Kemény üzenetet küldött Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter Szingapúrból: Washington szerint Kína katonai terjeszkedése egyre nagyobb fenyegetést jelent a térségre, ezért az Egyesült Államok azt várja szövetségeseitől, hogy jelentősen növeljék védelmi kiadásaikat. Hegseth egyúttal figyelmeztette Iránt is: ha a diplomácia kudarcot vall, Amerika kész újraindítani a katonai csapásokat.
Pete Hegseth az ázsiai biztonságpolitikai elit legfontosabb fórumán, a szingapúri Shangri-La Párbeszéden beszélt a térség előtt álló kihívásokról. Az amerikai hadügyminiszter szerint Kína példátlan ütemű katonai fejlesztései és egyre agresszívebb regionális szerepvállalása komoly aggodalomra ad okot.
„Teljesen jogos az aggodalom Kína történelmi léptékű fegyverkezése és katonai aktivitásának regionális, illetve globális kiterjesztése miatt” – fogalmazott.
Hegseth szerint az Egyesült Államok nem akar konfliktust Pekinggel, ugyanakkor nem fogja hagyni, hogy Kína hegemón szerepbe kerüljön a Csendes-óceáni térségben.
„Egy olyan Csendes-óceán, amelyet egyetlen hatalom ural, felborítaná a régió erőegyensúlyát. Egyetlen állam sem – beleértve Kínát is – kényszerítheti rá akaratát a térségre, és nem tarthatja bizonytalanságban szövetségeseink biztonságát vagy jólétét.”
Washington több pénzt vár szövetségeseitől
Az amerikai miniszter világossá tette:
Donald Trump kormányzata véget kíván vetni annak a korszaknak, amikor az Egyesült Államok viselte a szövetséges országok védelmének költségeit.
Hegseth szerint az USA azt várja ázsiai partnereitől, hogy védelmi kiadásaikat a GDP legalább 3,5 százalékára emeljék. Közben Washington saját haderejébe mintegy 1500 milliárd dolláros beruházást tervez. A miniszter figyelmeztetett:
„A gazdag országok védelmének amerikai finanszírozása véget ért. Nekünk partnerekre van szükségünk, nem protektorátusokra. Nincs erős szövetség, ha nem mindenki vállalja a rá eső részt. Nincs több potyautas.”
Külön kiemelte Dél-Korea, a Fülöp-szigetek, Ausztrália, Szingapúr, Malajzia és Thaiföld hozzájárulását, valamint Japán fegyverkezési programját.
Enyhülő hangnem Washington és Peking között
A kemény figyelmeztetések mellett Hegseth meglepően visszafogottan beszélt az amerikai-kínai kapcsolatokról. Szerinte a két ország viszonya jelenleg „jobb, mint hosszú évek óta bármikor”, amit a katonai vezetők közötti gyakoribb kapcsolattartás is elősegít.
„Sokkal rendszeresebben találkozunk kínai kollégáinkkal, és nyitva tartjuk a katonai kommunikációs csatornákat.”
A konferencián jelen lévő Zhou Bo, a kínai Csinghua Egyetem kutatója és a Népi Felszabadító Hadsereg nyugalmazott ezredese szintén enyhébb hangnemet érzékelt.
Szerinte Hegseth beszéde jóval kiegyensúlyozottabb volt a tavalyinál, ami részben Donald Trump kínai látogatásának köszönhető. Kína ugyanakkor idén már második alkalommal nem küldte el védelmi miniszterét a fórumra.
Amerika kész újra támadni Iránt
A hadügyminiszter a Közel-Keletről is beszélt, és egyértelművé tette:
az Egyesült Államok készen áll a katonai műveletek újraindítására Irán ellen, amennyiben a tárgyalások kudarcba fulladnak.
Hegseth hangsúlyozta, hogy Donald Trump továbbra is diplomáciai megoldást szeretne, ugyanakkor olyan megállapodást követel, amely garantálja, hogy Irán soha ne juthasson atomfegyverhez.
A nyilatkozat néhány nappal azután hangzott el, hogy Trump bejelentette: a Fehér Házban hamarosan végleges döntést hoznak az iráni háború lezárását célzó amerikai javaslatról.
A miniszter visszautasította azokat a kritikákat is, amelyek szerint az iráni konfliktus elvonhatja Washington figyelmét az indiai-csendes-óceáni térségről.
„Két dolgot egyszerre is képesek vagyunk csinálni.”
Tajvan ügyében Trump kezében van a döntés
A konferencián szóba került Tajvan is, amely régóta vár egy akár 14 milliárd dollár értékű amerikai fegyvercsomag jóváhagyására.
Hegseth szerint az Egyesült Államok fegyverkészletei megfelelő állapotban vannak, annak ellenére, hogy a közel-keleti konfliktus jelentős erőforrásokat köt le.
A végső döntést azonban Donald Trump fogja meghozni.
„Ezek a döntések az elnöktől és az adott kapcsolat természetétől függenek” – fogalmazott a miniszter, hozzátéve, hogy Washington hivatalos Tajvan-politikájában egyelőre nincs változás.







