Két évtized után először voksoltak Gáza egy részén, miközben Júdea-Szamáriában tízezrek járultak az urnákhoz. A részvétel mögött nem politikai lelkesedés, hanem politikai nyerészkedés áll.
Palesztinok tízezrei szavaztak szombaton Júdea-Szamária (Ciszjordánia) területén, miközben a Gázai-övezet egyik központi városában, Deir al-Balahban több mint húsz év után először tartottak választást. A voksolás azonban inkább szimbolikus jelentőségű volt:
a palesztin hatóság „pilotprojektként” tekintett rá, amellyel politikailag próbálja összekapcsolni Gázát és Júdea-Szamáriát.
A kezdeményezés mögött Mahmúd Abbasz, a Palesztin Hatóság 20 éve, 4 évre megválasztott elnöke áll, aki továbbra is egy egységes palesztin állam létrehozásában érdekelt, noha politikai támogatottsága jelentősen megkopott, és a Gázára vonatkozó nemzetközi tervekben is egyre inkább háttérbe szorul.
Alacsony részvétel, magas elvárások
A Deir al-Balahban tartott választáson mintegy 70 ezer ember volt jogosult szavazni, de a részvétel viszonylag alacsony maradt. Ezzel szemben Júdea-Szamáriában a részvételi arány elérte az 53,4 százalékot, ami meglepte a megfigyelőket, akik ennél jóval kisebb aktivitásra számítottak.A választások tétje elsősorban nem ideológiai volt: a helyi önkormányzatok összetételéről döntöttek, amelyek a mindennapi élet szempontjából kulcsfontosságú szolgáltatásokat – vízellátást, úthálózatot, áramellátást – felügyelik.
Sok választó egyértelműen megfogalmazta, miért ment el szavazni: nem politikai programok miatt, hanem azért, hogy végre működjenek az alapvető szolgáltatások.
Hamasz kimaradt, a rendszer válságban
Figyelemre méltó, hogy a Hamasz nem indított jelölteket a gázai voksoláson. Ez részben a háborús helyzetnek, részben a politikai számításoknak tudható be. A szervezet, amely hosszú ideje uralja Gázát, jelenleg katonai és politikai nyomás alatt áll, és nem kívánt közvetlenül részt venni egy olyan folyamatban, amely a Palesztin Hatóság befolyását erősítheti.
A választások így inkább a hatalmi viszonyok újrarendezésének kísérleteként értelmezhetők, mint valódi demokratikus áttörésként.
A választások időzítése nem véletlen: a térségben továbbra is bizonytalan a helyzet, és a nemzetközi közvetítéssel zajló tűzszüneti tárgyalások sem hoztak áttörést. Az Egyesült Államok által javasolt rendezési tervek, valamint a Donald Trump által felvázolt elképzelések egyelőre nem vezettek tartós megoldáshoz.







