Donald Trump állítja: Irán könyörgött az Egyesült Államoknak, hogy nyissa meg újra a Hormuzi-szorost, mivel az amerikai blokád és a háború súlyos következményekkel jár az Iszlám Köztársaságra nézve.
Különös bejegyzést tett közzé az amerikai elnök a platformján kedden. Donald Trump közölte, hogy Irán kormánya arról értesítette az Egyesült Államokat, hogy országuk az „összeomlás szélén áll”.
Az elnök a Truth Social fiókján – források megnevezése nélkül – a következőket írta: „Irán épp most tájékoztatott minket arról, hogy ‘összeomlás szélén állnak’. Azt szeretnék, ha minél hamarabb ‘megnyitnánk a Hormuzi-szorost’, miközben megpróbálják rendezni a vezetési helyzetüket (amiben szerintem sikerrel járnak majd!). Köszönöm a figyelmüket ebben az ügyben! DONALD J. TRUMP elnök.”
Kérdés persze, hogy Trumpnak ki üzent Teheránból, és mit jelent pontosan a vezetési válság.
Bár Amerika megölte Irán legfőbb vezetőjét, Ali Hámeneit, valamint több tucat magas rangú katonai és politikai személyiséget, a rezsim maga sértetlen maradt. Utódjául fiát, Modzstaba Hámeneit választották ki, és a vezetés – amely a jelek szerint átkerült az IRGC köreihez – továbbra is szilárdan a keményvonalas politikát követi.
Trump elégedetlen volt Irán tervével
Egy amerikai tisztviselő hétfőn a Reutersnek elmondta, hogy Trump elnök nem elégedett az új iráni javaslattal, mivel az nem foglalkozik kellőképpen Teherán nukleáris programjával.
A The Wall Street Journal korábbi jelentése szerint Trump és nemzetbiztonsági csapatának magas rangú tagjai szkeptikusan állnak Irán ajánlatához. Az Irán által vasárnap benyújtott javaslat a Hormuzi-szoros újbóli megnyitását irányozza elő, de későbbre halasztja az Irán nukleáris tevékenységeiről szóló tárgyalásokat.
A lap beszámolója szerint Trump hétfő reggel belső konzultációkat folytatott tanácsadóival a tervről. Bár nem utasította el egyértelműen, tisztviselők szerint
aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Irán nem jóhiszeműen tárgyal, és elkerüli Washington legfőbb követelését: az urándúsítás teljes beszüntetését és azt a kötelezettségvállalást, hogy soha nem törekszik atomfegyverre.
Marco Rubio külügyminiszter röviden „elfogadhatatlannak” nevezte az iráni javaslatot.
Rubio szerint Iránnak a Hormuzi-szoros feletti ellenőrzése egyfajta „gazdasági atomfegyvert” jelent, amelyet a rezsim arra használ, hogy a világ energiaellátását „túszul ejtse”. Rubio hétfőn a Fox Newsnak nyilatkozva elmondta, Irán szerinte azzal „dicsekszik”, hogy a világ olaj- és gázkészleteinek egyötödét „túszul ejtheti”.
Mit jelenthet vajon az iráni „összeomlás széle”?
Iráni források hétfőn korábban azt állították, hogy javaslatuk szerint a nukleáris tárgyalásokat el kell halasztani a jelenlegi konfliktus megoldásáig és a Perzsa-öbölbeli hajózási útvonalakkal kapcsolatos viták rendezéséig.
Washington azonban továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a nukleáris kérdéseket minden megállapodás kezdetétől fogva meg kell oldani.
A The Wall Street Journal egy másik cikkében arról számolt be, hogy Irán igyekszik elkerülni a költséges olajtermelés leállását, és kénytelen vasúton szállítani a nyersolajat, illetve „túlcsorduló raktárakban” tárolni azt, mivel olajszállítása drasztikusan visszaesett, mióta az Egyesült Államok április 13-án blokádot vezetett be ellene.
A hajókövetési adatok szerint az elmúlt napokban legalább hat, iráni olajjal megrakott tartályhajót kényszerített vissza Iránba az amerikai blokád, ami jól mutatja a háború hatását a forgalomra.
Eközben Irán olajkészletei több mint tízszeresére nőttek: a háború előtti 4,6 millió hordóról mintegy 49 millióra emelkedtek a 95 millió hordós maximális kapacitásból – írta a The Wall Street Journal a Kpler energiaadat-szolgáltatóra hivatkozva.
A lap által idézett elemzők szerint Iránnak kevesebb mint két hét alatt elfogyhat a helye a nyersolaj tárolására.
Fotó: AFP







