Egy új elemzés szerint 92 százalékkal visszaesett az iráni rakétatámadások üteme.
Az iráni rakétatámadások intenzitása látványosan összeomlott az elmúlt napokban. Az adatok szerint tíz nappal a háború kezdete után Irán napi ballisztikus rakétaindításainak száma mintegy 92 százalékkal csökkent: a február 28-i csúcson mért 480 kilövésről március 9-re mindössze 40-re esett vissza. Ugyanez a tendencia figyelhető meg a dróntámadásoknál is. A napi indítások száma 720-ról 60-ra csökkent, ami szintén körülbelül 92 százalékos visszaesést jelent.
Látványosan összeomlottak az iráni rakétaerők
Az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM) adatai szerint a szövetséges erők több mint 3000 célpontot támadtak Irán területén, az ország 31 tartományából 30-ban. Az izraeli hadsereg 2600 bevetést hajtott végre 150 csapáshullámban, és mintegy 6500 fegyvert vetett be. A jelentések szerint az iráni rakétaindító állások több mint 60 százalékát megsemmisítették, miközben 43 iráni hadihajó sérült meg vagy semmisült meg. A trend nem egyszerű visszaesést mutat – sokkal inkább egy gyors és mély összeomlást.
A mostani folyamat részben emlékeztet a tavalyi 12 napos háború során látott mintázatra, amikor Irán napi rakétaindításainak száma az első napi nagyjából százról a kilencedik napra öt körülire csökkent. A jelenlegi konfliktus azonban jóval nagyobb léptékű. 2026-ban a kezdeti mennyiségek mintegy ötször nagyobbak voltak, és a visszaesés is meredekebb. A tizedik napra Irán már kevesebb rakétát indít naponta, mint a 2025-ös háború legkritikusabb szakaszában, pedig a konfliktus elején körülbelül 2500 ballisztikus rakétával rendelkezhetett. A gyors összeomlás oka a szakértők szerint nem pusztán taktikai, hanem strukturális.
Az iráni katonai infrastruktúra olyan mértékű csapásokat szenvedett el, amely jelentősen korlátozza a további indítási képességeket.
Az iráni haditengerészet gyakorlatilag működésképtelenné vált: 43 hajó semmisült meg vagy sérült meg, köztük az IRIS Dena, amelyet egy amerikai tengeralattjáró torpedózott meg Sri Lanka közelében, valamint az IRIS Bushehr, amely szintén harcképtelenné vált, és legénységének 204 tagját később Sri Lankára szállították. Az iráni légvédelmi rendszer képességei a becslések szerint mintegy 80 százalékkal csökkentek, az ország légtere továbbra is nagyrészt zárva van a nemzetközi forgalom előtt, és komoly internetes, valamint távközlési zavarok is fennállnak.
Előrejelzések a háború további menetéről
Az elemzés szerint 90 százalék az esélye, hogy az iráni rakétatámadások üteme a következő napokban tovább csökken. A becslések szerint a napi indítások száma a tizenkettedik napra 20 alá, a tizennegyedik napra pedig akár egyszámjegyű szintre eshet vissza. A jelenlegi trend arra utal, hogy nem tudatos tartalékolásról van szó, hanem arról, hogy az iráni indítási képességeket fizikailag semmisítik meg.
Közben az ország politikai vezetése látszólag stabil maradt: Modzstaba Hámenei került a legfőbb vezetői pozícióba, és a Forradalmi Gárda, valamint az iráni fegyveres erők és a rendőrség hűséget fogadtak neki. Ez azonban a szakértők szerint nem jelenti a katonai képességek gyors helyreállítását.
Egy alternatív forgatókönyv szerint Irán még rendelkezhet rejtett tartalékokkal, amelyeket megerősített polgári infrastruktúrában tárolhat. Az országban több mint 4000 megrongálódott civil épület található, amelyek egy része katonai eszközöket rejthet. Emellett az Iszlám Forradalmi Gárda egyre inkább aszimmetrikus szárazföldi műveletek felé fordulhat, miután a hagyományos katonai képességei súlyos veszteségeket szenvedtek.
A „tíz nap”, amely messze felülmúlja a „tizenkét napot”
A jelenlegi konfliktus mérete jóval nagyobb a 2025-ös háborúnál. Tíz nap alatt a háború során Irán körülbelül 2410 ballisztikus rakétát és 3560 drónt indított, ami messze meghaladja a 2025-ös tizenkét napos háború teljes mennyiségét (627 rakéta és 735 drón). A mostani hadművelet már a harmadik napra túlszárnyalta a korábbi konfliktus teljes tűzerejét.
Irán a 2025-ös háború után jelentősen növelte fegyverkészletét, és 2026-ra mintegy 2500 ballisztikus rakétával rendelkezett.
Tíz nappal a harcok kezdete után azonban nagyjából 2410 rakétát már el is indítottak, miközben a rakétaindító infrastruktúra több mint 60 százaléka megsemmisült. Az izraeli hadsereg becslése szerint Iránnak 100-200 működő indítóállása maradhatott. A készletek azonban gyorsabban fogynak, mint ahogy pótolni lehetne őket, miközben a fennmaradó indítási infrastruktúrát is módszeresen pusztítják.
Mely országok kerültek célkeresztbe?
A 2025-ös háborúval ellentétben – amikor a harcok szinte kizárólag Irán és Izrael között zajlottak – a 2026-os konfliktus az egész Perzsa-öböl térségét hadszíntérré változtatta. Irán eddig 13 különböző ország irányába indított támadásokat, ami komoly terhelést jelentett a regionális légvédelmi rendszereknek.
A statisztikák szerint a legtöbb lövedék Emírségek területére érkezett: 1468 rakéta és drón, míg Izrael 392 találatot regisztrált. Az izraeli Nemzetbiztonsági Tanulmányok Intézete értékelése szerint Irán 2,5-szer több rakétát és húszszor több drónt indított az Öböl menti államok ellen, mint Izrael ellen.
Az összes kilőtt lövedék csupán 12,8 százaléka irányult Izraelre, miközben 48 százalékuk az Egyesült Arab Emírségeket érte. Az adatok arra utalnak, hogy Irán stratégiája elsősorban gazdasági nyomásgyakorlás, nem pedig hagyományos katonai győzelem. Az Egyesült Arab Emírségek (1468 lövedék), Kuvait (562) és Bahrein (231) elleni támadások célja elsősorban energia-infrastruktúra megbénítása, repülőterek lezárása és politikai nyomásgyakorlás volt az Egyesült Államok regionális szövetségeseire.
Kép: Wikimedia Commons/Fars Media Corporation
- 10:00
2025. december 29. - 15:45
2026. március 5. - 09:00
2026. március 9.
.jpg){kind=link}