Így néz ki a totális vereség: 46 ezer milliárd forintnyi kár érte Iránt a háborúban

a red and white flag

Irán a becslések szerint akár 145 milliárd dolláros (mai árfolyamon kb. 46 690 milliárd forint, ez nagyságrendileg a magyar éves állami költségvetés több mint kétszerese) veszteséget is elszenvedhetett a háborúban.

Nyílt forrású hírszerzési elemzések szerint Irán súlyos gazdasági, katonai és emberi veszteségeket szenvedett el az Izraellel és az Egyesült Államokkal vívott, hat héten át tartó harcok következtében.

A becslések alapján a konfliktus 140-145 milliárd dollár közötti gazdasági kárt okozhatott az országnak.

A becslések szerint a pénzügyi veszteségek mellett jelentős katonai károk is keletkeztek, többek között az iráni haditengerészet eszközeiben, a ballisztikus rakétaprogramban, a nukleáris infrastruktúrában, valamint a személyi állományban.

Az iráni és nyílt forrású jelentésekre épülő elemzések szerint a háború széles körű pusztítást okozott Irán katonai képességeinek kulcsfontosságú elemeiben.

A becslések szerint Irán mintegy 2076 halottat és körülbelül 26 500 sérültet veszített, köztük több ezer katonát. A jelentések szerint a rakéta- és dróngyártó létesítmények, valamint a hajóépítő infrastruktúra több mint 66 százaléka megsemmisült. Emellett 160-190 ballisztikus rakétaindítót is megsemmisítettek, és további több száz vált működésképtelenné.

Az iráni nukleáris program kulcsfontosságú létesítményeit – köztük a natanz-i, jazdi és araki objektumokat – ért csapások a becslések szerint 8-15 évvel vethették vissza a fejlesztéseket.

„Történelmi győzelem a csatatéren”

Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter szerdán úgy nyilatkozott, hogy a hadjárat „történelmi győzelemnek” tekinthető a harctéren. A Fehér Házban, a tűzszünet bejelentése után tartott beszédében kijelentette:

„Minden mérce szerint megsemmisítettük az iráni hadsereget. Kevesebb mint 40 nap alatt, képességeinknek csupán egy töredékét bevetve legyőztük a világ egyik legnagyobb haderejét.”

Hegseth hozzátette, hogy Irán haditengerészete, légierője, légvédelmi rendszere és rakétaprogramja „gyakorlatilag megsemmisült”, és szerinte az ország új vezetése azért egyezett bele a tűzszüneti megállapodásba, mert nem maradt valódi mozgástere.

„Tudják, hogy soha nem lesz nukleáris fegyverük”

– mondta, hozzátéve, hogy a megállapodás értelmében az országban található tiltott nukleáris anyagokat majd elszállítják.

Nagyon nagy bajban van Irán

A mostani pusztítás különösen súlyos következményekkel járhat, mivel Irán már a háború kitörése előtt is komoly gazdasági problémákkal küzdött. Az évek óta tartó nemzetközi szankciók, a magas infláció, a gyenge valuta és az állami költségvetés krónikus hiánya jelentősen megterhelte az iráni gazdaságot. Elemzők szerint ezért szinte kizárt, hogy az ország rövid időn belül képes legyen kiheverni a háborús károkat.

A stratégiai ipari létesítmények, az energiaszektor és a katonai infrastruktúra pusztulása hosszabb távon is fékezheti a gazdasági növekedést, így Irán számára a helyreállítás várhatóan évekig, de akár egy évtizedig is elhúzódhat.

Amint arról a Neokohn is beszámolt, a tűzszünet bejelentése előtt komoly nézeteltérés alakult ki Maszúd Pezeskján iráni elnök és Ahmad Vahidi, az Iráni Forradalmi Gárda (IRGC) főparancsnoka között a háború kezelésével és annak a lakosság megélhetésére, valamint az ország gazdaságára gyakorolt súlyos hatásaival kapcsolatban.

Az iráni elnök arra figyelmeztetett, hogy a jelenlegi helyzet súlyos gazdasági következményekkel járhat Irán számára. A források szerint az iráni elnök hangsúlyozta:

tűzszünet nélkül az iráni gazdaság akár három-négy héten belül teljes összeomlás közelébe kerülhet.

Nagyvárosokból érkező beszámolók szerint számos bankautomata kifogyott a készpénzből, nem működik, vagy egyszerűen nem hozzáférhető. Emellett több nagybank – köztük a Bank Melli – online banki szolgáltatásai is időszakosan akadoznak. Kormányzati alkalmazottak arról számoltak be az Iran Internationalnek, hogy az elmúlt három hónapban sok dolgozó nem kapta meg rendszeresen a fizetését és juttatásait. Már a háború kitörése előtt is súlyos gazdasági problémák jelentkeztek: februárban az alapvető fogyasztási cikkek átlagos inflációja meghaladta a 100 százalékot.

„A halálba küldenek” – Izrael csapásainak a súlya alatt megremegett a Hezbollah

„A morál a padlón van. Senkinek sincs már ereje harcolni” – mondta az egyik terrorista.