Magyar Péter is megemlékezett a holokauszt magyarországi áldozatairól

A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján a Mártírok Emlékfalánál elhelyezte az emlékezés köveit Magyar Péter, Magyarország felkért miniszterelnöke is.

Magyarországon 1944. április 16-án kezdődött meg a gettósítás, ezért ezen a napon emlékezünk a holokauszt magyarországi áldozataira.

Az emléknap alkalmából a Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény (HDKE) Páva utcai épületében ma rendezett megemlékezésen megjelent Magyar Péter felkért miniszterelnök, Bóka János, Magyarország európai ügyekért felelős minisztere, Orbán Anita leendő külügyminiszter, Maya Kadosh, Izrael Állam nagykövete, Szalay-Bobrovniczky Vince helyettes államtitkár, valamint rabbik, egyházi vezetők és túlélők is – írja a Mazsihisz honlapja.

„A szenvedés ranglistája”, avagy hogyan relativizálja az ENSZ a holokausztot?

Hol van az ENSZ felháborodása az észak-koreai, eritreai vagy mauritániai kényszermunkán?

Magyar Péter és Bóka János is részt vett a holokauszt-megemlékezésen

Hagyományunkban az emlékezet nem pusztán múltidézés, hanem jelen idejű cselekvés: a múlt felé fordulva a jelenhez szólunk és a jövőt formáljuk. De tudják, ma ez nekem különösen nehéz – kezdte beszédét Dr. Grósz Andor, a Mazsihisz elnöke. Felidézte:

Auschwitzban tegnapelőtt ő maga is ott állt több mint hétezer, s mintegy hatvan országból érkezett emlékezővel együtt azon a peronon, ahol nyolcvankét éve – ötezer győri zsidóval együtt – a saját rokonainak gyötrelmes utazása is véget ért.

Dr. Grósz Andor kifejtette: nem sokon múlt, hogy a náci fenevad véghezvigye ördögi tervét, a magyarországi zsidóság teljes megsemmisítését, pedig az itt élő zsidók – tehetségük és lehetőségeik szerint – hűséges és szorgalmas tagjai voltak a magyar hazának.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a politikai elit nemhogy gátat szabott volna a terjedő gyűlöletnek, hanem azt a saját céljai érdekében gerjesztette, majd a közigazgatás közreműködésével a gyilkosok kezére adta a több százezer ártatlant: az akkori magyar állam halálba küldte saját polgárait. Mint mondta,

„hazánkban az antiszemitizmus elleni zéró tolerancia biztosítja zsidóságunk nyugodt megélését,

és számunkra az a legfontosabb, hogy soha, de soha ne ismétlődhessen meg az, amire ma emlékezünk. Aki ebben társunk, az a szövetségesünk.”

Egyre kevesebb a holokauszt-túlélő Izraelben

Már csak 111 ezer, a második világháború borzalmait átélt túlélő él a zsidó államban.

Az embertelenség szavakkal és közönnyel kezdődik

Szalay-Bobrovniczky Vince civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár hangsúlyozta: a mai emléknapon az ártatlan áldozatok előtti, mély főhajtással egyszerre emlékezünk, számot vetünk és fogadalmakat újítunk meg, hiszen emlékezni és emlékeztetni erkölcsi kötelesség.

A Soá élő seb az emberiség lelkiismeretén – fogalmazott Szalay-Bobrovniczky Vince, aki szerint ki kell állni az emberi méltóság megvédése mellett és mindenfajta kirekesztés ellen, elvégre „a közöny is döntés”. Hozzáfűzte: az embertelenség szavakkal és közönnyel kezdődik, s akkor válik visszafordíthatatlanná, amikor a társadalom közönyösen elfordítja a tekintetét.

Maya Kadosh, Izrael magyarországi nagykövete beszédében az 1944-es tragédia felidézése után feltette a kérdést:

Miként válhatott egy ilyen rettenetes valóság lehetségessé egy működő társadalom keretein belül?

Milyen döntések születtek, miként értelmezték a felelősséget, és – ami talán a legfontosabb – miként reagáltak az intézmények, amikor a társadalom védelmét szolgáló erkölcsi korlátok bomlani kezdtek?

Az antiszemitizmus elleni fellépésről Maya Kadosh azt mondta: az egyet jelent a zsidó állam létét tagadó törekvésekkel szembeni kiállással, ma e kettő elválaszthatatlanul összefonódik, és ez Magyarország és Izrael kapcsolatában is tükröződik.

Fotó: Mazsihisz / Ritter Doron

Eltörölné a holokauszt-megemlékezéseket a Mi Hazánk politikusa