyomok további bizonyítékot szolgáltathatnak arra, hogy Iránnak 2003-ig visszamenő titkos atomfegyver-programja van.
Képünkön a bushehri atomreaktor. Fotó: NurPhoto via AFP






