A pakisztáni fővárosban szombaton hivatalosan is megkezdődtek az amerikai-iráni béketárgyalások. Teherán azonban még a megbeszélések előtt átnyújtotta követeléseit, amikre Amerika ebben a formában nem bólinthat rá.
Iszlámábádban megkezdődtek az Egyesült Államok és Irán közötti tárgyalások. Az egyelőre nem világos, hogy azok közvetlenül vagy a pakisztáni közvetítőkön keresztül folynak-e – írja az Iran International.
A megbeszélések megkezdése előtt az amerikai és az iráni delegáció is külön tárgyalt Pakisztán miniszterelnökével, Muhammad Shehbaz Shariffal.
Egy pakisztáni forrás azonban a Reutersnek elmondta, hogy egy személyes találkozó is lezajlott az Irán, az Egyesült Államok és Pakisztán között, amelyen JD Vance amerikai alelnök, Steve Witkoff különmegbízott és Jared Kushner találkozott Mohammad Bagher Ghalibaf iráni parlamenti elnökkel és Abbasz Aragcsi külügyminiszterrel.
Irán a tárgyalásokon nem enged a Hormuzi-szorosból
A JD Vance-szel folytatott megbeszélésen a pakisztáni miniszterelnök üdvözölte „mindkét delegáció elkötelezettségét a konstruktív együttműködés iránt”, és reményét fejezte ki, hogy a tárgyalások „lépcsőfokként szolgálnak a tartós béke felé”, hozzátéve, hogy országa továbbra is elősegíti a két fél közötti párbeszédet.
Az iráni állami televízió előtte arról számolt be, hogy az iráni delegáció is találkozott Pakisztán miniszterelnökével, és megvitattak egy javasolt tervet, az Egyesült Államokkal folytatandó tárgyalások részleteit pedig később határozzák meg.
A terv tartalmazza azokat a feltételeket, amelyekből Teherán nem hajlandó engedni:
- a Hormuzi-szoros feletti iráni kontroll,
- Irán befagyasztott vagyonának felszabadítása,
- amerikai háborús kártérítés kifizetése, valamint
- a régió egész területén érvényesítendő tűzszünet, beleértve Libanont is.
Teherán tehát elvárja a Hormuzi-szoros feletti fennhatóságának elismerését is, ahol tranzitdíjakat akar szedni és ellenőrizni kívánja a hozzáférést. A szoros a globális olaj- és cseppfolyósított földgázszállítások mintegy 20%-ának szűk keresztmetszete.
Érdekes módon azonban sem a dúsított uránkészlet, sem az iráni atomprogram, sem a ballisztikus rakétaarzenál kérdése nem szerepel a négy pontban.
Közben egy amerikai tisztviselő cáfolta azokat a korábbi híreket, miszerint Washington beleegyezett volna az Iránhoz tartozó befagyasztott vagyon felszabadításába.
A Reuters előtte egy magas rangú iráni forrásra hivatkozva arról számolt be, hogy az Egyesült Államok beleegyezett a Katarban és más külföldi bankokban tartott iráni pénzeszközök felszabadításába, és a lépést a tárgyalások előtti jószándékú gesztusként értékelte.
Amerika megkezdte a szoros megtisztítását?
Közben Donald Trump bejelentette, hogy az amerikai hadsereg megkezdi a Teherán által lezárt Hormuzi-szoros megnyitását. „Most kezdjük meg a Hormuzi-szoros megtisztítását” – írta a közösségi médiában. Hogy pontosan mit ért ez alatt, egyelőre nem tudni.
Az amerikai elnök kijelentette azt is, hogy az összes iráni aknázó hajót elsüllyesztették.
A „Truth Social” oldalon Trump azt írta, hogy a megtisztítás szívesség „a világ minden országának, köztük Kínának, Japánnak, Dél-Koreának, Franciaországnak, Németországnak és sok másnak. Hihetetlen, hogy nincs bátorságuk vagy akaratuk ezt a munkát maguk elvégezni.”
Az iráni állami televízió egy magas rangú iráni katonai tisztviselőre hivatkozva azonban cáfolta azokat a híreket, miszerint amerikai hajók keltek volna át a szoroson. A tisztviselő szerint egy amerikai hajó figyelmeztetés után visszafordult.
Irán elővette az antiszemita kártyát
Mohammed Resa Aref iráni alelnök felszólította az amerikai kormányt, hogy a béketárgyalások során saját országának érdekeit helyezze Izrael érdekei elé. Ezzel azt az antiszemita toposzt vette elő, amely szerint Amerikát valójában a zsidó állam rángatja bábuként, és az vitte bele a háborúba.
Aref a közösségi médiában azt írta, hogy amennyiben az amerikai tárgyalók a szombati pakisztáni megbeszéléseken Donald Trump elnök „America First“ jelszavát tartják szem előtt, akkor lehetséges a megállapodás.
„Ha azonban az ‘Israel First’ képviselőivel állunk szemben, nem lesz megállapodás”.
Aref figyelmeztetett: ha a tárgyalások kudarcba fulladnak, és az USA és Izrael újra háborút indít Irán ellen, „a világnak magasabb költségekkel kell szembenéznie”.
Fotó: Anadolu via AFP







