Donald Trump elsődleges választása mindig a diplomácia, de ha szükséges, hajlandó halálos erőt is alkalmazni Iránnal szemben – közölte Karoline Leavitt, az elnök szóvivője a csütörtöki, döntő jelentőségű amerikai-iráni tárgyalások előtt.
Donald Trump még nem döntötte el, hogy megállapodást akar-e kötni Iránnal, hetekig tartó háborút indít-e a rezsim megdöntése érdekében, vagy szűk körű támadást indít-e, hogy nyomást gyakoroljon Teheránra – közölték források a The Jerusalem Posttal.
Trump célja eszerint az lenne, hogy az ő elképzeléseinek megfelelőbb megállapodást kössön. Az izraeli lap szerint az amerikai és izraeli vezetők néha ugyanolyan bizonytalanok Trump következő lépéseit illetően, mint a nyilvánosság.
Trump „középutas” megoldást fontolgat
Az elnök feszült figyelemmel várt évértékelő (State of the Union) beszédének előkészületeit beárnyékolta az amerikai katonai erők hatalmas felvonulása a Közel-Keleten és az Iránnal való konfliktusra való felkészülés – írja az izraeli lap.
Megfigyelők szerint a konfliktus hetekig is eltarthat, ha Teherán nem jut megállapodásra a nukleáris programjával kapcsolatos régóta fennálló vita megoldásáról.
A lapok leginkább azt a lehetőséget valószínűsítik, hogy az amerikai elnök egyfajta középutas megoldást keres, például egy szűk körű és rövid támadást az Iszlám Köztársaság ellen. Szakértők szerint a rendszerváltás mint esetleges cél ezzel le is kerülne napirendről, hiszen az csak légicsapásokkal nem elérhető.
Trump abban reménykedhet, írja a The Jerusalem Post, hogy elegendő kárt okoz a rezsimnek ahhoz, hogy meggyőzze azt a diplomáciai megállapodás feltételeinek javításáról, amely megoldaná az általános patthelyzetet, legyen szó nukleáris vagy ballisztikus rakétákról.
Ezzel elvileg elkerülhetné a rezsimmel való hosszabb konfliktust, amely több amerikai életet követelhetne, és olyan háborúhoz vezethetne, amelynek nem biztos a sikere.
Irán most főként időre játszik
Iránnak mindenesetre elemi érdeke a tárgyalások folytatása és elhúzása, hogy időt nyerjen a katonai válaszra való felkészülésre. Abbasz Aragcsi külügyminiszter X-en közzétett bejegyzéseiben meg is erősítette, hogy „a megállapodás elérhető, de csak akkor, ha a diplomácia prioritást élvez”. Aragcsi megismételte, hogy
bár Irán „semmilyen körülmények között nem fog nukleáris fegyvert fejleszteni”, nem hajlandó lemondani a „békés célú nukleáris technológia” jogáról.
A teheráni vezetés egy ideiglenes megállapodásra törekszik, és az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalásokat el akarja húzni, hogy olyan megállapodást érjen el, amely lehetővé teszi számára ballisztikus rakétaprogramjának fenntartását, nukleáris programjának legitimálását és az amerikai szankciók bizonyos mértékű enyhítését – mondta az izraeli lapnak Lynette Nusbacher, a brit hadsereg volt hírszerző tisztje.
A szakértő jóslata szerint ha az Egyesült Államok nem hiszi, hogy Teherán jóhiszeműen vesz részt a tárgyalásokon, akkor
valószínűleg B-2 és B-1 repülőgépekkel, valamint repülőgépekhordozókról végrehajtott légitámadás lesz a következő lépés.
Washingtonnak egyensúlyt kell teremtenie a támadás mértékét illetően, hogy Teherán ne lépjen ki teljesen a tárgyalásokból, és hogy a Trump-kormányt ne vádolják azzal, hogy „újabb végtelen háborút” indított a Közel-Keleten – hívta fel a figyelmet.
A korlátozott légitámadás valószínűleg az iráni nukleáris program helyszíneit, a rezsim célpontjait, például az Iszlám Forradalmi Gárda épületét és laktanyáit, valamint a rezsim magas rangú tisztviselőinek otthonait vagy munkahelyeit venné célba.
Biztos, ami biztos, F-22-esek landoltak Izraelben
Izraeli lapjelentések szerint mindenesetre megérkeztek az izraeli légierő egyik déli bázisára azok az amerikai F-22 lopakodó harci repülőgépek, amelyek kedd reggel indultak el az Egyesült Királyságból, az Egyesült Államok közel-keleti katonai erők jelentős megerősítésének részeként.
Összesen 12 F-22-es repülőgép indult el az angliai Royal Air Force Lakenheath repülőtérről, bár egy közülük állítólag műszaki probléma miatt visszatért a bázisra. Eddig több tucat harci repülőgép – köztük F-35-ösök, F-22-esek, F-15-ösök és F-16-osok – érkeztek amerikai támaszpontokról a Közel-Keletre.
Közben több lap, köztük a The Wall Street Journal és az Axios is beszámolt arról, hogy Dan Caine vezérkari főnök – és több más vezető pentagoni tisztviselő is – állítólag ellenzi az Iránnal való háborút, ezt az elnök később egy Truth Social bejegyzésében tagadta.
Trump állítja: Caine tábornok „nem szeretne háborút látni Iránban, de ha katonai szinten döntés születik Irán ellen, akkor véleménye szerint az könnyen megnyerhető lesz”.
- 08:22
2026. február 12. - 06:13
2025. március 20. - 11:00
2026. február 15.
