Az USA csapást mért Irán Kharg-szigetére, Teherán „koronaékszerére” – jelentette be Donald Trump.
Donald Trump amerikai elnök bejelentése szerint a csapások a Kharg-szigeten lévő iráni katonai célpontokra irányultak, és elkerülték az olajipari létesítményeket, amelyek az iráni olajexport közel 90%-át biztosítják.
Amerika csapást mér az iráni erőkre Khargon
Az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága (CENTCOM) csapást mért Kharg-szigetre, Irán egyik fő olajtermináljára – jelentette be pénteken Donald Trump amerikai elnök.
„Pár perccel ezelőtt, az én utasításomra, az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága végrehajtotta a Közel-Kelet történelmének egyik legerőteljesebb bombázási akcióját, és teljesen megsemmisítette minden katonai célpontot Irán koronaékszerén, Kharg-szigeten” – írta Trump a Truth Socialon közzétett bejegyzésében.
Trump bejelentése szerint a csapások a sziget katonai célpontjaira összpontosultak, és elkerülték az olajlétesítményeket, amelyek az iráni olajexport közel 90%-ának tengeri kijáratát biztosítják.
Trump azonban azzal fenyegetőzött, hogy megtámadja a létesítményeket, ha Irán tovább zavarja a hajózási műveleteket a Hormuzi-szorosban.
„Fegyvereink a legerősebbek és a legkifinomultabbak, amiket a világ valaha ismert, de a tisztesség kedvéért úgy döntöttem, hogy nem semmisítem meg a sziget olajipari infrastruktúráját” – mondta Trump. „Ha Irán, vagy bárki más, bármit is tesz, ami zavarja a hajók szabad és biztonságos áthaladását a Hormuzi-szoroson, azonnal újragondolom ezt a döntést.”
A Kharg-sziget jelentősége
A Kharg-sziget (magyarul Hárg-szigetnek is mondják) az iráni olajexport egyik legfontosabb csomópontja. A mindössze nagyjából nyolc kilométer hosszú sziget a Perzsa-öböl északi részén fekszik, és kulcsszerepet játszik Irán gazdaságában: az ország olajexportjának 90 százaléka is ezen keresztül halad át. A szigeten működő terminálok napi mintegy hétmillió hordó olaj betöltésére képesek. Csővezetékek kötik össze a Perzsa-öböl tengeri olajmezőivel, valamint Irán szárazföldi mezőivel. Ennek következtében a sziget körül rendkívül sűrű energiaipari infrastruktúra alakult ki, ami a globális olajkereskedelem egyik legérzékenyebb pontjává teszi.
A sziget jelentősége különösen világossá vált a térség fegyveres konfliktusai során. Az iráni-iraki háború idején Irak rendszeresen bombázta a sziget olajlétesítményeit. 1986-ra az infrastruktúra jelentős része súlyosan megrongálódott vagy ideiglenesen működésképtelenné vált. Ennek ellenére Irán még a folyamatos légicsapások ellenére is fenntartotta az olajexportot a szigetről. A háború után Teherán évekig tartó munkával helyreállította és tovább bővítette a létesítményeket.
Bár a sziget földrajzilag több ezer kilométerre fekszik az Egyesült Államoktól, ez önmagában nem akadályozná meg Donald Trump amerikai elnököt abban, hogy stratégiai célpontként tekintsen rá. Az innen exportált olaj jelentős részét végül Kína vásárolja meg, amely az amerikai szankciók ellenére is folytatta az iráni nyersolaj importját.
Mivel Irán gazdasága nagymértékben függ az energiahordozók exportjától, a szakértők szerint a Kharg-sziget komoly stratégiai sebezhetőségi pontot jelent.
Michael Rubin, aki korábban az amerikai kormány tanácsadója volt Irán és Irak kérdéseiben George W. Bush elnöksége idején, úgy véli: a sziget elfoglalása megfosztaná az iráni vezetést attól a kulcsfontosságú bevételi forrástól, amelyből az állam működését és a társadalmi ellenőrzést finanszírozza. „Ha nem tudják eladni a saját olajukat, akkor fizetést sem tudnak adni” – fogalmazott Rubin.
Más szakértők azonban óvatosságra intenek. Ellen Wald, az Atlantic Council globális energiaügyi központjának kutatója szerint az Egyesült Államok vagy Izrael valószínűleg nem támadná meg szándékosan a szigetet. Egy ilyen lépés ugyanis könnyen újabb iráni megtorló támadások hullámát indíthatná el a térség energia-infrastruktúrája ellen, és világszerte megemelhetné az olajárakat.
- 18:00
2026. március 10. - 06:13
2024. október 3. - 10:00
2026. március 11.
