Donald Trump amerikai elnök csütörtökön kijelentette, hogy tárgyalásokat tervez Iránnal, annak ellenére, hogy az Egyesült Államok újabb hadihajót vezényelt a Közel-Keletre, és Pete Hegseth védelmi miniszter közölte: a hadsereg készen áll végrehajtani bármilyen döntést, amelyet az elnök meghoz.
Újságírók kérdésére Trump nem részletezte, mikor és milyen formában zajlanának az egyeztetések az iráni vezetéssel, illetve azt sem, hogy Washington részéről ki vezetné a tárgyalásokat.
„Rengeteg nagyon nagy, nagyon erős hajónk tart éppen Irán irányába, és nagyszerű lenne, ha nem kellene használnunk őket”
– tette hozzá csütörtökön, a Kennedy Centerben tartott sajtónyilatkozat során.
Új amerikai romboló érkezett a térségbe
Trump kijelentése egybeesett azzal, hogy egy újabb amerikai haditengerészeti romboló érkezett a Közel-Keletre
– erről egy amerikai tisztviselő tájékoztatta a Reuters hírügynökséget csütörtökön. Az iráni vezetés eközben katonai összecsapásra készül az Egyesült Államokkal.
Az USS Delbert D. Black az elmúlt 48 órában lépett be a térségbe, amivel hatra emelkedett az amerikai rombolók száma a Közel-Keleten. Ezekhez csatlakozik egy repülőgép-hordozó és három kisebb hadihajó is.
Teherán drónokkal erősít
Az iráni Forradalmi Gárda (IRGC) időközben 1 000 új drónt kapott, miközben Irán katonai konfrontációra készül. Teheránban jól értesült források a Hezbollahhoz közel álló Al-Akhbar libanoni lapnak azt mondták:
az iráni vezetés úgy véli, az Egyesült Államok követeléseinek elfogadása politikailag és stratégiailag drágább lenne, mint egy fegyveres konfliktus.
Trump: „Nincs atomfegyver, és hagyják abba a tüntetők megölését”
Izrael közszolgálati műsorszolgáltatója, a KAN News péntek reggel arról számolt be, hogy Trump az elmúlt napokban már folytatott egyeztetéseket Iránnal.
„Beszéltem velük, és beszélni is fogok velük”
– idézte az elnököt a KAN.
„Két dolgot mondtam az irániaknak: ne legyen atomfegyver, és hagyják abba a tüntetők megölését. Valamit lépniük kell”
– tette hozzá Trump.
Közel-keleti szövetségesek visszafogottságra intenek
A CBS News szerint az Egyesült Államok közel-keleti partnerei – köztük Törökország, Omán és Katar – presszionálják a Trump-adminisztrációt, hogy ne katonai csapásokban gondolkodjon, hanem próbáljon diplomáciai megoldást találni Iránnal szemben.
A csatornának nyilatkozó regionális tisztviselők szerint a közvetlen diplomácia lehetősége – Irán nukleáris és ballisztikusrakéta-programjáról – eddig nem kapott valódi lendületet.
Citi: korlátozott amerikai–izraeli lépések várhatók
A Citi befektetési bank elemzése szerint az Egyesült Államok és Izrael rövid távon inkább korlátozott lépéseket tehet Irán ellen, hogy elkerülje a konfliktus eszkalációját, miközben Teheránt egy megállapodás felé próbálják terelni.
A bank szerint ezek a lépések korlátozott katonai akciókat és olajszállító tartályhajók lefoglalását jelenthetik, ami továbbra is magasan tartja az olajpiaci kockázati felárat
– különösen az iráni Hormuzi-szoros esetleges lezárásának veszélye miatt.
Az olajárak csütörtökön 3%-kal emelkedtek, öthavi csúcsra, annak fényében, hogy Irán az OPEC egyik legnagyobb olajtermelője.
Trump mérlegel, Irán nem akar háborút
A Citi szerint Trump olyan opciókat mérlegel, mint célzott csapások iráni biztonsági vezetők és egységek ellen, amelyek a tüntetőket bátoríthatják. Ugyanakkor izraeli és arab tisztviselők figyelmeztetnek:
a légi csapások önmagukban nem döntenék meg a teheráni rezsimet.
A bank alapforgatókönyve – 70%-os valószínűséggel – az, hogy korlátozott lépések történnek, mivel az Egyesült Államok érzékeny az energiahordozók árának emelkedésére, Trump pedig szeretné elkerülni a háborút, miközben az iráni belső nyomás akár egy megállapodás irányába is terelheti a helyzetet.
A Citi nem számít jelentős iráni válaszcsapásra sem, mivel Teherán szintén nem akar háborút, gyenge gazdasági és meggyengült katonai helyzete és a folyamatos belső tiltakozások miatt.
Mikor jöhet megállapodás?
A bank szerint 30% esély van egy felfokozott, de korlátozott konfliktusra, és 10% annak a kockázata, hogy regionális szinten is komoly olajellátási zavar alakul ki.
Az alapforgatókönyv szerint azonban 2026 folyamán megszülethet egy amerikai–iráni megállapodás, amely csökkentené az Iránhoz köthető geopolitikai kockázati felárat – amely jelenleg hordónként 7–10 dollár, miközben a Brent ára 70 dollár körül mozog.
- 15:25
2019. június 21. - 10:00
2025. március 31. - 09:592020. február 14.
