Az izraeli–palesztin konfliktus egyik legvitatottabb kérdése, hogy hol húzódnak Izrael „valódi” határai.
Gyakran hivatkoznak az 1967 előtti állapotra, az ún. „zöld vonalra”, amelyet sokan a nemzetközi jog által elismert határként próbálnak beállítani. A valóságban azonban ez a vonal soha nem volt Izrael államhatára: 1949-ben, a függetlenségi háború lezárásakor tűzszüneti egyezmények rögzítették, mégpedig kifejezett kikötéssel, hogy nem jelent végleges politikai vagy jogi határt. Vagyis a „zöld vonal” nem más, mint a fegyveres harc akkori állásának térképre rajzolt lenyomata. Számos ország egy palesztin állam majdani határaként az 1967-es hatnapos háború tűzszüneti, katonai vonalait kívánják megállapítani. Elmondjuk miért téves ez az érvelés.
Mit jelent a határ a nemzetközi jogban?
A nemzetközi jogban egy állam határa annak szuverén területét elválasztó, jogilag elismert vonal. Általában békeszerződések, kétoldalú egyezmények vagy nemzetközi konszenzus alakítja ki. A határ rögzíti, hogy egy adott területen mely állam gyakorol kizárólagos joghatóságot. Ezért a határ nem egyszerűen földrajzi kérdés, hanem az állami lét és a nemzetközi jogrend alapja.
Ezzel szemben a tűzszüneti vonal csak ideiglenes katonai rendezés, amely nem kötelezi a feleket a jövőbeli politikai megállapodásokra.
Izrael példája
Az 1949-es fegyverszüneti egyezmények mind Jordániával, mind Egyiptommal, Libanonnal és Szíriával úgy rendelkeztek, hogy a kialakított vonalak „nem minősülnek határnak”.
A jordániai–izraeli egyezmény például világosan kimondta: a vonal „pusztán katonai célt szolgál, és nem előlegez meg semmilyen politikai vagy területi rendezést”.
Amikor tehát ma a nemzetközi közélet az „1967-es határokat” emlegeti, valójában egy soha el nem ismert jogi konstrukciót próbál államhatárként kezelni.
Nemzetközi párhuzamok
Hasonló helyzetet más konfliktuszónákban is találunk. Korea esetében a demarkációs vonal az 1953-as fegyverszünet nyomán jött létre, ám a mai napig nem számít nemzetközileg elismert határnak – ezért is beszélünk „Észak-” és „Dél-Koreáról” különálló államokként, miközben a hivatalos békeszerződés hiánya folyamatos feszültséget okoz.
Európában is előfordult, hogy tűzszüneti vagy adminisztratív vonalakat tévesen próbáltak határként kezelni. A volt Jugoszlávia felbomlása idején több terület státuszát ideiglenes demarkációs vonalak rögzítették, de a nemzetközi közösség csak a későbbi békeszerződések és elismerések révén tekintette ezeket hivatalos határnak.
A vita jelentősége
Az izraeli „zöld vonal” körüli diskurzus ezért nem csupán történelmi részletkérdés. Az, hogy a nemzetközi politika egyes szereplői arra határként hivatkoznak, valójában figyelmen kívül hagyja a nemzetközi jog alapelvét: a határok csak megállapodással vagy közös elismeréssel jönnek létre.
Amíg ilyen nincs, addig a „zöld vonal” csupán egy ideiglenes katonai rendezés emléke marad, nem pedig egy állam jogilag kötelező határa.
Izrael esetében tehát a zöld vonalra való hivatkozás politikailag kényelmes érv lehet, de jogi értelemben nem állja meg a helyét. A nemzetközi jog egyértelműen különbséget tesz határ és tűzszüneti vonal között, és Izrael 1967 előtti helyzete világosan az utóbbiba tartozik. Amíg végleges békeszerződés vagy átfogó nemzetközi megállapodás nem születik, addig a határok kérdése nyitott marad – ahogy az más konfliktuszónákban is tapasztalható.
Ezt a cikket szerkesztőségünk az ünnep beállta előtt készítette és előre időzítve jelent meg az oldalon.
