Egyelőre nem tudni, hogy a rakétatámadás okozta sérülés okozta-e az idős hölgy halálát.
A 91 éves Olga Weissberg holokauszt-túlélő, aki súlyosan megsérült egy iráni rakétatámadásban a júniusi, 12 napig tartó Irán elleni háború idején, szombaton meghalt rehovoti otthonában.
Irán senkire sincs tekintettel
A beszámolók szerint Weissberg június 15-én súlyosan megsebesült egy iráni csapás következtében, de azóta kiengedték a kórházból és hazatérhetett.
Az első hírekből nem derült ki egyértelműen, hogy halála a júniusi támadásban elszenvedett sérüléseinek következménye volt-e.
A Kikar HaShabbat híroldal arról számolt be, hogy egészségi állapota az elmúlt napokban romlott. Ő a második holokauszt-túlélő, akinek halála kapcsolatba hozható az iráni rakétatámadásokkal az izraeli városok ellen a háború idején. Ivette Shmilovitz, 95 éves, azon négy ember egyike volt, akik meghaltak egy Petah Tikvát ért rakétacsapásban.
Shmilovitz egy olyan épületben tartózkodott, amely a közvetlen találatot kapott épület mellett állt, és a lökéshullám ölte meg. Július végén egy 85 éves férfi is belehalt a rehovoti rakétatámadásban szerzett sérüléseibe.
Óriási veszteségek
Az iráni rakétatámadások izraeli halálos áldozatainak száma összesen 31 fő, több mint 3000 sérülttel – közölték egészségügyi hatóságok és kórházak.
Mintegy 36 rakéta és egy drón csapódott be lakott területeken, amelyek 240 épületben 2305 lakást rongáltak meg, valamint két egyetemet és egy kórházat ért kár, és több mint 13 000 izraeli vált átmenetileg hajléktalanná.
Izrael a háború során magas rangú iráni katonai parancsnokokat, atomtudósokat és több száz más célpontot likvidált Iránban. Az izraeli kormány szerint a nagyszabású támadás, amely az ország vezető katonai parancsnokai, atomtudósai, urándúsító létesítményei és ballisztikusrakéta-programja ellen irányult, szükséges volt ahhoz, hogy megakadályozza az Iszlám Köztársaságot a zsidó állam elpusztítására irányuló tervének megvalósításában.
Nem volt más választás
Izrael június 13-án megelőző csapásokat mért iráni nukleáris létesítményekre, arra hivatkozva, hogy hírszerzési információk szerint Teherán elérte azt „a pontot, ahonnan nincs visszaút” a nukleáris fegyverek előállításában. Az izraeli védelmi tisztviselők szerint Irán képes lett volna gyorsan uránt dúsítani és nukleáris bombákat összeállítani, és elegendő hasadóanyaggal rendelkezett volna akár 15 fegyver birtoklásához.
Az Iszlám Köztársaság ezen lépései drámai eszkalációt jelentettek abban a szélesebb iráni stratégiában, amely a nukleáris fejlesztést, rakétaproliferációt és a proxy háborút ötvözve Izrael megsemmisítését célozza.
