Az iráni gazdaság ütőere, a Kharg-sziget eddig érintetlen maradt a háborúban, pedig ezen megy keresztül az ország olajexportjának 90 százaléka.
A Kharg-sziget (magyarul Hárg-szigetnek is mondják) az iráni olajexport egyik legfontosabb csomópontja. A mindössze nagyjából nyolc kilométer hosszú sziget a Perzsa-öböl északi részén fekszik, és kulcsszerepet játszik Irán gazdaságában: az ország olajexportjának 90 százaléka is ezen keresztül halad át. Ennek ellenére a jelenlegi háború során eddig nem érte támadás.
A szigeten működő terminálok napi mintegy hétmillió hordó olaj betöltésére képesek. Csővezetékek kötik össze a Perzsa-öböl tengeri olajmezőivel, valamint Irán szárazföldi mezőivel. Ennek következtében a sziget körül rendkívül sűrű energiaipari infrastruktúra alakult ki, ami a globális olajkereskedelem egyik legérzékenyebb pontjává teszi.
Irán olajexportjának létfontosságú csomópontja: Kharg
A Kharg-sziget stratégiai jelentősége az 1960-as évek olajboomja idején nőtt meg. Miután új tengeri és szárazföldi olajmezőket fedeztek fel a Perzsa-öböl térségében és Irán déli részén, a szigetet nagyszabású exportterminállá fejlesztették. A csővezeték-hálózat összekötötte a tengeri kitermelő platformokkal és a szárazföldi olajmezőkkel.
Az 1970-es évek elejére a létesítményeknek köszönhetően a sziget Irán legnagyobb olajelosztó központjává vált.
Energiaipari elemzők szerint, ha a Kharg-sziget működését megzavarnák, Irán azonnal nehezebben tudná eladni nyersolaját a világpiacon, ami a globális olajárakat is megemelhetné.
A sziget szerepe a geopolitikában
A sziget jelentősége különösen világossá vált a térség fegyveres konfliktusai során. Az iráni-iraki háború idején Irak rendszeresen bombázta a sziget olajlétesítményeit. 1986-ra az infrastruktúra jelentős része súlyosan megrongálódott vagy ideiglenesen működésképtelenné vált. Ennek ellenére Irán még a folyamatos légicsapások ellenére is fenntartotta az olajexportot a szigetről. A háború után Teherán évekig tartó munkával helyreállította és tovább bővítette a létesítményeket.
Bár a sziget földrajzilag több ezer kilométerre fekszik az Egyesült Államoktól, ez önmagában nem akadályozná meg Donald Trump amerikai elnököt abban, hogy stratégiai célpontként tekintsen rá. Az innen exportált olaj jelentős részét végül Kína vásárolja meg, amely az amerikai szankciók ellenére is folytatta az iráni nyersolaj importját.
Mivel Irán gazdasága nagymértékben függ az energiahordozók exportjától, a szakértők szerint a Kharg-sziget komoly stratégiai sebezhetőségi pontot jelent.
Michael Rubin, aki korábban az amerikai kormány tanácsadója volt Irán és Irak kérdéseiben George W. Bush elnöksége idején, úgy véli: a sziget elfoglalása megfosztaná az iráni vezetést attól a kulcsfontosságú bevételi forrástól, amelyből az állam működését és a társadalmi ellenőrzést finanszírozza. „Ha nem tudják eladni a saját olajukat, akkor fizetést sem tudnak adni” – fogalmazott Rubin.
Más szakértők azonban óvatosságra intenek. Ellen Wald, az Atlantic Council globális energiaügyi központjának kutatója szerint az Egyesült Államok vagy Izrael valószínűleg nem támadná meg szándékosan a szigetet. Egy ilyen lépés ugyanis könnyen újabb iráni megtorló támadások hullámát indíthatná el a térség energia-infrastruktúrája ellen, és világszerte megemelhetné az olajárakat.
Korábban már felmerült célpontként
Azután, hogy Irán 2024 októberében rakétákat indított Izrael ellen, több jelentés szerint Izrael fontolóra vette a sziget elleni csapást megtorlásként. A beszámolók szerint Irán akkor elővigyázatosságból elszállította a sziget közelében horgonyzó olajtankerek egy részét, hogy csökkentse a lehetséges károkat. Hasonló óvintézkedéseket a jelek szerint a mostani konfliktus előtt is megtettek.
Elemzők szerint azonban a Kharg-sziget elleni támadás jelentős olajár-emelkedést válthatna ki világszerte. A washingtoni Center for Strategic and International Studies becslése szerint a sziget elleni csapás vagy a létesítmények blokádja hordónként körülbelül 10 dollárral növelhetné a világpiaci olajárat.
A szakértők szerint a terminál működését több módon is meg lehetne bénítani: például a hajók rakodását végző berendezések – csővezetékek és szivattyúk – megsemmisítésével, az olajtároló tartályok megrongálásával, vagy azzal, hogy elvágják a szigetet ellátó tengeralatti csővezetékeket.
Amerikai politikai számítások
Egy másik lehetséges ok, amiért Kharg-szigetet még nem vették célba, az, hogy egy ilyen drámai eszkalációhoz az Egyesült Államok jóváhagyása szükséges. Donald Trump elnök az amerikai novemberi választások előtt belpolitikai nyomással szembesül az emelkedő üzemanyagárak miatt, és az iráni olajexport jelentős zavara tovább destabilizálhatja a globális piacokat.
Amint arról a Neokohn is beszámolt, az Axios szerint a Trump-kormány tisztviselői kommandós rajtaütések indítását, többek között a sziget és olajipari infrastruktúrájának elfoglalását is megvitatták. Trump szintén nem zárta ki a szárazföldi műveletek lehetőségét, amikor az ABC-nek adott interjúban a lehetséges rajtaütésekről kérdezték.
„Minden lehetőséget megfontolunk”
– mondta.
Dilemma Irán jövője szempontjából
Energiaelemzők szerint lehet, hogy van egy másik oka annak, hogy Kharg-szigetet még nem támadták meg. Delgha Katinoglu, egy iráni energiaügyi szakértő, aki a londoni székhelyű perzsa nyelvű Iran International televíziónál dolgozik, arra figyelmeztetett, hogy Irán olajipari infrastruktúrájának megsemmisítése évekre megbéníthatja az országot – még akkor is, ha a jelenlegi rezsim összeomlik.
Irán 2024-ben mintegy 78 milliárd dollárt keresett az energiaexportból, a súlyos amerikai szankciók ellenére.
„Ha a rezsim végül megbukik, egyetlen jövőbeli kormány sem lesz képes stabilizálni az országot vagy alapvető szolgáltatásokat nyújtani, ha az energiainfrastruktúra megsemmisül”
– mondta Katinoglu a The New York Timesnak. „Más szavakkal, Irán olaj- és gázlétesítményeinek megsemmisítése valójában megakadályozhatja a demokratikus átmenetet” – tette hozzá.
- 06:13
2024. október 3. - 17:00
2024. augusztus 13. - 17:002023. július 13.
