Iránnak van a Közel-Kelet egyik legnagyobb rakétakészlete, és könnyedén képes európai célpontokat támadni. Európának nagyon is van mitől tartania – írja elemzésében az Euractiv portál szakértője.
Az EU belügyminiszterei csütörtökön Irán kérdését is napirendre tűzik a kezdetben Szíriának és a belső biztonsági fenyegetéseknek szentelt munkamegbeszélésen.
A középpontban elsősorban az európai belbiztonság áll (az iráni helyzetből adódó lehetséges migrációs következményekről most várhatóan nem tárgyalnak),
Európa azonban jól teszi, ha a külső fenyegetettségre is odafigyel.
Pláne, hogy az iráni külügyminisztérium szóvivője kedden Teheránban kijelentette: az európaiak bármilyen lépését „háborús cselekménynek” fogják tekinteni, és az európai városokat célzó válaszlépésekkel fognak reagálni rá.
Irán ballisztikus rakétáira kell nagyon odafigyelni
Mivel Irán továbbra is bombázza arab szomszédjait, és azzal fenyegetőzik, hogy „felgyújtja” a Hormuzi-szorosban közlekedő hajókat, ami globális energiaár-emelkedést okoz, a nagy kérdés az, hogy mennyi ideig tart még Teherán rakétakészlete – írja elemző cikkében az Euractiv brüsszeli szakértője, Ilana Bet-El.
Bár a nemzetközi közösség évek óta Irán nukleáris képességeire koncentrál, valójában Teherán rakétaprogramjának állapota, különösen a ballisztikus rakétáké, lesz a legnagyobb hatással a végeredményre.
Irán a Közel-Kelet egyik legnagyobb rakétarzenáljával rendelkezik, több ezer ballisztikus és cirkálórakétával, amelyek közül néhány Izraelt és Dél-Európát is elérheti,
vasárnap például Irán két rakétát lőtt ki egy ciprusi brit katonai bázisra.
Az Európára leselkedő fenyegetés sokkal nagyobb, mint azt sokan a kontinensen gondolják – állítja Behnam Ben Taleblu, a washingtoni székhelyű Foundation for Defense of Democracies (FDD) elemzője, aki sokat írt Irán rakétaprogramjáról.
Teljesen lehetséges, hogy Irán rakétái eljutnak Dél-Európa és a Földközi-tenger keleti részének egyes területeire
– mondta Ben Taleblu. „Sajnos a nemzetközi közösség nem sokat tett ez ügyben.”
Irán ismét készül, éspedig a föld alá
E fenyegetés ellenére Teherán rakétakészletei a közelmúltbeli konfliktusok, köztük a 2025 júniusi, 12 napig tartó háború során kimerültek, amikor Irán több mint 500 ballisztikus rakétát lőtt ki Izraelre, ami példátlanul nagy szám – írja az Euractiv elemzője.
Egyes becslések szerint az irániak a tavaly júniusban kirobbant háborút körülbelül 2500 rakétával kezdték, amelyeknek körülbelül a fele felhasználásra került vagy a földön megsemmisült. Ezenkívül a gyártóüzemek megrongálódtak, ami megakadályozta mintegy 1500 új rakéta gyártását, az IDF szerint.
Az elmúlt hónapokban azonban a nyugati hírszerzés jelentős felgyorsulást észlelt az iráni rakétagyártó üzemek helyreállításában, valamint annak érdekében tett erőfeszítésekben, hogy azokat egyre mélyebbre vigyék a föld alá.
A szombati konfliktus kitörésekor a gyártási ütemet havi több tucat rakétára becsülték.
Vasárnap az izraeli hadsereg azt állította, hogy légitámadások során már több száz iráni rakétát és körülbelül 200 rakétavetőt semmisítettek meg.
Hamarosan átállhatnak az olcsóbb drónokra
A csökkenő készletek miatt Irán várhatóan olcsóbb drónokra fog támaszkodni katonai műveleteinek fenntartásához. Ezek nemcsak olcsóbbak a ballisztikus rakétáknál, hanem gyorsan indíthatóak szárazföldről vagy tengeri hajóról is.
A rakétavetők ugyan mobilisak lehetnek, de nagyobbak és mozgatásuk több időt vesz igénybe – írja a szakértő, aki szerint
az amerikai-izraeli kampány egyik fő célja Irán indítóállomásainak megsemmisítése volt, ami olyan stratégia, mintha az íjászra koncentrálnánk a nyilak helyett.
Irán drónkészletének semlegesítése nehezebb feladat. Január végén a félhivatalos iráni hírügynökség, a Tasnim arról számolt be, hogy a hadsereg 1000 új drónt vett át, valószínűleg a Shahed új, olcsóbb generációját, amely nagy távolságokat képes repülni. Ezeket hozzáadták a feltételezett jelentős drónarzenálhoz, mivel Irán csak a múlt hétvégén mintegy 1000 drónt küldött az összes öböl-menti állam megtámadására.
Feltételezhető, hogy Iránnak több gyártóüzeme van az országban, amelyek közül néhány valószínűleg naponta több száz drónt tud gyártani.
Ez a szám azonban még mindig nem elég nagy ahhoz, hogy egy hosszú távú regionális háborút fenn tudjon tartani.
Irán új vezetése valószínűleg arra is számít, írja Ilana Bet-El, hogy a világ energiaellátásának nagy részét túszul ejtve éket verhet az Egyesült Államok és öbölbeli szövetségesei közé, amelyek súlyos gazdasági csapást szenvednének, ha Irán blokádja a Hormuzi-szorosban továbbra is fennmaradna.
- 14:02
2020. július 1. - 18:002021. július 9.
- 08:002024. november 20.
