Új, sorsdöntő szakaszba lépett a gázai háború utáni rendezés: Steve Witkoff amerikai különmegbízott hivatalosan bejelentette, hogy életbe lépett Donald Trump elnök „20 pontos” gázai béketervének második fázisa. A terv technokrata palesztin kormányzatot, Gáza demilitarizálását és nagyszabású újjáépítést irányoz elő – miközben továbbra is súlyos kérdések övezik a Hamász lefegyverzését és az utolsó izraeli túsz földi maradványainak hazahozatalát.
Steve Witkoff amerikai különmegbízott szerdán jelentette be hivatalosan, hogy megkezdődött Trump gázai béketervének második szakasza. Közösségi oldalán úgy fogalmazott:
a folyamat most „a tűzszünetről a demilitarizációra, a technokrata kormányzásra és az újjáépítésre” lép tovább.
A második fázis központi eleme egy átmeneti palesztin technokrata irányító testület felállítása, amely a Nemzeti Gázai Igazgatási Bizottság (NCAG) nevet viseli.
A terv szerint ez a testület venné át a polgári kormányzás feladatait a Gázai övezetben, miközben megkezdődne a Hamász és más fegyveres csoportok teljes lefegyverzése.
Witkoff hangsúlyozta: az Egyesült Államok elvárja, hogy a Hamász maradéktalanul teljesítse kötelezettségeit, köztük az utolsó, még Gázában lévő elhunyt izraeli túsz azonnali kiadását. Ennek elmulasztása – figyelmeztetett – „súlyos következményekkel” járna.
Kik irányítanák Gázát? – a technokrata testület körvonalai
Az egyiptomi, katari és török közvetítők közös közlése szerint az új palesztin technokrata testület 15 tagból állna, élén Ali Shaath-tal, aki korábban a nyugati támogatású Palesztin Hatóság helyettes minisztere volt, és ipari zónák fejlesztéséért felelt.
A Reuters által megszerzett lista szerint a testületbe magánszektorbeli, civil és NGO-háttérrel rendelkező szakemberek is bekerülnének. A névsor véglegesítése mögött Nickolay Mladenov áll, aki a tervek szerint a helyszínen képviselné az úgynevezett „Béketanácsot”.
Shaath egy rádióinterjúban azt mondta: a bizottság elsődleges feladata a humanitárius katasztrófa enyhítése lenne, különösen a hajléktalanná vált palesztinok elszállásolása. Provokatív kijelentése szerint
akár a romok tengerbe tolásával és új szárazföldek kialakításával is meg lehetne oldani a törmelék eltakarítását és az újjáépítést.
Mi lesz a Hamásszal?
A terv legkényesebb pontja továbbra is Gáza teljes demilitarizálása. Witkoff szerint a második fázis célja „minden jogosulatlan fegyveres lefegyverzése”, ám továbbra sem világos, hogyan lehet erre rákényszeríteni a Hamászt.
A terrorszervezet ugyan tavaly októberben beleegyezett abba, hogy átadja a polgári kormányzást egy technokrata testületnek, fegyvereiről azonban továbbra sem hajlandó lemondani.
A Hamász álláspontja szerint erre csak egy önálló palesztin állam létrejötte után kerülhetne sor.
Egyiptomi források szerint a Kairóban zajló tárgyalások most elsősorban a Hamász lefegyverzésére összpontosítanak.
Izraeli kivonulás Gázán belül csak ezzel párhuzamosan képzelhetők el.
A Palesztin Hatóság csak feltételekkel támogat
A Júdea-Szamáriában (Ciszjordánia) működő Palesztin Hatóság üdvözölte a második fázis elindítását. Hussein al-Sheikh alelnök közösségi oldalán közölte:
támogatják a gázai technokrata bizottság felállítását, de ragaszkodnak ahhoz, hogy Gáza intézményei szorosan kapcsolódjanak a Palesztin Hatóság rendszeréhez.
Al-Sheikh hangsúlyozta az „egy rendszer, egy törvény, egy legitim fegyver” elvét, és figyelmeztetett: nem szabad olyan megoldásokat létrehozni, amelyek tartós megosztottságot vagy párhuzamos hatalmi struktúrákat betonoznának be.
Izraeli belső vita: ki fér bele a „technokrata” címkébe?
Izraelben sem zajlik vita nélkül a terv. A 12-es hírtelevízió híradása szerint heves szóváltás alakult ki a kormányülésen Itamar Ben-Gvir és a Sin Bét vezetője, David Zini között.
Zini szerint a titkosszolgálat jóváhagyta a 15 jelöltet, akik szerinte sem a Hamászhoz, sem a Palesztin Hatósághoz nem kötődnek. Ben-Gvir ezzel szemben arra hivatkozott, hogy
az egyik jelölt korábban miniszterhelyettes volt Yasser Arafat idején, ami szerinte elfogadhatatlan.
Túszcsaládok tiltakoznak: Ran Gvili ügye árnyékot vet a tervre
A második fázis bejelentése komoly felháborodást váltott ki az izraeli túszcsaládok körében. Talik Gvili, az elhurcolt és megölt Ran Gvili édesanyja elmondta:
Benjamin Netanyahu személyesen biztosította őt arról, hogy fia földi maradványainak hazahozatala „a legfőbb prioritás”.
A Hostages and Missing Families Forum élesen bírálta a második fázis elindítását, hangsúlyozva: amíg Ran Gvili maradványai Gázában vannak, Izrael nem adhatja fel a legfontosabb nyomásgyakorlási eszközeit. Szerintük a második fázis idő előtti elindítása akár végleg megpecsételheti Ran sorsát.
Nemzetközi támogatás: Egyiptom, Katar és Törökország mögé állt
A közvetítő országok – Egyiptom, Katar és Törökország – közös nyilatkozatban üdvözölték a technokrata kormány felállítását, „jelentős fejleménynek” nevezve azt a stabilitás és a humanitárius helyzet javítása szempontjából.
A három állam szerint a bizottság létrejötte hozzájárulhat a tűzszünet megszilárdításához és az újabb eszkaláció megakadályozásához.
A tervek szerint a technokrata bizottság első ülését csütörtökön tartják az amerikai nagykövetségen Kairóban, később pedig ideiglenes egyiptomi központból irányítanák a munkát, miközben öt koordinációs iroda nyílna Gázában.
- 08:30
2025. december 5. - 14:30
2025. december 21. - 06:13
2025. október 22.
