Az Egyesült Államok, Izrael és Irán közötti háború az olajárat a 2022 júliusa óta legmagasabb szintre emelte. A tőzsdék azonnal reagáltak. Donald Trump igyekezett megnyugtatni a kedélyeket.
Az iráni háború következtében az olaj ára évek óta először ismét meghaladta a 100 dolláros határt, és a 120 dollár felé közelít. Trump elnök szerint azonban ez csak „kis ár” a békéért, és az olajárak „hamarosan zuhanni fognak”.
A Brent típusú észak-tengeri nyersolaj hordónkénti (159 liter) ára hétfőn éjjel 29 százalékkal, csaknem 120 dollárra emelkedett.
Ez a szint nem tudott teljesen megmaradni, de reggel még mindig 24 százalékkal magasabb volt, valamivel több mint 115 dollár.
Péntek délután a májusi szállítású Brent nyersolaj ára még 90 dollár felett volt. A háború kezdete óta, alig több mint egy hete, az ár emelkedése körülbelül 50 százalékos: február végén még 70 dollár volt a hordónkénti átlagár. Az üzemanyagárak is jelentősen emelkedtek azóta.
Trump az olajárakról és az idiótákról
A chicagói korai kereskedés során az Egyesült Államokban meghatározó West Texas Intermediate (WTI) fajta is átlépte a 100 dolláros határt – ez az árszint utoljára 2022-ben volt megfigyelhető. Időnként az ár akár 113 dollárra is emelkedett hordónként – írja a német Welt.
Az olajárak gyors emelkedése miatt összeomlottak a kelet-ázsiai tőzsdék.
Tokióban a Nikkei index 225 vezető értékpapírja a korai kereskedés során időnként körülbelül 7 százalékkal, 52 000 pont alá zuhant. A dél-koreai tőzsde is jelentős veszteségeket könyvelt el, a KOSPI ideiglenesen körülbelül 8 százalékkal, 5132 pontra esett vissza. A kelet-ázsiai gazdaságok különösen függnek az olajimporttól.
Az amerikai elnök, akinek az őszi fontos félidős választások és választói megélhetési költségei miatt az emelkedő üzemanyagárak problémát jelenthetnek, megpróbálta a figyelmet a hosszú távú fejleményekre irányítani:
Az olajárak rövid távú emelkedése, amelyek az iráni nukleáris fenyegetés megszűnése után gyorsan vissza fognak esni, nagyon kis ár az Egyesült Államok és a világ biztonságáért és békéjéért
– írta Truth Social platformján, majd nagybetűkkel hozzátette: „CSUPÁN AZ IDIÓTÁK LÁTNÁK EZT MÁSKÉPP!”
A félelem miatt állnak a tartályhajók
Az olajárak azért ugrottak meg, mivel a háború a Perzsa-öbölből származó olaj és gáz termelésének és szállításának szempontjából kulcsfontosságú területeket érint – emlékeztet a Fox News.
A független kutatócég, a Rystad Energy szerint naponta körülbelül 15 millió hordó nyersolaj, ami a világ olajtermelésének körülbelül 20%-át teszi ki, halad át a Hormuzi-szoroson. Az iráni rakéták és drónok támadásaitól való félelem miatt
leálltak azok a tartályhajók, amelyek egyébként a szoroson keresztül szállítanák a Szaúd-Arábiából, Kuvaitból, Irakból, Katarból, Bahreinből, az Egyesült Arab Emírségekből és Iránból származó olajat és gázt.
Irak, Kuvait és az Egyesült Arab Emírségek csökkentették olajtermelésüket a nyersolaj exportjának korlátozott képessége miatt.
Szaúd-Arábia növeli a Vörös-tengerről történő szállításokat, de a szállítási adatok szerint a mennyiségek nem elegendőek a Hormuzi-szorosból származó csökkenés ellensúlyozásához.
Leállhat a Perzsa-öböl teljes olajtermelése?
Befolyásolja az olaj árát természetesen az is, hogy Irán, Izrael és az Egyesült Államok is a háború kezdete óta támadják az olaj- és gázlétesítményeket.
A háború miatt a világszerte a fogyasztóknak és a vállalkozásoknak hetekig, sőt hónapokig magasabb üzemanyagárakkal kell számolniuk, még akkor is, ha a konfliktus gyorsan véget ér,
mivel a beszállítóknak meg kell oldaniuk a megrongálódott létesítmények, a megszakadt logisztika és a szállítás fokozott kockázatai problémáját – írja az amerikai hírportál.
A múlt hét végén Katar energiaügyi minisztere, Saad al-Kaabi a Financial Timesnak adott interjúban figyelmeztetett a közel-keleti háború súlyos következményeire az energiatermékek szállítására nézve.
Mint mondta, attól kell tartani, hogy a Perzsa-öböl összes termelő országa néhány héten belül leállíthatja termelését. A miniszter szerint ez esetben az olaj ára akár 150 dollárra is emelkedhet.
