A mihazánkos Gaudi-Nagy Tamás végül elismerte, hogy képviselte Kónya Endrét

Gaudi-Nagy Tamás kénytelen volt elismerni, hogy ügyvédként ő is képviselte Kónya Endrét a kegyelmi ügy során.

Gaudi-Nagy Tamás egy késő esti X-bejegyzésben lényegében megerősítette, hogy ügyvédként valóban közreműködött Kónya Endre kegyelmi ügyének felülvizsgálati szakaszában. Az ügy ráéghet a Mi Hazánkra is, amely tavaly alkotmánybírónak jelölte a jogászt.

Gaudi-Nagy Tamás tényleg segítette Kónya Endrét

A bejegyzésben ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kegyelmi kérelmet nem ő készítette és nem is ő nyújtotta be, valamint állítása szerint lobbitevékenységet sem folytatott az ügyben. Mint írta: „A kegyelmi kérelmet nem én írtam, nem én nyújtottam be, semmilyen lobbitevékenységet nem végeztem és semmilyen tisztességtelen, ügyvédi hivatás szabályaival össze nem egyeztethető lépést nem tettem K. Endre ügyében. A döntést pedig végképp nem én hoztam” – kezdi bejegyzését Gaudi-Nagy Tamás.

„Mint a Budapesti Ügyvédi Kamarában immár 28 éve tagsággal bíró egyéni ügyvéd védőként jártam el a felülvizsgálati eljárásban és más kapcsolódó eljárásokban. K. Endre feloldott a védői titoktartás alól az alábbiak közlése körében.”

Amint arról a Neokohn is beszámolt, ügy kapcsán Gaudi-Nagy neve már korábban, 2024-ben is felmerült, amikor a Népszava arról írt: információik szerint a bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon egykori igazgatóhelyettesének, Kónya Endrének a felülvizsgálati kérelmét Gaudi-Nagy nyújthatta be a Kúriához. Akkor ezt a volt jobbikos politikus nem erősítette meg és nem is cáfolta, a sajtómegkeresésekre nem reagált érdemben.

Magyar Péter keddi sajtótájékoztatója után Gaudi-Nagy még hazugnak nevezte a magyar miniszterelnököt, majd este végül részletesebben is megszólalt az X-en, ahol közölte: 

„a felülvizsgálati indítványt védőként én készítettem és nyújtottam be 2022. szeptember 27-én.” 

Indoklása szerint azért vállalta a képviseletet, mert úgy látta, az ügyben több eljárási és bizonyítási probléma is felmerült, és szerinte Kónya Endrének joga volt a jogi korrekció lehetőségéhez, akár a Kúrián, akár kegyelmi eljárás keretében.

A Magyar Jelen főszerkesztője „hiányolta” az izraeli himnuszt az Országgyűlésből

Kellemetlenül sok mihazánkosnak nem sikerült megértenie a folyton zsidózó lap főszerkesztőjének iróniáját.

Az ügy ráéghet a Mi Hazánkra is

A történet azért is kapott külön figyelmet, mert Gaudi-Nagy korábban a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetőjeként Budaházy György és társai ügyében is szerepet vállalt a kegyelmi folyamatokat megelőző jogi és politikai diskurzusban. Budaházy nem mellesleg ugyanazon a napon részesült kegyelemben, mint Kónya Endre.

Gaudi-Nagy Tamás szerepe Kónya Endre ügyében a Mi Hazánknak is nagyon kínos, mert a párt tavaly még alkotmánybírónak jelölte a jogászt.

Novák Előd akkoriban azt írta Gaudi-Nagy kapcsán, hogy a Mi Hazánknak „minden fontos tisztségre van alkalmas embere” (ezzel kvázi elismerte, hogy a Kónya Endrét segítő jogász az „ő emberük”), majd így méltatta őt: „Fontosnak tartjuk, hogy az Alkotmánybíróságba olyan nemzeti elkötelezettségű jogászok kerüljenek, akik képesek és készek a külső-belső támadásokkal szemben a nemzeti szuverenitásunkat megvédeni, egyúttal érvényt szerezni a történeti alkotmányunkból is merítve a nemzeti érdekű jogalkotásnak, megzabolázni a bírói kar visszaéléseit és egyúttal visszametszeni a jogalkotással kapcsolatos hatalmi vadhajtásokat […]

A Mi Hazánk kitart amellett, hogy dr. Gaudi-Nagy Tamás előbb-utóbb alkotmánybíró legyen.”

Eltörölné a holokauszt-megemlékezéseket a Mi Hazánk politikusa

„Magyarországon annyi Holokauszt-emlékművet javasolnék állíttatni, ahány Trianon-emlékmű van Izraelben” – írta Zolnai.