Vizsgálatot indít a NAIH az Orbán-kormány tömeges megfigyelésre alkalmas izraeli eszköze miatt – adta hírül Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró.
Panyi Szabolcs azt írja, hogy a magyar állam az amerikai-izraeli megfigyelőrendszer licenszeit épp néhány héttel a választás előtt újította meg.
Újabb amerikai-izraeli megfigyelőrendszerről ír Panyi Szabolcs
Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró legújabb bejegyzésében azt írja, hogy még a választás előtt tárták fel, hogy a magyar titkosszolgálatok titokban használták a Webloc nevű, tömeges geolokációs megfigyelésre alkalmas rendszert, melyet az izraeli-amerikai Cobwebs Technologies fejlesztett ki.
Panyi szerint a Webloc okostelefonos alkalmazások által reklámcélból gyűjtött helyadatokat „hasznosítja újra” — emberek százmillióinak mozgását lehet így követni eszközeik egyedi hirdetési azonosítói alapján, tudtuk és beleegyezésük nélkül. A rendszer például lehetővé teszi a titkosszolgálatok számára, hogy ún. földrajzi kerítéseket (geofence) állítsanak fel meghatározott területeken, azaz, ha a Webloc érzékeli a mobiltelefonos adatok alapján az eszköz használójának belépését egy területre, akkor arra automatikusan tudnak reagálni (pl. bizalmas találkozókat lehet beazonosítani és megfigyelni). Az újságíró azt írja, hogy a Webloc által megszerzett történeti adatokból pedig
rekonstruálni lehet az egyének mozgását, napi rutinját, valamint szinte valós időben össze lehet kapcsolni az egyes valós személyekhez tartozó anonim digitális profilokat, identitásokat akár fizikai helyszínekkel is.
Panyi szerint a Weblocot a magyar állam szervei legalább 2022 eleje óta használják, annak ellenére, hogy a mobilos applikációk hirdetési adatait az Európai Unióban tilos lenne így felhasználni. Az EU-ban ugyanis az ilyen jellegű adatfelhasználást titkosszolgálati megfigyelés céljából a General Data Protection Regulation (GDPR) megsértésének tekintik. A GDPR szigorúan szabályozza a mobiltelefonos applikációk által gyűjtött személyes és hirdetési adatok kezelését és megosztását, ezért Panyi szerint rendkívül valószínű, hogy a magyar állam legalább a GDPR-t megsértette akkor, ha a Weblocot valóban be is vetette magyar és az EU-n belüli célpontok ellen.
Vizsgálatot indít a NAIH
Panyi most azt írja, hogy a magyar adatvédelmi hatóság egy héttel a cikke megjelenése után reagált, és közölte, hogy lépéseket tesz.
Dr. Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke Panyi Szabolcs megkeresésére azt válaszolta, hogy a hatóságnak
„a sajtóban megjelenteket megelőzően nem volt tudomása a fent említett eszközről és annak a magyar hatóságok általi, feltételezett alkalmazásáról”,
ezért „a hatóság hivatalból vizsgálatot indít” a Webloc magyarországi alkalmazásával kapcsolatban.
„Ez azt is jelenti, hogy magyar állami szervek éveken át működtettek egy GDPR-t rendkívül nagy valószínűséggel sértő tömeges megfigyelőrendszert anélkül, hogy arról az ország saját adatvédelmi felügyelete tudott volna.” – írja Panyi.
Kép: Panyi Szabolcs/Kevin Horvat
