Donald Trump amerikai elnök szerint van esély arra, hogy az iráni válság nem fajul tovább, ugyanakkor nem zárta ki egy újabb amerikai katonai beavatkozás lehetőségét sem. A davosi Világgazdasági Fórumon tett nyilatkozatai alapján Washington továbbra is szorosan figyeli Teheránt, különösen a véres belső megtorlás és az iráni nukleáris program miatt.
Amikor a CNBC újságírója, Joe Kernen Svájcban arról kérdezte, számítani lehet-e további amerikai fellépésre Irán ellen, Donald Trump mindössze ennyit válaszolt: „lehet”. Az elnök hozzátette, hogy az Egyesült Államok abban bízik, nem lesz szükség újabb akcióra, de hangsúlyozta: az iráni rezsim válogatás nélkül lő a tüntetőkre az utcákon, és terveik szerint több száz – jellemzően fiatal – foglyot akartak nyilvánosan kivégezni.
Irán január második hetében indított brutális megtorló akciót a december 28-án kezdődött, országos méretű kormányellenes tüntetések leverésére.
A teheráni vezetés azt is bejelentette, hogy nyilvános kivégzéseket tervez a letartóztatott demonstrálók ellen.
Emlékeztető a júniusi amerikai csapásra
Trump a CNBC-interjúban felidézte a júniusban végrehajtott amerikai támadást is, amely az „Operation Midnight Hammer” fedőnevet kapta, és Irán nukleáris létesítményeit célozta.
Az elnök szerint az Egyesült Államok „nagyon keményen” csapott le, és ezzel megakadályozta, hogy Teherán rövid időn belül atomfegyverhez jusson.
Mint fogalmazott, Irán „durva hely”, amelyet az amerikai B–2-es bombázók súlyos csapásokkal értek. Trump szerint ha ez nem történik meg, Teherán akár egy hónapon belül nukleáris fegyvert állíthatott volna elő. Az elnök hangsúlyozta:
az Egyesült Államok további 25 B–2-es bombázót rendelt meg, és egyértelművé tette, hogy Iránnak „nincs joga” atomfegyverhez.
Ha Teherán tovább „kísérletezik” a nukleáris technológiával, újabb amerikai támadás következhet.
„Ideje új vezetést keresni Iránban”
Trump január 17-én a Politicónak már arról beszélt, hogy „ideje új vezetést keresni Iránban”. Nyilatkozatát részben Ali Khamenei legutóbbi közösségi médiás bejegyzéseire reagálva tette. Az amerikai elnök rendkívül
élesen bírálta az iráni legfelsőbb vezetőt, akit „beteg embernek” nevezett, és azzal vádolt, hogy alkalmatlan az ország irányítására, miközben saját népét gyilkoltatja.
Tízezres nagyságrendű áldozatokról szólnak a becslések
A CBS News január 13-i jelentése szerint Iránon belüli és külföldi források úgy vélik, a rezsim megtorlásának áldozatai akár a 20 ezret is elérhetik.
Frissen hitelesített felvételek százával egymásra halmozott holttesteket mutattak egy Teherán melletti hullaházban.
A vérengzés valódi mértékét továbbra is elfedi az iráni hatóságok által elrendelt, szinte teljes internet- és telefonleállás, amely csak elszórt információk kiszivárgását teszi lehetővé.
Washington óvatos, de figyel
Az Egyesült Államok izraeli nagykövete, Mike Huckabee, az izraeli közszolgálati Kan csatornának nyilatkozva igyekezett lehűteni az azonnali amerikai katonai csapásról szóló várakozásokat. Szerinte jelenleg nem ez áll Washington számításainak középpontjában, mivel mindenki azt figyeli, mit akarnak az iráni emberek, és hogyan alakulnak a tüntetések.
Huckabee reményét fejezte ki, hogy 2026 az az év lesz, amikor „Irán népe – nem egy másik ország – kimondja: elég volt”. Ugyanakkor hangsúlyozta:
ha mégis sor kerülne katonai akcióra, Trump és Benjamin Netanyahu „összehangoltan” lépnének fel, még ha mindkét ország végső soron saját érdekei szerint is dönt.
A nagykövet arra is emlékeztetett, hogy számos, világszerte elszenvedett atrocitás – köztük az Izraelt sújtó 2023. október 7-i terrortámadás – szellemi és politikai háttere Iránhoz vezethető vissza — írja a JNS.
- 15:30
2026. január 2. - 09:25
2019. április 25. - 18:392020. január 8.
