A tagállamok új szankciók elfogadásában állapodtak meg a palesztinokkal szemben erőszakosan fellépő izraeli telepesekkel szemben – közölte Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben hétfőn. A lépést a még be sem iktatott Magyar-kormány is jóváhagyta.
Az EU-s külügyminiszterek tanácskozásán Orbán Anita, Magyarország leendő külügyminisztere nem volt jelen, mivel a parlamenti meghallgatásán vett részt. Magyarországot Ódor Bálint, Novák Katalin által kinevezett EU-nagykövet képviselte.
Az Euronews információja szerint Magyar Péter új kormánya már jelezte az EU felé, hogy egyetért az erőszakos izraeli telepesekkel szemben hozandó szankciókkal. Ezek a pénzeik befagyasztását és utazási tilalmakat, de az Európába irányuló ciszjordániai export korlátozását is magukban foglalhatják majd.
A tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását követően Kaja Kallas arról is tájékoztatott, hónapokig tartó patthelyzetet követően elfogadott szankciós csomag az erőszakos izraeli telepesek mellett a Hamász iszlamista terrorszervezet vezető tisztségviselőit is célozzák.
Véleménye szerint időszerű volt a tanács lépése, azt az üzenetet hordozza ugyanis, hogy a „szélsőségesség és az erőszak következményekkel jár”.
Az EU tervezett lépése azonban számos kérdést felvet. Például azt, hogy pontosan milyen lista alapján, kiket tekintenek „erőszakos” telepeseknek (hiszen az unió már magukat a zsidó telepeket is illegálisnak tartja), és hogy ez nem jelenti-e azt, hogy „erőszak” címén egyenlőségjelet tesznek a Júdea-Szamáriában (Ciszjordániában) élő zsidók elszórt erőszakcseleményei és a palesztin fegyveresek szervezett terrorja közé.
Jöhetnek az uniós szankciók az erőszakos telepesek ellen
A szankciók bevezetésére azután került sor, írja az Euronews, hogy Thameen Al-Kheetan, az ENSZ emberi jogi szóvivője nemrég Izrael „jogellenes településbővítéséről” és az „elfoglalt Ciszjordánia nagy részének annektálásáról” beszélt.
A jelek szerint eddig senki nem világosította fel a biztost arról, hogy a palesztinok 95%-a Palesztin Hatóság égisze alatt él az 1995-ös oslói megállapodás szerinti A és B zónában, a zsidó telepeket is tömörítő C zóna áll valóban Izrael fennhatósága alatt, miután 1967-ben visszavert egy támadó háborút.
Annektálásról azonban szó sincs. Júdea-Szamária területén pedig több ezer éve élnek zsidó közösségek, jelenleg több mint félmillió zsidó telepes él ott.
A lépés azt a két hónapos időszakot követi, amelynek során a területen élő palesztinok ellen valóban követtek el több erőszakos cselekményt is.
Ám a zsidó telepek ellen is történt számos palesztin terrortámadás október 7-e után (az izraeli hatóságok és a média több száz elkövetett vagy megkísérelt támadásról számolnak be, köztük lövöldözésekről, késelésekről, útmenti bombákról), de a nemzetközi közvélemény kizárólag a szélsőséges zsidó telepesek – természetesen szintén elítélendő – erőszakos cselekedeteire fókuszál.
Mint arról beszámoltunk, az izraeli telepesek többsége nem vesz részt ilyen cselekményekben, csak egy kicsi, de militáns szélsőséges csoportot hoznak összefüggésbe a palesztinok ellen elkövetett támadások egyre növekvő számával. Ezeket Jeruzsálem rendre elítéli, ám visszatérő bírálat Izraellel szemben, hogy az elkövetőket ritkán állítják bíróság elé.
Sokan azonban ezeket az eseteket rángatják elő, hogy magát a zsidó jelenlétet megkérdőjelezzék Ciszjordániában.
Magyar Péter nem fog vétózni „harmadik országok érdekében”
Az EU már korábban is vezetett be szankciókat az erőszakos telepesek ellen. 2024-ben az unió öt személyt és három szervezetet szankcionált, akik „a Ciszjordániában élő palesztinok ellen elkövetett súlyos és szisztematikus emberi jogi jogsértésekért felelősek” – közölte a Tanács.
Köztük volt egy Moshe Sharvit nevű férfi a Jordán-völgyből, akinek „ezekkel a közösségekkel szembeni fizikai és verbális zaklatása 2023 októbere óta fokozódott”.
Az EU újabb szankciók bevezetésére irányuló kezdeményezését azonban korábban Orbán Viktor blokkolta, megakadályozva számos elfogult, egyoldalúan Izrael-ellenes EU-nyilatkozat vagy szankció elfogadását.
Magyar Péter, aki szombaton tette le a miniszterelnöki esküt, minisztereit pedig várhatóan kedden iktatják be, lapjelentések szerint jelezte, hogy nem fog vétózni, tehát támogatni fogja a széles körű támogatást élvező szankciócsomagokat. Orbán Anita leendő külügyminiszter hétfőn az Országgyűlés külügyi bizottsága előtt elmondta:
Magyarország a vétót csak akkor fogja használni, amikor „valódi magyar érdek forog kockán”, és leszögezte, hogy harmadik ország érdekében sosem járnak majd el.
A telepesek elleni szankciók elfogadásához mind a 27 tagállamnak egyhangúlag hozzá kell járulnia.
Gideon Száár izraeli külügyminiszter reagált az EU szankcióinak jóváhagyására, „önkényesnek” nevezve, hogy izraeli állampolgárokat és szervezeteket „politikai nézeteik miatt és minden alap nélkül” szankcionáljanak. „Izrael mindig is kiállt, kiáll és továbbra is ki fog állni a zsidók azon jogáért, hogy hazánk szívében éljenek” – írta Száár. „A világon nincs más nép, amelynek olyan dokumentált és régóta fennálló joga lenne a földjéhez, mint a zsidó népnek Izrael földjéhez.”
Képünkön: Kaja Kallas. Fotó: Anadolu via AFP
Seres László összes cikkét elolvashatja itt.
