Kína fegyveres erőin belül az elmúlt évtizedek legsúlyosabb tisztogatása zajlik éppen, amelyre Mao Ce-tung óta nem volt példa.
A kínai Központi Katonai Bizottság (KKB) felső szintjén sorra tűnnek el vagy kerülnek vizsgálat alá a legmagasabb rangú katonai vezetők, miközben Hszi Csin-ping elnök hatalma minden korábbinál koncentráltabbá válik.
Hszi Csin-ping vasököllel csap le a kínai hadsereg vezetésére
A helyzet a napokban Zhang Youxia vizsgálat alá vonásával eszkalálódott, aki eddig a KKB első alelnöke volt, és akit hosszú ideig Hszi egyik legközelebbi katonai szövetségeseként tartottak számon. A vádak – amelyek a kínai védelmi minisztérium szerint “szélsőséges fegyelmi és jogsértésekről”, illetve nagyon súlyos, az amerikaiaknak átadott nukleáris titkokról szólnak – hagyományosan korrupcióra utalnak, de az elemzők szerint ennél sokkal mélyebb, politikai jellegű okai vannak a tisztogatásnak.
Zhang mellett Liu Zhenli, a KKB közös vezérkari főnökségének vezetője is vizsgálat alá került – mindketten olyan tisztek, akik korábban kulcsfontosságú szerepet játszottak a hadsereg stratégiai és operatív tervezésében.
A központi tisztogatás nem új keletű: 2023 óta több tucat tábornokot és magas rangú katonai vezetőt távolítottak el, vizsgálnak vagy szankcionálnak a hadsereg különböző ágaiból, beleértve a Központi Rakétaerőket, amelyek a nukleáris és ballisztikus képességekért felelősek.
Korábbi – szintén magas rangú – tisztek, mint He Weidong volt KKB-alelnök vagy Miao Hua, már 2024-ben és 2025-ben estek áldozatul a tisztogatásnak, miután a párt “súlyos fegyelmi vétségekkel” vádolta őket.
A tábornokokhoz fűződő lojalitás mélyen gyökerezik a kínai hadseregen belül, mivel számos közép- és alsóbb szintű tiszt karrierjét évtizedeken át e vezetők előléptetései és kinevezései alapozták meg. Elemzők szerint ez tartós személyes hűség- és kölcsönös kötelezettségi hálózatokat hozott létre, ami azt jelenti, hogy Hszi Csin-ping nem állhat meg a felső vezetésnél: a tisztogatást lefelé, a ranglétra alsóbb szintjein is folytatnia kell, ellenkező esetben zendülés törhet ki.
Miért történik mindez?
A kínai vezetés hivatalos narratívája szerint a tisztogatás célja a hadsereg tisztán tartása a korrupciótól és a párt fegyelmi normáinak betartatása. Ez a kampány valójában Hszi Csin-ping hosszú távú erőfeszítésének része, amelyet már 2012-ben, hatalomra lépésekor elindított.
Ugyanakkor a katonai tisztogatások mögött mélyebb politikai motívumok is meghúzódnak. Elemzők szerint Hszi fél attól, hogy a hadsereg, mint az egyetlen olyan intézmény, amely elméletileg képes lenne politikai fordulatot okozni – például akár puccsal – elveszítheti irányába a lojalitását. Ezért a hatalom minden gyanús vagy potenciálisan befolyásos vezetőt eltávolít, függetlenül attól, hogy korábban mennyire állt Hszi mellett. A KKB most olyan mértékben üres, ahogy az korábban nem fordult még elő: a hétfős testületből jelenleg mindössze két aktív tag maradt, Hszi Csin-ping és a megbízható emberének tartott Zhang Shengmin.
Következmények és aggodalmak
A tisztogatásnak komoly következményei lehetnek a kínai hadsereg működésére nézve. A vezetői vákuum és a folyamatos bizonytalanság gyengítheti a harckészültséget, főként, ha a képzett, tapasztalt tábornokokat politikailag megbízható, ám kevésbé tapasztalt tisztek váltják fel.
A hadsereg közös parancsnoki láncolatának károsodására már több elemző is felhívta a figyelmet, és egyes vélemények szerint ez rövid távon komolyan csökkentheti Kína katonai képességeit.
Más szakértők szerint a rendkívüli tisztogatás olyan instabilitást is okozhat, amely hosszabb távon befolyásolja Kína külpolitikai és katonai stratégiáját – különösen Tajvan és a Dél-kínai-tenger kapcsán, ahol a feszültségek az utóbbi időben fokozódtak.
Kép: Wikimedia Commons/ Kremlin.ru
- 10:45
2022. október 23. - 18:002022. augusztus 26.
- 21:002023. március 12.
