A 21. század fegyverkezési versenye már nem pusztán rakétákról, harckocsikról vagy vadászgépekről szól.
A következő korszak katonai fölényét egyre inkább az határozza meg, hogy melyik állam rendelkezik elegendő számítási kapacitással és mesterségesintelligencia-rendszerrel a digitális hadviseléshez. Az Egyesült Államok ezért a jövő háborúira készülve már nem elsősorban méregdrága fegyverrendszerekbe, harckocsikba vagy vadászgépekbe önti a pénzt, hanem mesterséges intelligenciához szükséges szuperszámítógépekbe és csúcstechnológiás chipekbe.
Új fegyverkezési verseny zajlik
A Fehér Ház egy titkos, mintegy 9 milliárd dolláros költségvetési csomagot hagyott jóvá, amelynek célja, hogy az amerikai hírszerző szervek – köztük az NSA és a CIA – hozzáférjenek a legmodernebb számítási kapacitásokhoz.
A döntés hátterében az áll, hogy Washington szerint az Egyesült Államok kezd lemaradni Kínával szemben a mesterséges intelligencia területén. Az elmúlt két év technológiai robbanása ugyanis minden korábbi várakozást felülírt: a legfejlettebb AI-rendszerek működtetéséhez már olyan mennyiségű számítási teljesítmény szükséges, amelyet még a szakértők többsége sem tartott reálisnak néhány éve.
Az amerikai hírszerzés számára ez stratégiai problémává vált. Az NSA és a CIA egyre nagyobb mértékben támaszkodna mesterséges intelligenciára a kiberfelderítésben, a titkosított kommunikációk elemzésében és a digitális hírszerzési műveletekben, ám a szükséges hardverekből komoly hiány alakult ki. A Fehér Ház már megkezdte mintegy 800 millió dollárnyi sürgősségi forrás átcsoportosítását más költségvetésekből, hogy azonnal megindulhasson a szükséges rendszerek beszerzése. A fő cél olyan infrastruktúra kiépítése, amely képes kiszolgálni az Nvidia legújabb, Grace Blackwell nevű szuperchipjeit.
Ezek a rendszerek azonban messze túlmutatnak a hagyományos szerverparkokon. Az új generációs AI-szuperszámítógépek rendkívüli energiaigénnyel rendelkeznek, és speciális folyadékhűtési technológiát igényelnek, így a meglévő adatközpontok többsége nem alkalmas gyors átállásra.
Kína nem hagyja magát
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az Egyesült Államok saját exportkorlátozásai részben visszaütnek Washingtonra. Az amerikai kormány évek óta próbálja megakadályozni, hogy Kína hozzáférjen a legfejlettebb nyugati chipekhez, Peking azonban különféle kerülőutakkal továbbra is fejleszti AI-kapacitásait.
Kína többek között délkelet-ázsiai országokon keresztül szervezett beszerzési hálózatokat épített ki, emellett felgyorsította saját chipiparának fejlesztését is. A kínai Huawei például már áttörésről beszél az úgynevezett „Logic Folding” architektúrára épülő Ascend chipek gyártásában, amelyekkel részben megkerülhető a nyugati technológiai függőség.
A kínai fejlesztések azért is különösen érzékenyek Washington számára, mert a legfejlettebb chipgyártás kulcstechnológiáját jelenleg gyakorlatilag kizárólag a holland ASML biztosítja.
Európa is próbál függetlenedni
Nemcsak Kína, hanem Európa is igyekszik csökkenteni technológiai kiszolgáltatottságát az amerikai óriáscégekkel szemben. Több európai program is indult annak érdekében, hogy önálló mesterséges intelligencia- és védelmi számítástechnikai infrastruktúra jöjjön létre.
Az európai stratégiai gondolkodásban egyre erősebben jelenik meg az az elképzelés, hogy aki nem rendelkezik saját hardveres és AI-kapacitással, az hosszú távon politikai és biztonsági értelemben is függő helyzetbe kerül.
Etikai és nemzetbiztonsági konfliktusok
A hardverhiány odáig vezetett, hogy a Fehér Ház külön engedéllyel lehetővé tette az NSA számára az Anthropic egyik fejlett mesterségesintelligencia-modelljének használatát, annak ellenére, hogy a Pentagon korábban nemzetbiztonsági aggályokat fogalmazott meg a vállalattal kapcsolatban. Az Anthropic „Mythos” nevű rendszere különösen hatékonynak számít összetett kiberbiztonsági sérülékenységek felkutatásában. Előnye, hogy versenytársaival – például az OpenAI vagy a Google rendszereivel – szemben régebbi generációs chipeken is viszonylag hatékonyan működik.
A vállalat azonban komoly feltételekhez kötötte technológiája használatát. Egy titkos megállapodás értelmében az amerikai védelmi szervek végül elálltak attól az igényüktől, hogy korlátlan hozzáférést kapjanak a rendszer minden „jogszerű felhasználásához”. Emellett szigorú korlátozásokat vezettek be annak érdekében, hogy a mesterséges intelligenciát ne lehessen amerikai állampolgárok adatainak megfigyelésére használni.
Jelenleg az NSA és a CIA részben olyan kereskedelmi felhőszolgáltatásokra támaszkodik, mint az Amazon Web Services, amely nemrég mintegy 50 milliárd dolláros fejlesztéssel bővítette kormányzati infrastruktúráját.






