Egy nappal a Donald Trump által szabott keddi határidő lejárta előtt az Axios hírportál arról számolt be, hogy Washington és Teherán egy 45 napos fegyverszünet feltételeiről tárgyal.
Órákkal azután, hogy Donald Trump kissé keresetlen stílusban keddig adott időt Iránnak a Hormuzi-szoros megnyitására, az Axios közölte: Amerika és Irán egy regionális közvetítőcsoporton keresztül egy 45 napos fegyverszünetről tárgyal.
A tárgyalások pakisztáni, egyiptomi és török közvetítők közreműködésével, valamint Steve Witkoff amerikai különmegbízott és Abbasz Aragcsi iráni külügyminiszter közötti SMS-üzenetváltás útján folynak – írta az amerikai hírportál.
A források az Axiosnak elmondták, hogy a közvetítők egy kétfázisú megállapodásról tárgyalnak.
Amerika és Irán lehetségesnek tart egy fegyverszünetet?
Az első fázis egy 45 napos tűzszünetet jelentene, amelynek során a háború végleges befejezéséről tárgyalnának. Az egyik forrás szerint az első fázis meghosszabbítható, ha több időre van szükség a tárgyalásokhoz. A lap forrásai szerint a közvetítők úgy vélik, hogy
csak egy végleges megállapodás vezethet a Hormuzi-szoros teljes újbóli megnyitásához és az Irán által birtokolt magasan dúsított urán problémájának megoldásához.
Források az Axiosnak elmondták, hogy a közvetítők jelenleg azon dolgoznak, hogy milyen részleges lépéseket tehet Irán a bizalomépítés érdekében a Hormuzi-szoros újbóli megnyitása és az uránkészletei kapcsán.
A lap két informátora szerint Irán nem fog teljesen lemondani erről a két kérdésről cserébe egy 45 napos tűzszünetért.
A közvetítők emellett azon intézkedéseken is dolgoznak, amelyeket az Egyesült Államok hozhatna Irán egyes követeléseinek teljesítése érdekében.
Nem akarják, hogy Amerika bármikor támadhasson
Az iráni közvetítők egyértelművé tették, hogy nem akarnak olyan helyzetet, mint Gázában vagy Libanonban, „ahol papíron tűzszünet van, de az Egyesült Államok és Izrael bármikor újra támadhat, amikor csak akar” – írta az Axios.
A közvetítők sürgették az iráni tisztviselőket, hogy ne halogassák tovább a döntést, hangsúlyozva: a következő 48 óra az utolsó esélyük a megállapodás elérésére.
Források az Axiosnak azt mondták, hogy a megállapodás esélye csekély, de ez az egyetlen lehetőség a háború drámai eszkalációjának elkerülésére.
Közben az iráni fegyveres erők ismét támadást hajtottak végre több Öböl-menti állam polgári infrastruktúrája ellen. Irán drónjai „súlyos” károkat okoztak több kuvaiti olaj- és petrolkémiai létesítményben – közölte vasárnap Kuvait állami olajvállalata. Több létesítményben tűz keletkezett.
Az izraeli Haifán két ember meghalt, az ország középső részén pedig legalább két ember megsérült, köztük egy súlyosan, az Irán által Izraelre mért legutóbbi ballisztikus rakétatámadások következtében.
Lezárnák a Bab al-Mandab-szorost is?
Bahreinben az állami energiavállalat közölte, hogy egy iráni drón támadás tüzet okozott egy tárolótartályban, amelyet később eloltottak.
Az Egyesült Arab Emírségek helyi hatóságai arról számoltak be, hogy a Hormuzi-szoros bejáratától nem messze, az öbölállam keleti partján fekvő Chor Fakkan kikötője is támadás célpontja volt.
Az iráni legfőbb vezető egyik magas rangú bizalmasa pedig azzal fenyegetőzött, hogy lezárják a jemeni partok előtt fekvő, a világkereskedelem szempontjából fontos Bab al-Mandab-szorost.
Az úgynevezett ellenállási front célba vehetné a Vörös-tengeren található vízi utat, amelyen a világkereskedelem mintegy tizenkét százaléka halad át – írta Ali Akbar Velajati, a legfőbb vezető külpolitikai tanácsadója a közösségi médiában.
„Ha a Fehér Ház arra gondol, hogy megismétli ostoba hibáit, hamar rájön, hogy a globális energia- és kereskedelmi áramlás egyetlen jelzéssel megszakítható” – tette hozzá az egykori iráni külügyminiszter, utalva Trump fenyegetéseire, miszerint fokozni fogja az Irán elleni támadásokat.
Fotó: NurPhoto via AFP
- 20:47
2024. november 26. - 14:04
2026. március 9. - 12:20
2026. április 2.
