A davosi Világgazdasági Fórumon elmondott beszédében Donald Trump amerikai elnök meglepő kijelentést tett Izrael egyik legismertebb légvédelmi rendszeréről, a Vaskupoláról.
Az amerikai elnök beszédében egyenesen azt állította, hogy a Vaskupola légvédelmi rendszer „amerikai technológia”, és szerinte Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnöknek „fel kellene hagynia azzal, hogy magának tulajdonítja az érdemeket”. Bár a megjegyzés nevetést váltott ki a közönségből, a kijelentés történelmi és technológiai szempontból erősen vitatható.
A Vaskupola valódi története
A Vaskupola (Iron Dome) ugyanis nem amerikai fejlesztés, hanem egy kifejezetten izraeli innováció eredménye. A rendszer koncepciója a 2000-es évek elején született meg, válaszul a Hezbollah és később a Hamász által Izrael civil területei ellen indított rakétatámadásokra. A fejlesztést az izraeli Rafael Advanced Defense Systems vezette, együttműködésben az Israel Aerospace Industries vállalattal. A projekt kulcsfigurája egy izraeli mérnök, Daniel Gold volt, aki a védelmi minisztériumon belül gyakorlatilag politikai ellenállással szemben vitte végig az elképzelést.
Fontos hangsúlyozni: a kezdeti fejlesztési szakaszban az Egyesült Államok nemcsak hogy nem vett részt aktívan, hanem több amerikai védelmi szakértő kifejezetten szkeptikus volt a rendszer sikerével kapcsolatban. Egyes vélemények szerint egy rövid hatótávolságú, mobil rakétavédelmi rendszer „túl drága és technológiailag kivitelezhetetlen” lett volna. Izrael ennek ellenére saját forrásból finanszírozta a kutatást és a prototípusok elkészítését.
A Vaskupola 2011-ben állt hadrendbe, és már az első éles bevetések során bizonyította létjogosultságát. A következő években a rendszer elfogási aránya elérte – egyes konfliktusokban meg is haladta – a 90 százalékot, alapvetően megváltoztatva Izrael védelmi helyzetét és a lakosság mindennapi biztonságérzetét.
Felbukkannak az amerikaiak
Az amerikai szerep később vált jelentőssé, elsősorban pénzügyi értelemben. Az Egyesült Államok 2011-től kezdve több mint 1,6 milliárd dollárral járult hozzá a Vaskupola gyártásához és bővítéséhez, majd a későbbi években további milliárdokat hagyott jóvá Izrael számára. Ez a támogatás egy szélesebb, tízéves amerikai–izraeli védelmi megállapodás része volt, amely évente mintegy 500 millió dollárt biztosított különböző rakétavédelmi programokra.
Ugyanakkor a pénzügyi támogatás nem egyenlő a technológiai tulajdonlással.
A rendszer alapvető elemei – a radar, az elfogórakéta és a vezérlőszoftver – izraeli fejlesztések.
A Rafael ma is Izraelben gyártja és folyamatosan korszerűsíti a Vaskupolát, miközben már a következő generációt, a lézeralapú Iron Beam rendszert is átadták az izraeli hadseregnek.
Trump kijelentése így leginkább politikai túlzásként értelmezhető, amely figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy a Vaskupola elsősorban izraeli szükségletekre, izraeli mérnöki tudással és izraeli kockázatvállalással született meg. Az Egyesült Államok fontos és nélkülözhetetlen partner volt a rendszer kiterjesztésében, de nem az alkotója.
A félreértés részben abból fakadhat, hogy más izraeli rakétavédelmi rendszerek – például az Arrow – valóban amerikai–izraeli közös fejlesztések, erőteljes amerikai technológiai részvétellel. A Vaskupola azonban nem tartozik ebbe a kategóriába: ez Izrael egyik legsikeresebb, saját jogon született védelmi innovációja, amely később inspirációként szolgált amerikai projektekhez is.
Kép: Youtube/ White House
- 11:30
2026. január 22. - 13:00
2025. január 28. - 19:00
2020. december 16.
