Az egyre növekvő antiszemitizmus miatt Nagy-Britannia nem biztonságos a zsidók számára – mondta Donald Trump ügyvédje.
Robert Garson állítólag azt javasolta, hogy az amerikai külügyminisztérium nyújtson menedékjogot a brit zsidóknak az Egyesült Államokban.
Trump ügyvédje menedékjogot kért a brit zsidók számára
Donald Trump amerikai elnök személyes ügyvédje egyeztetéseket kezdeményezett az Egyesült Államok külügyminisztériumával annak lehetőségéről, hogy az Egyesült Államok menedékjogot ajánljon fel a brit zsidóknak – számolt be vasárnap a The Telegraph.
Robert Garson szerint az Egyesült Királyság „már nem biztonságos hely a zsidók számára”. A Manchesterből származó jogász ezt a következtetést a manchesteri zsinagógában október 2-án elkövetett kettős gyilkosság, valamint a Hamász 2023. október 7-i izraeli terrortámadását követően felerősödő antiszemita megnyilvánulások nyomán vonta le.
Garson úgy fogalmazott: nem lát jövőt a zsidó közösség számára Nagy-Britanniában, azt állítva, hogy Keir Starmer brit miniszterelnök kormánya teret engedett az antiszemitizmus elburjánzásának. Elmondása szerint a kérdést Yehuda Kaploun rabbival, az Egyesült Államok antiszemitizmus elleni fellépésért felelős különmegbízottjával is megvitatta, továbbá hivatalos minőségében – az Amerikai Holokauszt Emlékmúzeum Tanácsának tagjaként – is felvetette az amerikai döntéshozók előtt.
Garson május óta tagja a Tanácsnak, miután Donald Trump több, Joe Biden által kinevezett tagot menesztett a testületből. A jogász 2008-ban költözött az Egyesült Államokba, miután korábban Londonban büntetőjogászként dolgozott.
„Az Egyesült Királyság már nem biztonságos hely a zsidók számára”
„Az Egyesült Királyság már nem biztonságos hely a zsidók számára. Felvetettem a külügyminisztériumnál, hogy az elnöknek fontolóra kellene vennie a brit zsidók amerikai menedékjogának lehetőségét”
– mondta Garson, hozzátéve: a brit zsidó közösség magas képzettségű, integrálható, és társadalmi szempontból értékes bevándorlócsoportot jelentene.
A jogász párhuzamot vont a dél-afrikai afrikáner menedékkérők ügyével is, akiket Trump tavaly befogadott az Egyesült Államokba, arra hivatkozva, hogy állami szintű faji diszkrimináció áldozatai. Garson szerint hasonló logika mentén indokolt a brit zsidók helyzetének újraértékelése.
Garson súlyos kritikát fogalmazott meg a brit hatóságokkal szemben is, akik állítása szerint nem léptek fel kellő határozottsággal azokkal szemben, akik az utcákon „a zsidók megerőszakolását vagy halálát éltették” az október 7-i terrortámadást követően. Úgy vélte, hiányzott a politikai akarat a közrend védelmét szolgáló jogszabályok alkalmazására. Figyelmeztetett továbbá arra is, hogy a radikális iszlamizmus térnyerése esetén egyes brit városrészekben a saría érvényesülhet, és felvetette. Garson azt is sérelmezte, hogy eddig miért nem tiltották be az iráni Forradalmi Gárdát (IRGC), illetve miért nem szankcionálták a Muszlim Testvériséget.
A Community Security Trust (CST) adatai szerint Nagy-Britanniában tavaly a második legmagasabb éves antiszemita incidensszámot regisztrálták: 2024-ben összesen 3 528 esetet dokumentáltak, ami a szervezet szerint a zsidóellenes gyűlölet tartós jelenlétére utal.






