„Trump végig akarja vinni ezt a műveletet” – mondta egy magas rangú izraeli tisztviselő a The Jerusalem Postnak, akik szerint az elnök „már kijelölte a célt. le akarja váltani a rezsimet, és nem áll szándékában lassítani.”
Izrael biztos abban, hogy Iránban nemcsak lehetséges a rezsimváltás, de Trump amerikai elnök addig fogja folytatni a harcot, amíg ez meg nem történik – nyilatkozták magas rangú izraeli tisztviselők hétfőn a The Jerusalem Postnak.
Ez azonban nemcsak azoknak az amerikai tisztviselőknek a kijelentéseinek mond ellen, akik a Reutersnek szkeptikusan nyilatkoztak az iráni rezsimváltás lehetőségéről, de Hegseth védelmi miniszter mai kijelentésének is, aki közölte: az Irán elleni katonai műveletek nem vezetnek „végtelen háborúhoz” (ilyet Trump sem akart), a cél Teherán csak rakétáinak, haditengerészetének és egyéb biztonsági infrastruktúrájának megsemmisítése.
Emlékezetes, hogy maga Trump is hezitált többféle opció közül, volt, amikor azt hangoztatta, hogy egy megállapodás megkötése az első, nem az iráni rendszerellenes tüntetések, de alelnöke, JD Vance is nemrég még azt jelezte, hogy a kormány nem törekszik Iránban a rezsimváltásra.
Amerikai vezetők szerint Trump elszánta magát
Az elmúlt napokban Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Donald Trump kijelentették, hogy a művelet célja „megteremteni az iráni nép számára a rezsim leváltásának feltételeit”.
Ez arra késztetett megfigyelőket, hogy arról spekuláljanak, hogy az amerikai elnök napokon belül véget vethet a műveleteknek, azt állítva, hogy ez a feltétel már teljesült
– írja az izraeli lap. A magas rangú tisztviselő azonban hozzátette, hogy ellentétben azokkal az értékelésekkel, amelyek szerint ezek a feltételek teljesültek és Trump hamarosan dönt a háború befejezéséről, ő úgy véli, Trump nem áll le, amíg a váltás ténylegesen meg nem történik.
Egy másik magas rangú vezető szerint Iránnak a Perzsa-öböl államai ellen indított jelentős és válogatás nélküli rakétatámadásai arra a következtetésre juttatták ezeket az országokat, hogy Teheránban rendszerváltásra van szükség.
Ezt erősítette meg ma Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök is, aki Naftali Bennett volt kormányfő és Yair Lapid ellenzéki vezető társaságában, a Beit Shemesh rakétatalálat helyszínén kijelentette:
az iráni nép hamarosan képes lesz megdönteni a teheráni rezsimet.
„Közeledik az a nap, amikor az iráni nép képes lesz lerázni a zsarnokság igáját. Ez az emberiségért folytatott küzdelem” – mondta Netanjahu.
Váltás – csak a jelenlegi vezetésen belül?
Trump vasárnap este kijelentette, hogy három személyt tart szem előtt, akiket a háború utáni időszak lehetséges iráni vezetőinek tart, de nevüket nem hozta nyilvánosságra.
Dr. Raz Zimmt, a Nemzetbiztonsági Tanulmányok Intézetének (INSS) programigazgatója úgy látja, hogy a jelenlegi helyzetben a valószínűbb forgatókönyv nem a rezsimváltás, hanem a jelenlegi vezetésen belüli változás.
Jelenleg az egyetlen lehetséges forgatókönyv – még ha megvalósítása nehéz is lenne – a meglévő rendszerben bekövetkező valamilyen változás és egy pragmatikusabb vezetés felemelkedése. De ez sem egyszerű jelenleg, mert a politikai rendszer csúcsán nagyon militáns a hangulat
– mondta a szakértő, aki szerint a teljes rendszerváltás jelenleg még mindig nehezen elképzelhető.
„Hámenei eltűnése minden bizonnyal egy újfajta rendszert hozhatna létre a jelenlegi elit körében és a belső hatalmi harcok közepette. Larijani, aki ténylegesen jelentős hatalommal rendelkezik Iránban, pragmatikus lehet. Nem véletlen, hogy néhány évvel ezelőtt kizárták az elnöki jelöltségből; ő egy ‘mérsékelt konzervatív’. De amíg a Forradalmi Gárda domináns marad, egyetlen vezetés sem lesz képes jelentős változásokat hozni Iránban.”
Legális volt-e egyáltalán a háború megindítása?
Míg Európában a legtöbb kritika amiatt éri a lépést, hogy az úgymond felrúgja a nemzetközi jogot, és instabilitást eredményezhet az egész térségben, Amerikában főként azt vetik az elnök szemére, hogy megkerülte a kongresszust a döntésével.
Ugyanez volt a helyzet tavaly júniusban is, amikor Trump megindította légicsapásait Irán nukleáris létesítményei ellen, ez volt az „Éjféli Kalapács” hadművelet. A neves jogász, Alan Dershowitz azonban már akkor felhívta a figyelmet arra: az amerikai alkotmány 1. cikkének eredeti tervezete valóban csak a kongresszusnak biztosította a „háború indításának” jogkörét, ám
James Madison, az egyik alapító atyja azt követelte, hogy ezt módosítsák, hogy az elnök szélesebb körű jogkörrel rendelkezzen védelmi kérdésekben.
Az alkotmány megalkotói tisztában voltak a különbséggel aközött, hogy a kongresszus hivatalosan hadat üzen, és aközött, hogy a fegyveres erők főparancsnoka katonai akciót indít nemzetünk védelmében – írta Dershowitz, aki arra is emlékeztetett, hogy az elmúlt években Bill Clinton és Barack Obama demokrata elnökök jelentős katonai akciókat hagytak jóvá anélkül, hogy a demokrata képviselők panaszt emeltek volna ellene – köztük több olyan is, akik közölték, hogy Trump alkotmányellenesen járt el.
