A Perzsa-öböl térsége az emberi civilizáció hajnala óta a globális hatalmi dinamika egyik legkritikusabb metszéspontja.
A régió fontossága a brit birodalmi expanzióval, majd az olajkorszak beköszöntével és az Egyesült Államok globális szerepvállalásával kristályosodott ki.
A Brit Birodalom jelenléte a Perzsa-öbölben Kelet-indiai Társaság kereskedelmi érdekeinek fokozatos kiterjesztésével és a Brit India védelmi igényeinek szisztematikus érvényesítésével kezdődött.
A 19. század elejére a Perzsa-öböl déli partvidéke, a Kalózpart, komoly fenyegetést jelentett a Brit India és az anyaország közötti hajózási útvonalakra.
A Perzsa-öböl mint India védelmi rendszerének külső peremvonala
A válasz határozott és katonai jellegű volt. 1809-ben, majd 1819-ben masszív büntető expedíciókat indítottak az öbölmenti uralkodók ellen. A vége az lett, hogy az arab törzsfők kötelezték magukat a kalózkodás beszüntetésére. Ez a dokumentum volt az alapköve annak a rendszernek, amely később „Szerződéses Államokként” (Trucial States) vált ismertté.
A britek stratégiai zsenialitása abban rejlett, hogy nem törekedtek a terület közvetlen annektálására.
Ehelyett a sejkek megtartották belső autonómiájukat, de külpolitikai és védelmi ügyekben teljes mértékben Londontól függtek. Ez a modell minimális költséggel biztosította a brit dominanciát, miközben a Politikai Rezidens (Political Resident) révén közvetlen befolyást gyakoroltak a helyi politikai dinamikára.
A Perzsa-öböl a britek számára India védelmi rendszerének külső peremvonalát alkotta bármely más európai hatalommal szemben. Franciaország, Oroszország, Németország megjelenése az Öbölben közvetlen egzisztenciális fenyegetésnek minősült India számára. Volt is rá példa bőven.
55 éve az amerikaiak kezébe hullott
1908-ban Perzsiában fedezték fel az első jelentős olajmezőket, amit az Anglo-Persian Oil Company megalapítása követett. Ez az esemény megváltoztatta a brit kalkulációt, az Öböl már nem csak egy védelmi gát volt, hanem egy létfontosságú erőforrás eredője is.
A haditengerészet szénről olajra való átállása, az Öblöt a brit nemzetbiztonság középpontjába helyezte. Az 1913 és 1923 közötti időszakban a britek garanciákat szereztek az Öböl-menti uralkodóktól, hogy olajkoncessziókat csak a brit kormány által jóváhagyott cégeknek adnak.
A brit monopóliumnak 1971-ben vége szakadt és a térség az amerikaiak kezébe hullott.
Mivel Washington nem akart saját csapatokat állomásoztatni a térségben, Irán és Szaúd-Arábia lett kijelölve az amerikai érdekek őrzőinek, rájuk bízva a stabilitás fenntartását, az olajellátás biztosítását és a szovjet befolyás feltartóztatását a Nixon-doktrína és az Ikerpillér-politika mentén.
Az Ikerpillér-politika azonban instabil alapokra épült. A belső feszültségek és a sah rezsimjének elnyomó jellege 1979-ben az iráni forradalomhoz vezetett. Az USA egyik napról a másikra elvesztette legfontosabb regionális szövetségesét és egy ellenséges, radikális iszlám köztársasággal találta szembe magát.
A 21. századra az Öböl jelentősége nem csökkent, hanem átalakult.
Bár az USA palagáz-forradalma révén csökkentette közvetlen energetikai kitettségét, a régió továbbra is a globális stabilitás és a nagyhatalmi versengés epicentruma marad.
Kereslet és Öböl-menti kínálat
Ugyanis a világpiaci árakat továbbra is az Öböl-menti kínálat határozza meg. A régió adja a világ exportálható olajának több mint harmadát. A Hormuzi-szoros mint geopolitikai szűk keresztmetszet jelentősége kritikus, naponta mintegy 20 millió hordó olaj halad át rajta. Bármilyen komoly fennakadás itt azonnali globális recessziót okoz, ami aláásná az amerikai gazdasági érdekeket és politikai stabilitást is.
Az iráni nukleáris program és Teherán regionális expanziója, proxy-hálózatok Libanonban, Jemenben, Irakban továbbra is az első számú biztonsági prioritás.
Az USA számára az Öböl-menti jelenlét elengedhetetlen az elrettentéshez. Egy nukleáris fegyverrel rendelkező Irán alapjaiban változtatná meg ezt a hatalmi dominanciát, amit Washington minden eszközzel meg akar akadályozni.
A Perzsa-öböl 200 éve töretlenül a globális hatalmi vetélkedés próbaköve. Itt dől el, hogy az USA képes-e továbbra is garantálni a globális közjavakat, a szabad hajózást és a piaci stabilitást.
Itt ütközik meg az amerikai biztonsági architektúra a felemelkedő kínai gazdasági hegemóniával, és itt zajlik a nukleáris fegyverkezés elleni küzdelem legélesebb szakasza.
Tehát a 200 éves szabály továbbra sem változott: aki uralja a Perzsa-öblöt, az döntő befolyást gyakorol a globális gazdaság és politika vérkeringésére.
Ez az írás eredetileg a Kalandos Közel-Kelet oldalán jelent meg. Kornéli Beáta további írásai itt olvashatóak.
dr. Kornéli Beáta összes cikkét elolvashatja itt.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.
- 10:04
2024. augusztus 24. - 09:432019. augusztus 25.
- 12:002023. június 4.
