Víz alatti drónokat vet be a CENTCOM a Hormuzi-szoros aknamentesítésére.
Miközben a pakisztáni tűzszüneti tárgyalások holtpontra jutottak, az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM) bejelentette, hogy víz alatti drónokat küld a Hormuzi-szoros aknamentesítésére.
Víz alatti drónokkal a Hormuzi-szoros megnyitásáért
„Ma megkezdtük egy új hajózási útvonal kialakítását, és hamarosan megosztjuk ezt a biztonságos folyosót a tengeri szállítmányozási iparággal, hogy ösztönözzük a kereskedelem szabad áramlását” – mondta Brad Cooper admirális, a CENTCOM parancsnoka. A közlemény hangsúlyozta, hogy a Hormuzi-szoros nemzetközi tengeri útvonal és kulcsfontosságú kereskedelmi folyosó, amely a regionális és globális gazdaság egyik alapja. Az elkövetkező napokban további amerikai erők – köztük pilóta nélküli víz alatti eszközök – csatlakoznak az aknamentesítési műveletekhez.
A háború során beszámolók szerint Irán tengeri aknákat telepített a szorosba, ami gyakorlatilag lezárta az egyik legfontosabb globális szűk keresztmetszetet: a világ olajforgalmának mintegy 20 százaléka, valamint a cseppfolyósított földgáz hasonló aránya halad át ezen az útvonalon.
A becslések szerint Irán 2000 és 6000 közötti tengeri aknával rendelkezik, és jelentős aknatelepítési kapacitással bír. Amerikai tisztviselők szerint ráadásul Teherán részben elvesztette a nyilvántartást az elhelyezett aknák pontos helyéről, ami tovább növeli a kockázatot. A Hormuzi-szoros lezárása a tűzszüneti tárgyalások egyik legnagyobb vitapontja Washington és Teherán között.
Modern és régi rendszerek együtt az aknák ellen
A tengeri aknák a második világháború óta több hadihajót rongáltak meg, mint bármely más fegyverrendszer, ezért az aknamentesítés különösen összetett feladat. Az amerikai haditengerészet még mindig használja az 1980-as évekből származó Avenger-osztályú aknakereső hajókat, valamint a MH-53E Sea Dragon helikoptereket, amelyek vontatott aknamentesítő eszközökkel dolgoznak.
Az iráni háború előtt nem sokkal négy ilyen aknakereső hajót kivontak a szolgálatból és elszállítottak Bahreinből, helyüket pedig modernebb egységek vették át, például az USS Santa Barbara és az USS Canberra. Ezek fejlett aknamentesítő rendszerekkel, többek között MH-60S helikopterekkel és pilóta nélküli vízi eszközökkel működnek együtt. A korszerű rendszerek között szerepelnek olyan szonárok, amelyek képesek felderíteni a víz alatti aknákat, valamint olyan autonóm eszközök, amelyek irányított robbantással semmisítik meg azokat. Légi platformokról lézeres érzékelőrendszereket is alkalmaznak, amelyek a vízfelszín közelében lévő aknákat képesek azonosítani, majd speciális eszközökkel hatástalanítani.
Ilyen például a Knifefish UUV, egy autonóm víz alatti jármű, amely fejlett szonárral képes a tengerfenéken elhelyezett aknák felderítésére. Emellett bevethetik az Mk 18 Mod 2 Kingfish típust is, amelyet már több konfliktusövezetben használtak aknakeresésre és felderítésre.
Drónok és autonóm rendszerek a jövő hadviselésében
Az aknamentesítésben egyre nagyobb szerepet kapnak a pilóta nélküli felszíni és víz alatti járművek, amelyek csökkentik a személyzet kockázatát és növelik a műveletek hatékonyságát. Izrael például már közel két évtizede fejleszt ilyen rendszereket, többek között különböző autonóm hajókkal és tengeralattjárókkal.
Emellett újabb védelmi technológiai cégek is megjelentek a piacon, amelyek teljesen autonóm tengeri rendszereket kínálnak – például felszíni és víz alatti drónokat, amelyek képesek felderítésre, aknakeresésre és semlegesítésre is.
A jelenlegi műveletek jól mutatják, hogy a modern hadviselésben a robotika és az autonóm rendszerek kulcsszerepet játszanak, különösen olyan veszélyes és technikailag összetett feladatok esetében, mint a tengeri aknák felszámolása.
- 16:00
2022. december 30. - 08:302022. december 15.
- 06:072020. január 5.
