Egyre több jel utal arra, hogy Irán rakétaarzenáljának jelentős része észak-koreai technológiára épül – és ezek a fegyverek már Izrael és amerikai célpontok ellen is megjelentek.
Egy amerikai szakértő szerint Irán ballisztikus rakétáinak jelentős része közvetlenül Észak-Koreából származik, vagy legalábbis az ott kifejlesztett technológiára épül. Bruce Bechtol, a texasi Angelo State University professzora úgy fogalmazott: a kapcsolat lényege egyszerű – Észak-Korea az eladó, Irán pedig a vevő.
A két ország közötti katonai együttműködés nem új keletű, hanem évtizedekre nyúlik vissza, és mára az iráni rakétaképességek egyik alapját jelenti.
Diego Garcia: hosszú hatótávú fenyegetés
A legutóbbi incidens is rámutatott ennek a kapcsolatnak a jelentőségére. Irán két ballisztikus rakétát indított a Diego Garcia szigeten található amerikai–brit katonai bázis ellen. A bázis mintegy 4000 kilométerre fekszik Irántól, ami jóval meghaladja azt a hatótávot, amelyet Teherán hivatalosan korábban elismert. A beszámolók szerint az egyik rakéta meghibásodott, a másik ellen pedig egy amerikai hadihajó indított elfogórakétát, így egyik sem érte el a célját.
A szakértők szerint az alkalmazott fegyver egy Musudan típusú rakéta lehetett, amelyet Irán már 2005-ben beszerzett Észak-Koreától, és azóta is a rendelkezésére áll.
Másolt rendszerek és közös fejlesztések
Az iráni rakétaprogram számos eleme észak-koreai alapokra épül. A rövid hatótávolságú rendszerek esetében a Qiam rakéta például észak-koreai segítséggel készült, míg a közepes hatótávolságú Shahab-3 missile szinte teljes egészében a No Dong missile másolatának tekinthető.
A kilencvenes évek végén Phenjan mintegy 150 ilyen rendszert adott át Iránnak, amely ezt követően saját gyártókapacitást is kiépített, így már helyben is képes volt hasonló fegyvereket előállítani.
A fejlesztési együttműködés azóta sem állt meg: a modernebb Emad missile és Ghadr missile rendszerek létrehozásában is észak-koreai technológia játszott szerepet, és ezeket a rakétákat már Izrael és a Perzsa-öböl térsége ellen is bevetették.
Olajért fegyver: így működik a kapcsolat
A két ország közötti együttműködés mögött egy egyszerű, de hatékony modell áll:
Észak-Korea biztosítja a technológiát, az alkatrészeket és a szakértelmet, míg Irán készpénzzel és olajjal fizet.
Ez a csere lehetővé teszi Teherán számára, hogy folyamatosan fejlessze rakétaarzenálját, miközben Phenjan számára stabil bevételi forrást jelent egy olyan időszakban, amikor a nemzetközi szankciók miatt korlátozottak a lehetőségei.
Egyre hosszabb hatótáv
Az izraeli Alma Research and Education Center elemzése szerint Irán jelenlegi arzenálja főként rövid és közepes hatótávolságú ballisztikus rakétákból áll, amelyek akár 3000 kilométeres távolságot is képesek elérni.
Ez már nemcsak a Közel-Keletet, hanem Európa egyes részeit is potenciálisan érintheti.
Ugyanakkor a jelentések arra utalnak, hogy Irán már előrehaladott fázisban dolgozik hosszú hatótávolságú rakéták fejlesztésén, ami tovább növelheti a fenyegetést.
A két nemzetközi szankciók alatt álló rezsim közötti technológiai és katonai együttműködés olyan képességeket hoz létre, amelyek globális biztonsági kockázatot jelentenek.
- 12:00
2026. március 11. - 13:00
2025. november 4. - 10:00
2026. március 21.
