Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk EP-képviselője, Magyarországról egyedüliként nem szavazta meg az iráni rezsimet elítélő EP-állásfoglalást.
Az iráni iszlamista rezsim megítélésében ritka konszenzus alakult ki Európa-szerte – és Magyarországon is –, a Mi Hazánknak azonban még ebben a helyzetben is sikerült szembemenni a közös állásponttal, és nem szavazatával egy iszlamista diktatúra oldalára állni.
A Mi Hazánk mottója: mindig a széllel szemben
Mint ismert, az évtizedek óta tartó vallási diktatúra, az elnyomás, valamint a súlyos gazdasági és pénzügyi válság miatt utcára vonuló iráni lakosság tüntetéseit a rezsim erőszakszervezetei brutálisan leverték. A halálos áldozatok száma legalább ötezer, egyes becslések szerint azonban akár húszezer is lehet, miközben további ezreket sebesítettek meg vagy tartóztattak le. Az internet blokkolása miatt lassan kiszivárgó felvételek világszerte felháborodást váltottak ki minden jóérzésű emberből – ám nem így az iráni rezsim magyarországi apologétájaként működő Mi Hazánkból, amely elutasította a tüntetések vérbefojtásának elítélését.
Az Európai Parlament csütörtökön, strasbourgi plenáris ülésén nagy többséggel elfogadott állásfoglalásában teljes szolidaritásáról biztosította az iszlamista rezsim ellen tüntető iráni népet, és határozottan elítélte a hatóságok erőszakos fellépését. Az 562 igen szavazattal, 9 ellenében és 57 tartózkodás mellet elfogadott elfogadott dokumentum
- a kivégzések azonnali leállítását,
- a letartóztatott tüntetők, emberi jogi aktivisták és újságírók feltétel nélküli szabadon bocsátását,
- valamint az iráni vezetés elszámoltatását követeli.
Az EP-képviselők továbbá az uniós szankciók kiterjesztését sürgették, és felszólították az Európai Unió Tanácsát, hogy nyilvánítsa végre terrorszervezetté az Iszlám Forradalmi Gárdát, a Baszidzs milíciát és a Kudsz Hadtestet.
És kik voltak azok az európai parlamenti képviselők, akik végül nem szavazták meg ezt a nagyrészt jelképes, ám az Iszlám Forradalmi Gárda terrorszervezetté nyilvánítására irányuló javaslat miatt mégis jelentős állásfoglalást? Természetesen a Sahra Wagenknecht nevével fémjelzett német szélsőbaloldal, valamint néhány szélsőjobboldali képviselő – köztük a Mi Hazánk EP-képviselője, Borvendég Zsuzsanna.
A Mi Hazánk kedvenc iszlamista terrordiktatúrája
Az iráni iszlamista rezsim felé való kacsintgatás már a Jobbik korszakából ismert jelenség a magyar szélsőjobbon, ebben az értelemben a Mi Hazánk mostani álláspontjában semmi új nincsen, csupán egy régi, jól bejáratott irányvonal következetes továbbvitelét látjuk.
Amint azt a Neokohn is megírta, a júniusi 12 napos háború idején Novák Előd kettős mércét emlegetve arról lamentált, miért lehet Izraelnek atomfegyvere, miközben Iránnak szerinte nem ismerik el az önvédelemhez való jogát. A Mi Hazánk vezetője, Toroczkai László szintén „agressziónak” nevezte az izraeli fellépést az iráni atomprogram ellen, és a magyar kormányt annak elítélésére szólította fel.
A párt mindenkori megszólalásaiból következetesen hiányzik az iráni rezsim felelősségének említése: sem a Közel-Keleten működő terrorszervezetek évtizedes támogatását, sem a nyílt nukleáris fenyegetést nem említik soha, és a konfliktusért kizárólag Izraelt teszik felelőssé. Mint írtuk, különösen visszás mindez egy olyan párttól, amely retorikájában keresztény értékekre hivatkozik, miközben figyelmen kívül hagyja az iráni rezsim nőkkel, másként gondolkodókkal és keresztény kisebbségekkel szembeni súlyos jogsértéseit, és inkább annak apologétájaként lép fel a magyar közéletben.
Hogy miért tesz mégis így az a párt, amely előszeretettel nevez másokat „idegen érdekek” kiszolgálóinak, azt a kedves olvasók fantáziájára bízzuk, de nem nehéz kitalálni.
Ezt a cikket szerkesztőségünk a sábát beállta előtt készítette, és előre időzítve jelent meg az oldalon.
Kép: Facebook/Borvendég Zsuzsanna
Hende Olivér összes cikkét elolvashatja itt.
- 13:00
2022. december 5. - 09:20
2026. január 13. - 08:052023. február 27.
