A pakisztáni lépés tovább mélyítette a katonai együttműködést Szaúd-Arábiával, mindezt úgy, hogy Iszlámábád közben az iráni konfliktus egyik fő közvetítőjeként is fellép.
Pakisztán egy kölcsönös védelmi megállapodás keretében mintegy 8000 katonát, egy vadászgép-századot és légvédelmi rendszereket telepített Szaúd-Arábiába az iráni háború alatt.
Pakisztáni katonákat és vadászgépeket kap Szaúd-Arábia
A most először nyilvánosságra került műveletet három biztonsági tisztviselő és két kormányzati forrás is megerősítette. Elmondásuk szerint egy jelentős, harcképes kontingenst küldtek a királyságba, amely szükség esetén közvetlen támogatást nyújthat a szaúdi hadseregnek újabb iráni támadások esetén. A tavaly aláírt védelmi egyezmény pontos részletei titkosak, ugyanakkor mindkét fél korábban jelezte: a szerződés kölcsönös katonai segítségnyújtást ír elő támadás esetén.
Khawaja Aszif korábban arra is utalt, hogy a megállapodás gyakorlatilag Pakisztán nukleáris védőernyője alá helyezi Szaúd-Arábiát.
A Reuters forrásai szerint Pakisztán egy teljes, mintegy 16 gépből álló vadászgép-századot telepített a királyságba még április elején. A kötelék gerincét a kínai együttműködéssel fejlesztett JF-17 Thunder típus alkotja. Két biztonsági forrás szerint emellett két drónszázadot is átcsoportosítottak.
Mind az öt forrás megerősítette, hogy a csomag részeként körülbelül 8000 katona, valamint egy kínai gyártmányú HQ-9 légvédelmi rendszer is érkezett Szaúd-Arábiába. A technikát pakisztáni személyzet üzemelteti, a finanszírozást pedig Rijád biztosítja.
A források szerint a jelenlegi iráni konfliktus idején telepített pakisztáni katonák és légierős egységek elsősorban kiképzési és tanácsadói szerepet töltenek be. Ugyanakkor a mostani kontingens tovább növeli azt a több ezer pakisztáni katonából álló erőt, amely korábbi megállapodások alapján már eddig is harci feladatkörben állomásozott a királyságban.
Az egyik kormányzati forrás szerint a titkos védelmi egyezmény akár 80 ezer pakisztáni katona szaúdi telepítésének lehetőségét is tartalmazza,
akik a szaúdi haderő mellett részt vennének az ország határainak biztosításában.
Pakisztáni hadihajók is érkezhettek
Két biztonsági tisztviselő szerint a megállapodás haditengerészeti elemeket is tartalmaz, köztük pakisztáni hadihajók telepítését. Arról azonban nincs megerősített információ, hogy ezek már megérkeztek-e a térségbe.
A források hangsúlyozták: a bevetett erők mérete és összetétele – vadászgépek, légvédelem és több ezer katona – egyértelművé teszi, hogy Pakisztán jóval többet küldött egyszerű szimbolikus vagy tanácsadói missziónál. A Reuters korábban arról számolt be, hogy Pakisztán már azt követően is küldött harci repülőgépeket Szaúd-Arábiába, hogy iráni csapások fontos energetikai infrastruktúrát értek és egy szaúdi állampolgár életét vesztette. Akkor attól tartottak, hogy Rijád nagyszabású megtorlással válaszolhat, ami tovább szélesítheti a konfliktust.
Mindez még azelőtt történt, hogy Iszlámábád az iráni háború egyik legfontosabb közvetítőjévé vált volna. Pakisztán szerepet vállalt a Washington és Teherán közötti tűzszünet létrehozásában, amely immár hat hete kitart. Az eddigi egyetlen amerikai-iráni béketárgyalási fordulót is Iszlámábád rendezte, bár a további egyeztetéseket később mindkét fél lemondta.
Szaúd-Arábia több, hivatalosan el nem ismert légicsapást hajtott végre iráni célpontok ellen válaszul a királyság területén végrehajtott támadásokra. Pakisztán és Szaúd-Arábia között régóta szoros katonai együttműködés áll fenn: Iszlámábád rendszeresen biztosít kiképzési és katonai támogatást Rijádnak, míg a szaúdi vezetés többször nyújtott pénzügyi segítséget Pakisztánnak gazdasági válságok idején.
Alakul a szaúdi-pakisztáni-török szövetség?
A Bloomberg nemrég arról számolt be, hogy Törökország tárgyalásokat folytat Szaúd-Arábiával és Pakisztánnal a két ország meglévő kölcsönös védelmi szövetségéhez való csatlakozásról. A Stratégiai Kölcsönös Védelmi Megállapodást 2025 szeptemberében Rijádban írt alá Mohamed bin Szalmán szaúdi koronaherceg és Sehbáz Saríf pakisztáni miniszterelnök.
A paktum formalizálta a két ország közötti régóta fennálló biztonsági kapcsolatot, és tartalmazott egy kollektív védelmi záradékot, amely hasonló a NATO 5. cikkelyéhez. A megállapodást a dohai sikertelen izraeli csapás nyomán véglegesítették, amelynek célja a Hamász magas rangú vezetőinek megölése volt, ami sok arab vezetőt felháborított. A Közel-Keleten és Dél-Ázsiában tapasztalható feszültségek ellenére a szaúdi és pakisztáni tisztviselők hangsúlyozták, hogy a megállapodás védelmi jellegű, és nem céloz meg konkrét országokat.
Szaúd-Arábia és Pakisztán régóta szoros katonai kapcsolatokat ápol, beleértve a kiképzési és tanácsadói megállapodásokat, míg Törökország az elmúlt években mélyítette el védelmi kapcsolatait mindkét állammal.
Ami megkülönbözteti a jelenlegi tárgyalásokat a három ország közötti történelmi együttműködéstől, az az erőfeszítés, hogy ezeket a kapcsolatokat kölcsönös védelmi keretrendszerben formalizálják. Minden ország kiegészítő erőforrásokat hozna egy ilyen megállapodásba:
- Szaúd-Arábia jelentős pénzügyi forrásokkal és regionális diplomáciai súllyal járul hozzá, mint az arab világ legnagyobb gazdasága.
- Pakisztán stratégiai mélységet biztosít hatalmas katonai, rakéta- és nukleáris elrettentő erejével.
- Törökország jelentős hagyományos katonai erővel, műveleti tapasztalattal és gyorsan bővülő védelmi iparral járul hozzá a sikerhez.
Ezek a képességek együttesen egy strukturáltabb és összehangoltabb biztonsági blokkot alkothatnak, mint a meglévő kétoldalú szaúdi-pakisztáni megállapodás.
