Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök a közelgő washingtoni látogatásán új katonai terveket mutat be Donald Trumpnak Irán ellen – amerikai értesülések szerint Izraelt nem elsősorban a nukleáris program újjáépítése, hanem az iráni ballisztikus rakétagyártás robbanásszerű felfutása aggasztja.
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök a hónap végén esedékes amerikai látogatása során új, Irán elleni támadási forgatókönyveket tervez bemutatni Donald Trump amerikai elnöknek – jelentette az NBC News több, névtelenséget kérő izraeli és amerikai tisztviselőre hivatkozva.
A találkozóra Trump floridai rezidenciáján, Mar-a-Lagóban kerülhet sor.
A jelentés szerint Jeruzsálem egyre nyugtalanabb amiatt, hogy Irán a júniusi, 12 napos háborút követően nemcsak helyreállítja, hanem bővíti is ballisztikus rakétagyártási kapacitásait.
Rakéták: még az atomprogramnál is sürgetőbb fenyegetés
Bár Izrael hivatalosan továbbra is egzisztenciális fenyegetésként tekint az iráni nukleáris programra, a jelentésben idézett források szerint a ballisztikus rakéták jelenleg sokkal közvetlenebb veszélyt jelentenek.
Egy, az izraeli tervekhez közel álló forrás úgy fogalmazott: az atomprogram újraindítására irányuló kísérletek aggasztóak, de nem azonnaliak.
A rakéták viszont nagyon is valós fenyegetést jelentenek, különösen annak fényében, hogy a júniusi háború során Izrael nem tudta maradéktalanul megakadályozni azok becsapódását.
Izraeli és volt amerikai tisztviselők szerint Irán éves rakétagyártása akár 3 000 darabra is felszökhet, ha nem sikerül időben megfékezni a programot — emlékeztet a Times of Israel.
Elrettentés és regionális erőegyensúly
A jelentés szerint Jeruzsálem attól tart, hogy egy ilyen méretű rakétaarzenál nemcsak közvetlenül fenyegetné Izraelt, hanem elrettentő pajzsként is szolgálna Irán számára. Ez megnehezítené az izraeli fellépést Teherán regionális proxyszervezetei – például a Hezbollah – ellen, valamint csökkentené Izrael mozgásterét az iráni nukleáris létesítményekkel szemben.
Az izraeli értékelések szerint Irán éppen a rakétákra támaszkodva gyorsíthatja fel egy későbbi nukleáris „kitörési” kísérletét.
A júniusi háború mérlege
Izrael júniusban indított hadműveletet Irán ellen, célzott csapásokkal az iszlám köztársaság nukleáris és rakétaprogramja ellen. Az izraeli és amerikai légicsapások során iráni nukleáris tudósokat sikerült likvidálni, jelentős károk keletkeztek a rakétagyártás infrastruktúrájában, valamint megrongálódtak urándúsító létesítmények is.
Az Egyesült Államok a hadművelet utolsó szakaszában csatlakozott, mélyen fekvő föld alatti célpontokat támadva bunkerromboló bombákkal.
Irán közlése szerint a háborúban több mint ezren haltak meg, míg az izraeli egészségügyi adatok alapján Teherán válaszul több mint 500 ballisztikus rakétát és 1 100 drónt indított Izrael ellen.
A támadások 32 halálos áldozatot követeltek Izraelben, több mint 3 000 ember megsérült, és több mint 13 000 izraeli kényszerült elhagyni otthonát.
Korábbi egyeztetések és amerikai szerep
A Washington Post korábbi beszámolója szerint Netanjahu és Trump már februárban tárgyaltak egy lehetséges iráni csapásról, közvetlenül azután, hogy Trump visszatért a Fehér Házba. Akkor Netanjahu négy forgatókönyvet vázolt fel: kizárólag izraeli támadás, izraeli vezetés minimális amerikai segítséggel, teljes együttműködés, illetve egy amerikai vezetésű hadművelet.
Az NBC szerint Netanjahu a mostani találkozón hasonló opciócsomagot tervez bemutatni Trumpnak.
Óvatosság Washingtonban, eltérő értékelések
A Fehér Ház szóvivője az NBC-nek úgy nyilatkozott: Trump álláspontja változatlan, Irán nem juthat nukleáris fegyverhez, és ha erre törekedne, az érintett létesítményeket megsemmisítenék.
Trump továbbra is azt állítja, hogy az amerikai csapások „megsemmisítették” Irán nukleáris programját. Ugyanakkor amerikai és izraeli hírszerzési értékelések óvatosabbak:
ezek szerint a programot inkább évekkel vagy hónapokkal vetették vissza, de nem pusztították el teljesen.
Moszad-figyelmeztetés: Irán az alkalomra vár
David Barnea, a Moszad leköszönő vezetője a héten hangsúlyozta: Izraelnek mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy Irán soha ne indíthassa újra nukleáris programját.
Mint fogalmazott, az atomfegyver kifejlesztésének gondolata továbbra is él az iráni vezetésben, és
Teherán „azonnal kitör”, amint lehetőséget kap rá.
Irán eközben továbbra is tagadja, hogy nukleáris fegyverre törekedne, noha olyan szintre dúsított uránt, amelynek nincs békés felhasználása, korlátozta a nemzetközi ellenőrök munkáját, és jelentősen bővítette rakétaképességeit.
