Jichák Herzog izraeli elnök bírálta Európát, és keményebb fellépést sürgetett Irán ellen.
Jichák Herzog izraeli elnök élesen bírálta az európai országokat azért, amit Iránnal szembeni tétovaságnak nevezett, és arra figyelmeztetett, hogy a kontinens végül maga is szembesülhet ennek a következményeivel.
Izraelben nem értik, mire vár még Európa
A StandWithUs Izrael-barát szervezet támogatóival tartott élő kérdezz-felelek beszélgetés során Herzog védelmébe vette a jelenlegi katonai műveleteket, és erőteljesebb nemzetközi fellépést sürgetett Teherán ellen.
„Meg kell érteniük, hogy amit most teszünk, az Európát is védi”
– mondta az izraeli elnök. „Amikor az irániak egy 4000 kilométeres hatótávolságú rakétát indítottak Diego Garcia felé, az már egyértelműen eléri egész Európát, beleértve Nagy-Britanniát is.
Miért vagytok ennyire naivak? Olvassák el a szent szövegeiket, ismerjék meg az ideológiájukat – és értsék meg: önök következnek.”
Herzog ezért felszólította az európai vezetőket, hogy határozottabban lépjenek fel Iránnal szemben.
„Ideje, hogy a világ végre szembeszálljon velük, és kimondja: elég volt. A térség országainak, Európának is fel kell állnia és nemet kell mondania” – fogalmazott. Az izraeli elnök példaként említette Nagy-Britanniát.
„Hogyan lehetséges, hogy a brit miniszterelnök szerint csak tavaly 10-20, Iránhoz köthető terrorcselekmény történt az országban? Mi ez? Megengedik nekik, hogy azt tegyenek, amit akarnak.”
Az izraeli elnök Iránra „latorállamként” hivatkozott, amelyet „a gonosz birodalmának” és „gonosz rezsimnek” is nevezett, hozzátéve:
szerinte ezt a rendszert meg kell törni.
Herzog hangsúlyozta, hogy Izrael lépései nemcsak saját védelmét szolgálják, hanem a szélesebb regionális és globális fenyegetések megelőzését is. Egyúttal méltatta Donald Trump amerikai elnököt, akinek – szavai szerint – „bátor és történelmi” döntései hozzájárulnak a Közel-Kelet átalakításához, és megköszönte az Egyesült Államok támogatását a háború során. Az elnök ugyanakkor nem reagált Trump korábbi bírálatára, amelyet amiatt fogalmazott meg, hogy Herzog nem adott kegyelmet Benjamin Netanjahu miniszterelnöknek.
Mi a háború célja?
Herzog szerint a hadműveletek elsődleges célja Irán nukleáris fegyverprogramjának korlátozása, valamint a nagy hatótávolságú rakétaképességek meggyengítése, amelyeket Izrael számára a két legnagyobb fenyegetésnek nevezett.
Ugyanakkor elismerte, hogy a konfliktusnak létezik egy további, nem hivatalos célja is: az iráni rezsim megdöntése. Bár a hivatalos célkitűzések továbbra is az iráni nukleáris és rakétaprogram felszámolására korlátozódnak, Herzog utalt arra, hogy tartós béke és az Ábrahám-megállapodások további bővítése – egy mérsékelt, „büszkén muszlim” regionális blokk bevonásával – csak akkor válhat valóra, ha a jelenlegi teheráni rendszer megbukik.
„Biztosítanunk kell, hogy ebből a háborúból úgy kerüljünk ki, hogy a nemzetek közössége ne csak tiszteljen bennünket, hanem képesek legyünk egy nagy változást vezetni a Közel-Keleten”
– fogalmazott.
Herzog az interjúban Izrael belpolitikai helyzetére is kitért. Elmondta, hogy az ország nagyjából fél éven belül választások elé nézhet, és figyelmeztetett arra, hogy a kampány várhatóan rendkívül heves és megosztó lesz. Saját szerepét ebben a helyzetben „hídnak” nevezte, amelynek célja, hogy a belső politikai törésvonalak ne mélyüljenek tovább, miközben az ország a frontokon a túléléséért küzd.
- 09:00
2023. január 26. - 14:00
2025. szeptember 14. - 10:002022. október 27.
