Kína fegyveres erőin belül az elmúlt évtizedek legsúlyosabb tisztogatása zajlik éppen, amelyre Mao Ce-tung óta nem volt példa.
A kínai Központi Katonai Bizottság (KKB) felső szintjén sorra tűnnek el vagy kerülnek vizsgálat alá a legmagasabb rangú katonai vezetők, miközben Hszi Csin-ping elnök hatalma minden korábbinál koncentráltabbá válik.
Hszi Csin-ping vasököllel csap le a kínai hadsereg vezetésére
A helyzet a napokban Zhang Youxia vizsgálat alá vonásával eszkalálódott, aki eddig a KKB első alelnöke volt, és akit hosszú ideig Hszi egyik legközelebbi katonai szövetségeseként tartottak számon. A vádak – amelyek a kínai védelmi minisztérium szerint “szélsőséges fegyelmi és jogsértésekről”, illetve nagyon súlyos, az amerikaiaknak átadott nukleáris titkokról szólnak – hagyományosan korrupcióra utalnak, de az elemzők szerint ennél sokkal mélyebb, politikai jellegű okai vannak a tisztogatásnak.
Zhang mellett Liu Zhenli, a KKB közös vezérkari főnökségének vezetője is vizsgálat alá került – mindketten olyan tisztek, akik korábban kulcsfontosságú szerepet játszottak a hadsereg stratégiai és operatív tervezésében.
A központi tisztogatás nem új keletű: 2023 óta több tucat tábornokot és magas rangú katonai vezetőt távolítottak el, vizsgálnak vagy szankcionálnak a hadsereg különböző ágaiból, beleértve a Központi Rakétaerőket, amelyek a nukleáris és ballisztikus képességekért felelősek.
Korábbi – szintén magas rangú – tisztek, mint He Weidong volt KKB-alelnök vagy Miao Hua, már 2024-ben és 2025-ben estek áldozatul a tisztogatásnak, miután a párt “súlyos fegyelmi vétségekkel” vádolta őket.
A tábornokokhoz fűződő lojalitás mélyen gyökerezik a kínai hadseregen belül, mivel számos közép- és alsóbb szintű tiszt karrierjét évtizedeken át e vezetők előléptetései és kinevezései alapozták meg. Elemzők szerint ez tartós személyes hűség- és kölcsönös kötelezettségi hálózatokat hozott létre, ami azt jelenti, hogy Hszi Csin-ping nem állhat meg a felső vezetésnél: a tisztogatást lefelé, a ranglétra alsóbb szintjein is folytatnia kell, ellenkező esetben zendülés törhet ki.
Miért történik mindez?
A kínai vezetés hivatalos narratívája szerint a tisztogatás célja a hadsereg tisztán tartása a korrupciótól és a párt fegyelmi normáinak betartatása. Ez a kampány valójában Hszi Csin-ping hosszú távú erőfeszítésének része, amelyet már 2012-ben, hatalomra lépésekor elindított.
Ugyanakkor a katonai tisztogatások mögött mélyebb politikai motívumok is meghúzódnak. Elemzők szerint Hszi fél attól, hogy a hadsereg, mint az egyetlen olyan intézmény, amely elméletileg képes lenne politikai fordulatot okozni – például akár puccsal – elveszítheti irányába a lojalitását. Ezért a hatalom minden gyanús vagy potenciálisan befolyásos vezetőt eltávolít, függetlenül attól, hogy korábban mennyire állt Hszi mellett. A KKB most olyan mértékben üres, ahogy az korábban nem fordult még elő: a hétfős testületből jelenleg mindössze két aktív tag maradt, Hszi Csin-ping és a megbízható emberének tartott Zhang Shengmin.
Következmények és aggodalmak
A tisztogatásnak komoly következményei lehetnek a kínai hadsereg működésére nézve. A vezetői vákuum és a folyamatos bizonytalanság gyengítheti a harckészültséget, főként, ha a képzett, tapasztalt tábornokokat politikailag megbízható, ám kevésbé tapasztalt tisztek váltják fel.
A hadsereg közös parancsnoki láncolatának károsodására már több elemző is felhívta a figyelmet, és egyes vélemények szerint ez rövid távon komolyan csökkentheti Kína katonai képességeit.
Más szakértők szerint a rendkívüli tisztogatás olyan instabilitást is okozhat, amely hosszabb távon befolyásolja Kína külpolitikai és katonai stratégiáját – különösen Tajvan és a Dél-kínai-tenger kapcsán, ahol a feszültségek az utóbbi időben fokozódtak.
Kép: Wikimedia Commons/ Kremlin.ru
Az a vezérkari főnök dúsgazdag lehetett aki bármit megkaphatott. Nehéz elképzelni, hogy nukleáris titkokat adott volna át bármennyi pénzért.
Sztálin és Mao is a tisztogatásokkor mindig külföldi kémeknek bélyegezték a levadászott vezetőket. Valójában paranoiások voltak és rettegtek mindenkitől akitől csak félthették a hatalmukat.
Utódaik Putyin és Hszi is ugyanolyanok mint ők.
meg hát, milyen nukleáris titok ér még pénzt 2026-ban? ez nem 1948, az atombomba egy lerágott csont, egy gimnáziumi szakkör összerakná, ha lenne hozzá hasadóanyaga. atomhatalomnak lenni nem azt jelenti, hogy van atombombád, vagy van egy nagyobb atombombád (ami felesleges is), hanem hogy hadrendben tudod tartani
Kína elindult a lejtőn, helyes